HIRDETÉSÚjabb részletre derült fény a keddi repülőgép- szerencsétlenséggel kapcsolatban: a The New York Times amerikai napilap információi szerint az egyik pilóta kizárta a másikat a pilótafülkéből. Egyelőre nem lehet tudni, ennek mi volt az oka.
Az újság a légikatasztrófa okait kutató egyik nyomozótól tudta meg, hogy a pilóták beszélgetését rögzítő feketedobozból (CVR) kinyert adatokból kiderült: az egyik pilóta elhagyta a pilótafülkét, mielőtt a gép elkezdett ereszkedni, és nem tudott oda visszatérni. A név nélkül nyilatkozó katonai tisztviselő szerint egészen eddig a pontig a két pilóta közti beszélgetés nyugodt és követhető volt.
Utána hallani, hogy egyikük kimegy a fülkéből, és azt is, amikor kopogtat az ajtón, ám bentről nem érkezik válasz. Ezután erősebben megüti az ajtót, amire szintén nem jön bentről semmi jelzés. Majd hallani, ahogyan a kizárt pilóta megpróbálja betörni az ajtót.
Többet nem árult el a nyomozó. Mindez csak növeli a gép tragédiáját már így is körüllengő misztikumot. A francia nyomozó hatóság nem volt hajlandó kommentálni az új információt.
Mindenesetre szakértők szerint különös, hogy a pilóták egyáltalán nem kommunikáltak a légiirányítókkal a mintegy 8-10 perces ereszkedés során, amelynek a végén a repülőgép sziklafalba csapódott. Elvileg kötelességük lett volna engedélyt kérni az ereszkedésre vagy vészjelzést leadni, ha bajba kerültek.
Repülési szakújságírónk, Szilágyi Károly szerint ha egy gép bajba kerül, például csökkenni kezd a kabinnyomás, akkor egy percen belül maga a repülőgép küld automatikus jelzést az irányítóközpontnak. Mint ismeretes, ez nem történt meg- a légiirányítás a radaratok alapján észlelte a gép engedély nélküli süllyedését.
A radaratok, amelyek azt jelzik, pontosan merre jár egy repülőgép, nyilvánosak, és ezekből kiderült: mintegy 11 600 méterről, vagyis 38 ezer láb magasságról ereszkedett le a Germanwings utasszállítója, percenként mintegy ezer métert. Ez gyors ereszkedésnek számít, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gép katasztrofális helyzetbe került volna. Ha egy repülőgépen csökkenni kezd a kabinnyomás, amelyet mesterségesen tartanak fenn, hogy az emberi szervezet számára megfelelő hőmérsékletű és nyomású legyen a környezet a fedélzeten, akkor a gépet azonnal lejjebb kell vinni.
Utazómagasságon ugyanis ritka a levegő, nyomása pedig jelentősen kisebb a földfelszín közelében tapasztalhatóénál, így az ember ilyen magasan nem képes lélegezni. A gép leeresztésére mintegy 10 perc áll a pilóták rendelkezésére, annyi idő, amíg tart az oxigén. Amikor a kabinnyomás elkezd csökkenni, ha minden rendben van, az oxigénmaszkok automatikusan leesnek az utasok elé, hogy azokat arcukra téve képesek legyenek lélegezni.
Tehát elméletben lehetséges megmenteni egy bajba jutott gépet- mondta el Szilágyi Károly-, hiszen 10 perc alatt 2-3 ezer méterre le lehet ereszteni a járművet, majd jó esetben egy arra alkalmas helyig elrepülni, és ott leszállni.
A szakértő elmondta: lehetséges, hogy egy repülőgép a kabinnyomás csökkenése miatt zuhan le, például azért, mert külső behatásra lyuk keletkezik a gép törzsén. A Germanwings Barcelonából Düsseldorfba tartó járatával kapcsolatban felmerült, hogy az ún. Nose Landing Door (az orrfutóműnek helyet adó üreget fedő ajtó) okozhatott problémát. Ezt hétfőn javították az Airbus A320-as típusú gépen. Szilágyi Károly elmondta, önmagában az, hogy ez az ajtó nem záródik megfelelően, nem okozhatja egy gép lezuhanását, de ha leszakad, akkor 900 kilométer/órás sebességnél a gép törzsének ütközve azon lyukat üthet, ezzel elősegítve a kabinnyomás-csökkenést. Ha pedig ez utóbbi okozta a kedden lezuhant gép ereszkedését, még az sem kizárt, hogy az oxigénmaszkok nem működtek megfelelően, és a pilóták vagy a fülkében maradt pilóta eszméletét vesztette, így nem volt már képes tovább irányítani a gépet.
