rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Titkos udvarok - Sebestyén László fotográfiái


Magyarország

Titkos udvarok - Sebestyén László fotográfiái

Ki ne szeretne belesni egy-egy patinás bérház vagy belvárosi palota udvarára, ha nyitva marad az utcai ajtó? Eldugott udvarok rejtett világa tárul elénk ilyenkor egy pillanatra, ami sokkal többet elárul a házban élőkről és magáról az épületről is, mint az utcai homlokzat. A gyerekkori csavargások élményei is visszaköszönnek, a felfedezés és a rácsodálkozás öröme, hogy nap mint nap elmegyünk egy rejtett mikrokozmosz mellett, aminek a létezését még csak nem is feltételeztük. Egész iparág kezd épülni erre a turizmuson belül a világvárosokban és Budapesten is: megmutatni a turistáknak a titkos szegleteket, amiket a helybeliek közül is csak a beavatottak ismernek.

Sebestyén László fotográfus elénk tárja az ikonikusnak számító belső udvarok világát éppúgy, mint a szenvedélyes belvárosi csavargók előtt is ismeretlen zugokat. Egyre nehezebb udvarokba belesni, a legtöbb ház ajtaját gondosan zárják, már annak is örülünk, ha a megkedvelt átjáróházak ajtajait nyitva találjuk. A bécsi vagy lyoni átjáróházak kusza labirintusa helyett Pesten a szó szoros értelmében két utcát kötnek össze rendszerint ezek az udvarok.

A legérdekesebb átjáróházak között tartjuk számon Ybl Miklós sárkányos palotáját, amibe a Múzeum körút 7-ben megyünk be, és jutunk át a Magyar utca 12. felé. Az Unger házat griffmadaras házként emlegetik az építészek. Egy biztos, már építésekor tanakodtak a járókelők, hogy mesebeli sárkányok, képzeletbeli szörnyecskék vagy a magyarság mitologikus madarát idéző stilizált turulok tartják-e a kiskörúti erkélysort. A gazdag homlokzati díszítés után nem hinnénk, hogy az udvaron bármi látnivaló várhatna ránk.

Ma is megvannak azok a fakockák, amik a bazaltköveket helyettesítették, hogy a berobogó lovaskocsik kerekei ne csapjanak zajt. Ugyanezért burkolták fakockákkal eleinte az Andrássy sugárutat, de mára csak az Operaház feljáróján találunk fakockákat. Sebestyén László több fotográfiát is készített az Unger ház udvarán. Az építész egyszerre teremtett harmóniát és mozgalmasságot a belső udvaron. A reneszánsz visszafogott pompáját oszlopos, erkélyes és üvegezett homlokzati részek teszik változatossá, ami megállásra készteti a szemlélődőt, kattintásra a fotóst.

Legyünk őszinték, jótékony hatással van a pesti udvarokra a fekete-fehér technika. A patinát csillogó kontrasztban láthatjuk, észrevétlenül sejteni véljük, milyen lehetett egy-egy palota a fénykorában. Évtizedek távlata lassan, hogy színesben lehetett így fotózni: a pergő vakolatok megkopott sárgája, mély olajzöldje láttán meglódult a fantáziánk, de mára a legtöbb elhanyagolt belső udvar színesben túlságosan fakó. Elkerülhetetlen a felújítás, épp ezért nem csak élményt adnak a nézőknek, de dokumentálnak is azok, akik a titkos udvarokat fotózzák.

Nem is gondolnánk, hogy korábban is milyen jelentősége volt egy-egy udvart ismerni. A világháborúk idején aki tudta, hogy melyik belső udvar rejt saját vizű fúrt kutat a belvárosban, vízhez juthatott. Ilyen volt például a Múzeum kertre néző Ádám-palota a Bródy Sándor utca 4-ben, ahová sokan jártak vízért, amikor nem volt vízszolgáltatás a háború sújtotta Pesten. A vári lakosok közül Ney Klára Mária írt jegyzeteket az ostrom idején egy Úri utcai légoltalmi pincében. Tőle tudjuk, hogy a bombázások idején annak a háznak az udvarába igyekeztek vízért a vári lakosok, amihez biztonságosabb útvonal vezetett. Ma a gótikus ülőfülkéket csodáljuk meg a vári paloták belső udvarain, de vízhiány idején azt érdemes tudni, melyik házból van lejárás a barlangrendszer egyik vizet adó kútjához.

A városi házak belső udvarainak világa mindig érdekes lesz, mert soha nem tudhatjuk, hol találunk valami meglepőt. A nyolcadik kerületi Koszorú utca 24-ben egy idilli toszkán táj töredéke lep meg minket egy tűzfalon megmaradt freskón, az egykori Mehringer-féle vendéglő kerthelyiségének teremtett kedves hangulatot. A Nagymező és a Hajós utca között teremt átjárót a szépen felújított szecessziós Merkúr palota, aminek belső kertjének gondozottsága a sietős léptek lelassítására készteti az ide tévedőt. Az udvar közepét különös módon nem díszkút vagy szobor ékesíti, hanem egy vesszőkből fonott komposztáló, ami az itteniek életszemléletére utal. A falnál bújik meg egy háborúból itt maradt lőállás, a belső homlokzaton pedig a szecesszió magyaros változatára jellemző téglaindák kanyarognak.

Rutinos belvárosi csavargóknak és kezdő felfedezőknek egyaránt élmény az udvarokról készült fotográfiákat nézegetni. Sebestyén László kiállítása 2015. április 4-ig várja az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Reviczky utcai épületében, a Kisgalériában.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Ukrán milliárdosok harca: az elnök az Ukrnafta vállalat befolyásos tulajdonosa ellen

Ukrajna

Ukrán milliárdosok harca: az elnök az Ukrnafta vállalat befolyásos tulajdonosa ellen