rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Rosetta-misszió: menni vagy meghalni


space

Rosetta-misszió: menni vagy meghalni

Együttműködésben a

Pár hónapja a fél világ lélegzetvisszafojtva figyelte, sikerül-e letenni a Philae leszállóegységet egy üstökösre. Milyen tudományos eredményeket hozott a Rosetta-misszió?

A küldetés eddig is tele volt meglepetésekkel. A Philae visszapattant a felszínről, és új helyen ért földet, kicsit megdőlve, a napelemeit így nem tudta feltölteni. Ahogy az üstökös közeledfik a Naphoz, a leszállóegység újra életre kelhet.

- Elkezdtünk hallgatózni, hogy ad-e életjelet a Philae. Volt már egy próbálkozásunk, és ezt havonta meg fogjuk ismételni, hátha magához tér, hátha megtudunk tőle valamit arról, mennyi fény jut el a felszínre, mindemellett a Rosettával az üstökös mellett repülve megpróbáljuk megpillantani a Philae-t a felszínen – mondta az Euronews-nak Matt Taylor, a projekt egyik vezető tudósa.

Európában több helyen folyik a Rosetta-küldetés adatainak feldolgozása. A svájci Bernben született a küldetés legérdekesebb tudományos felfedezése. A Rosettán található vízről azt gondolták, hogy pont olyan, mint a földi. Ez azonban nem így van.

- Már a küldetés korai szakaszában láttuk, hogy az üstökösön lévő víz teljesen más, mint az a víz, amit rendszerint itt vizsgálunk a laborban – mondta Kathrin Altwegg, a berni egyetem fizikaprofesszora.

Egy hasonló üstökösön korábban a földivel teljesen megegyező vizet találtak, ezért a Rosetta eredményei nagy felzúdulást keltettek a tudományos közösségben.

- Ez igazi meglepetés, ami miatt újra kell gondolnunk honnan került ez a sok víz a Földre, ha nem a Naprendszer belsejéből – magyarázta az izgalom okát Claudia Alexander, a NASA Rosetta-.misszióhoz rendelt csapatának tagja.

Vannak más meglepetések is: az üstökös felszínén repedések, sziklák, hegyek, kráterek és hasadékok vannak. Ugyanakkor az egész teljesen más mint a földön, olyasmi, amit az emberiség eddig soha nem láthatott.

- Ha a kezemmel megérinthetném, nyilván nagyon hideg lenne – mondta Stephan Ulamec, a Philae leszállóegység felelőse. – De ezen kívül, ami részben meglepő, hogy nagyon kemény anyagból van. Kicsit úgy néz ki, mint a kő. Holott nem kőből van, hanem valami jégből és porból álló anyag, szerves összetevőkkel, de összességében kemény, porózus anyag.

- Azt tudni kell, hogy az üstökös elképesztő hőingadozásnak van kitéve – magyarázta a töredezett felszín okait Nicolas Thomas, a berni egyetem kísérleti fizika professzora. – Nap közben ötven celsius fok fölé melegszik, éjszaka pedig mínusz kétszáz fok alá hűl le. A hőhatás okozta anyagfáradás repedéseket keletkeztet a felszínen.

Izgalmas időszak ez a Rosetta tudományos csapatának: az űreszköz képeket készít és mintákat vesz az üstökös körül kavargó porból és gázokból.

Eközben arra is készülnek, hogy ha a Philae fel tudja tölteni a napelemeit, újabb tudományos áttörésre lehet számítani.

- Amikor elég közel kerülünk a Naphoz, a leszállóegység felmelegszik, feltölti a telepeit, és akkor további tudományos műveletekre nyílik lehetőség, például újra megpróbálhatunk fúrni – mondta erről Stephan Ulamec.

Novemberben a fúró nem érte el a talajt, de ez még változhat.

- A képek azt mutatják, hogy ha egy egész kicsit elfordítjuk a Philae-t a lábaihoz képest, akkor a fúró hozzá fog férni az elképzelhető legérdekesebb anyaghoz, ugyanis ebben az anyagban ott vannak ezek az eredeti jégtömbök, tele szerves molekulákkal – és mindez karnyújtásnyi távolságra – magyarázta a Philae tudományos csapatának vezetője, Jean-Pierre Bibring.

- A tudományos munka kellős közepén vagyunk, egyfajta menni vagy meghalni üzemmódban – szögezte le Matt Taylor. – Olyan a helyzet, hogy ha megkísérlünk egy bizonyos fajta műveletet vagy megfigyelést, azzal elveszítjük a lehetőséget, hogy azt még egyszer, valaha megismételjük,

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

space

A fekete lyuk titka