A kabinnyomás csökkenése miatti zuhanás lehetőségét az ügyben nyomozó szakértők az eddigi jelek alapján azonban elvetették. A francia belügyminiszter, Bernard Cazeneuve szerdán kijelentette: a terrortámadás jelenleg nem valószínű, de nem lehet kizárni semmilyen lehetőséget.
A The New York Times által megszólaltatott egy másik, név nélkül nyilatkozó szakértő azt mondta a lapnak: az, hogy a pilóták egyáltalán nem kommunikáltak a légiirányítókkal, “felkavaró”, és nem kizárható a lehetőség, hogy szándékosan cselekedtek így. – Nem tetszik ez nekem- idézi a napilap a szakértőt. – Nagyon furcsa ez számomra: a hosszas ereszkedés normális sebességgel mindenféle kommunikáció nélkül, annak ellenére, hogy az időjárás teljesen tiszta volt.
Ami biztos
– A gép nem a levegőben tört össze, hanem a sziklafalnak csapódva: ezt bizonyítják a roncsok, amelyek viszonylag kis területen szóródtak szét és a szemtanúk beszámolói. - A mentés csak lassan zajlik: a hegyoldal, ahová a gép darabjai estek, nehezen megközelíthető, gyalog legalább fél óra alatt elérhető a legközelebbi településről. Mivel azonban a mentőcsapatoknak felszerelést is kell vinniük magukkal, a helikopteres megközelítés az ideális. Ráadásul a repülőgép nem csupán széttört, hanem apró darabokra szakadt, így a holttestek azonosítása is nehezített.
- Eddig az egyik feketedobozt találták csak meg, a már fentebb említett CVR-t. A másiknak, a repülésadatokat tartalmazóénak mindössze a külső borítására bukkantak a nyomozók, amely nem tartalmazta a memóriakártyát. Ezen találhatóak a repülőgép magasságára, sebességére, helyzetére és a külső körülményekre vonatkozó információk.
Emlékezetes repülőgépbalesetek Európában
• A legelső repülőgépbaleset Európa földjén, amelyben halálos áldozat is volt, 1918. december 31-én történt Északkkelet-Angliában, Seaton Carew-ban. Itt egy Blackburn RT.1 Kangaroo típusú gép zuhant le, amely a királyi légierő tulajdonában volt. A balesetben ketten meghaltak.
• Az első olyan európai repülőgép- szerencsétlenség, amelyben 10 embernél több vesztette életét, Olaszország földjén történ 1919. augusztus 2-án, Veronában: a Caproni Transporti Caproni Ca.48 lajstromjelű gépe zuhant le, a szerencsétlenségnek 14 halálos áldozata volt.
• 1933. március 28.- A belgiumi Diksmuide közelében lezuhant az Imperial Airways repülőgépe, miután fedélzetén tűz ütött ki. Azt gyanítják, merénylet történt, az első a légiközlekedés történetében. Mind a 12 utas és a háromfős személyzet életét vesztette.
• 1953. szeptember 1.- Az Air France Lockheed L-749A Constellation típusú repülőgépe, amely Párizsból Saigonba (Vietnám) tartott, lezuhant a március 24-i keddi szerencsétlenség színhelyétől mindössze néhány kilométerre, Barcelonette falu közelében. Mind a 33 utas és a kilenc fős személyzet is életét vesztette. A repülőgép roncsa a baleset után három órán át lángolt az akkori sajtóban megjelent írások szerint.
