rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Nem adják fel a szerelmesek


Franciaország

Nem adják fel a szerelmesek

A szerelmesek ragaszkodnak a Művészetek hídjához Párizsban, és akárhogy próbálnak túljárni rajtuk a híd fenntartói, nem adják fel. 2008-ban kerültek az első szerelemlakatok a Pont des Arts korlátjaira, és hét esztendő alatt annyi lett a többségében sárgaréz lakatokból, hogy aranylóra változtatták az addig fekete hidat. A nagy érzések mázsákban mérhető súlyát nem bírták a korlátok, és 2014 nyara óta a híd teljes hosszán leszakadt vagy meggyengült az eredetileg légies vasháló.

Az egy éve feltett fa palánkokat a graffitisek vették birtokba, és valljuk be, annyira csúnyának bizonyult az átmeneti megoldás, hogy már semmit nem tudtak rontani a hídon. A palánkok egy részén próbáltak szabadtéri fotokiállítást installálni, de az egész híd kinézetén javító ötlet még nem valósult meg. Jelenleg fekete-fehérben szerelmes kutyák képei emlékeztetnek arra, hogy a Művészetek hídja ma már a szerelmeseké.

A palánkok megjelenésével azt hihettük volna, hogy a hídon virágzó illegális lakatbiznisznek annyi, de az árusok nem tűntek el. A szó szoros értelmében a csilláron is lakatok lógnak, a kandeláberek egyike letörött, ami azért nem magyarázható a lakatok súlyával. Vélhetően a rozsda ette meg, és amikor felkapaszkodott rá egy hősszerelmes, a lámpatestnek az már csak az utolsó lakat volt a pohárban.

Megtarthatják-e a szerelmesek a Művészetek hídját?

Az ideiglenes korlátpalánkokat látva a franciák is csak találgatják, mi lehet a hosszútávú elképzelés a híddal kapcsolatban. Az olcsó farost lemezek lassan egy éve éktelenkednek a hídon, és arra engednek következtetni, hogy az illetékesek kivárnak. Alaposan át kell gondolniuk, hogy engedjenek-e a szerelmeseknek. A lakatokkal borított hidak és kerítések jelen kori folklórként igazi turista attrakcióvá váltak. Párizsban ma már nemcsak az Eiffel-torony vagy a Notre-Dame kötelező látványosság, a Művészetek hídjának lakatdzsungele is a top nevezetességek sorába lépett.

Akik ismerik a pécsi lakatkerítést a dzsámi és a Nagy Lajos Gimnázium közelében, tudják, hogy évtizedekkel megelőzték a baranyai diákok a párizsi fiatalokat. A legtöbb pécsi szerint 1971-ben a sikeresen érettségiző végzősök kattintották fel iskolai szekrényeik lakatját a kanonoki ház kovácsoltvas kerítésére, amin ma már ugyanúgy fürtökben lógnak a zárszerkezetek, mint a Szajnán átívelő párizsi hídon.

A szerelmesek lakatjai mellett a magányos szemlélődő is lelassít, és böngészni kezdi a kicsiny vagy akár egészen nagy zárakat. Egy-egy lakat annyira kidolgozott, szinte műalkotás a rajta lévő dekoráció, hogy kár lenne veszni hagyni az élő és nemzeteken átívelő népszokást. Több lakatot átlátszó lakkal kentek be a szerelmesek, hogy védjék az időjárástól a feliratokat és a rajzokat, amiket készítettek. Az Eiffel-torony visszatérő motívum, alaposan kidolgozott miniatűr lakatfestményeken is felfedezzük, ahogy a szív formájának ezernyi stilizált változatát, vagy akár a szerelmesek önarcképeit kiváló grafikákon.

Ha Párizs meg akarja tartani a Szerelmesek hídját, nagyon meg kell erősíteni a korlátokat. Érthetőek viszont a műemléki szempontok is, hiszen a híd könnyed vasszerkezetével és filigrán korlátjaival két évszázadon át változatlan formában kötötte össze a Louvre épülettömbjét a túlparti művészeti akadémiával.

A kecses Pont des Arts több mint egy korzó a Szajna felett. A sétálóhidat hamar birtokba vették a művészek, remekül lehet innen festeni a várost, vagy ahogy a képen látható művész alkotását nézzük, a folyó fölé révedezve bármit. Lehet-e egyszerre a művészetek és a szerelmesek hídja a Pont des Arts? A lakatok tömege veti fel csak a kérdést, amire lassan egy éve keresi Párizs a választ.

A fotókat a cikk szerzője készítette

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Gyerekkorától repülni akart Andreas Lubitz

Németország

Gyerekkorától repülni akart Andreas Lubitz