• 1961. augusztus 6.- A Malév Douglas DC-3 típusú repülőgépe városnéző-sétajárat közben dugóhúzóba került, és Zuglóban, az Erzsébet királyné és a Lumumba (Róna) utca kereszteződésénél lezuhant. Huszonhárom utas, a négy főnyi személyzet és három járókelő meghalt. Az eset után Budapesten leállították a sétarepüléseket.
• 1962. november 23.- A Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor a Malév egyik Iljusin Il–18 típusú repülőgépe Roissy-en-France falu közelében átesés miatt lezuhant, a nyolc fős személyzet és a tizenhárom utas meghalt.
• 1962. június 3.- A korszak legsúlyosabb repülőgépbalesete az Air France által üzemeltetett Boeing 707-328-as gép tragédiája volt. A jármű a párizsi Orly reptérről felszállás közben csapódott földbe- a balesetben 130-an haltak meg. Ugyanakkor két légikísérő túlélte a szerencsétlenséget.
• 1971. augusztus 28. – A Malév egyik Iljusin Il–18V típusú repülőgépe Koppenhága közelében a tengerbe zuhant, csak hárman élték túl a szerencsétlenséget. 32-en meghaltak. A gép pilótája Szentgyörgyi Dezső volt, a második világháború legeredményesebb magyar ásza.
• 1975. január 15. – Ferihegyen lezuhant a Malév egyik Iljusin Il–18-as repülőgépe. A gép kilenc fős személyzete életét vesztette.
• 1977. szeptember 21.- A Malév egyik Tupoljev Tu–134 típusú repülőgépe Bukaresben leszállás közben katasztrófát szenvedett, a nyolctagú személyzet, valamint 24 utas az életét vesztette.
• 1988. június 26.- Az első halálos Airbus- baleset. Az Air France által üzemeltetetett, bérbeadott Airbus A320-as egy légibemutatón vett részt a Mulhouse-Habsheim repülőtéren Kelet-Franciaországban. A repülőgép túl alacsonyan szállt, letarolta a fák tetejét a kifutó végén, majd a földbe csapódott. Ebben a balesetben hárman haltak meg.
• 2000. július 25. – Az Air France Concorde típusú repülőgépe, amely a párizsi Charles de Gaulle légikikötőből indult New Yorkba, egy hotelbe csapódott Gonesse-ben, Párizstól keletre. Mind a száz utas és a kilenc fős személyzet is életét vesztette. A földön négy ember halt meg a becsapódás következtében. Mint a vizsgálat kiderítette: felszállás közben egy korábban elstartolt gépből leszakadt fémdarab a Concorde gumijait feltépte, és a pörgő kerekekből egy nagyobb gumidarab a gép négyes hajtóművének csapódott, ezzel komoly sérülést okozva.
• 2010. április 10. – A szmolenszki Szevernij repülőtér közelében leszállás közben lezuhant a Lech Kaczynski lengyel államfőt és kíséretét szállító Tu-154M típusú repülőgép. A balesetet a fedélzeten tartózkodó 97 ember közül senki nem élte túl.
• 2011. szeptember 7. – A Moszkvától északra fekvő Jaroszlavl közelében felszállás közben lezuhant egy Jak-42-es típusú utasszállító gép, amelyen a teljes helyi jégkorongcsapat is utazott, a balesetet a fedélzeten tartózkodó 45 emberből csak egy élte túl.
• 2014. július 17. – Ukrajnában, az orosz határtól 60 kilométerre lezuhant egy malajziai utasszállító repülőgép. A Boeing 777-es gép Amszterdamból tartott a malajziai fővárosba, Kuala Lumpurba, a fedélzetén tartózkodó 280 utas és a 15 főnyi személyzet életét vesztette. Utóbb kiderült: a gépet légvédelmi rakétával lőtték le.
• 2015. március 24.- Lezuhant a Germanwings diszkont légitársaság Barcelonából Düsseldorfba tartó járata a francia Alpokban, 144 utassal és hat főnyi személyzettel a fedélzetén. A katasztrófát senki nem élte túl. Az Airbus 320-as típusú gép Alpes-de-Haute-Provence megyében Barcelonette és Dignes-les-Bains nevű helységek között, Prads-Haute-Bléone falu mellett zuhant le.