rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A Bardo elleni támadás az európai tévéhíradókban


Világ

A Bardo elleni támadás az európai tévéhíradókban

A muszlim világ és Afrika egyik legjelentősebb muszlim gyűjteményét, a tunéziai Bardo múzeumot támadták meg az Iszlám Állam fegyveresei szerdán.

Az európai televíziók is beszámoltak a támadásról, mi pedig a svájci olasz, a svájci francia, valamint az olasz Rai 3 és a francia France 2 beszámolóit hasonlítjuk össze. Elsőként a TSR beszámolóját vesszük szemügyre.

A híres Kék Koránnak is otthont adó Bardo múzeumon még most is láthatók a támadás nyomai.

Az épület bejáratánál sok ember gyűlt össze a támadás után.

- Azért jöttünk ide, hogy megmutassuk nem tudnak megfélemlíteni a terroristák. Tunéziaiak vagyunk, összetartunk.

A múzeummal szemben van a parlament, itt is érezhető a feszültség.

Rym Madzsub képviselő ezt mondta:

- Évek óta a terrorfenyegetések árnyékában élünk, de hogy idáig eljuthattak, az még mindig felfoghatatlan. A rendőrség rosszul felszerelt, nincs védelmük, ezért meg kell nekik adnunk mindent, hogy rendesen tudják végezni a feladatukat. Keménynek kell lennünk a terrorizmussal szemben.

A városban most leginkább a közbiztonság foglalkoztatja az embereket, hogy a támadásnak milyen hatása lesz a mindennapi életre.

- Mindenki fél a történtek miatt, különösen kereskedőként érezhető, hogy az emberek félnek kimenni az utcára. Máris kevesebb a bevételünk. Ez komoly probléma a gazdaságnak – mondta Lotfi Busszelma, kiskereskedő

- Ha a turisták nem jönnek vissza, az veszélyes számunkra. A forradalom óta pénzügyi gondjaink vannak, és ez csak romlik a támadások miatt – mondta egy fejkendőt viselő asszony.

A gazdasági visszaesésen kívül a közbiztonság állapota és a forradalom eredményei is megkérdőjeleződtek.

Tunézia, az Arab Tavasz szülőhelye. 2010 decemberében itt kezdődött minden. A lakosok felkeltek a 23 éve uralkodó Ben Ali ellen. A svájci olasz RSI tévé beszámolója.

A decemberben kitört jázminos forradalom január elején elűzte az elnököt. Az előző 30 évben nem volt ilyen tüntetés, de az emberek megelégelték a munkanélküliséget, az árak emelkedését és a korrupció terjedését.

A kurzus utolsó napjaiban az elnök hatalma végleg megingott, január 14-én lemondott Ben Ali. Ez indította el az Arab Tavaszt, ami a térség többi országában is példaként szolgált.

Ezután a mérsékelt iszlámot képviselő Ennahda párt vezette a nehézkes átalakulást. Ezt az időszakot az erőszak, politikai gyilkosságok és az iszlám jog, a Sária bevezetésével való próbálkozás jellemezte.

Változás 3 évvel később, 2014 januárjában történt. A világi, reformista Nida párt nyerte az első szabad választásokat. Új alkotmányt fogadott el a parlament, mely biztosította a vallásszabadságot, kiterjesztette a nők jogait és elutasítja a Sáriát.

Decemberben megválasztották a 88 éves Beji Caid Essebsit elnöknek. A további átmenet sem volt könnyű, mégis itt volt a legsikeresebb az Arab Tavasz országai között.

A törékeny demokráciának most gazdasági visszaeséssel, és most már a terrorizmussal is szembe kell nézzen.

Az országnak most az a legfontosabb feladata, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a tisztes megélhetést. A támadás a turistaszezon elején történt, ami lenullázhatja az ország legfontosabb iparágát, az idegenforgalma. A France 2 így számolt be:

Pár perccel indulás előtt az utasok még utánanéznek, mi az helyzet Tunéziában, a rokonoknál. A tunéziai származású franciák szerint a támadás újabb csapás az országnak.

- A forradalom után végre sínre került az ország, de most lőttek a turizmusnak – vélekedett egy férfi

Egy nő szerint le fogják mondani az utazásokat. Sajnos sokkal kevesebb nyaraló fog Tunéziába jönni.

A Bardo Tunézia egyik legismertebb látványossága. Ez a támadás pedig újabb csapás az egyébként is gyengélkedő turizmusra. Az idegenforgalom a GDP 7 százalékáért felel, és 400 000 munkahelyet biztosít. A négy évvel ezelőtti Jázminos Forradalom óta az ország azzal küzd, hogy újra vonzó turistacélpont legyen.

A szektor 2014-ben 6,4 százalékkal nőtt, miközben a Tunéziába beutazó turisták száma 3,2 százalékkal csökkent.

Az idegenforgalom csökkent az állandó napsütés, és az árleszállítások ellenére. Pedig reklámkampányok hirdetik az ország csodáit, politikusaik pedig igyekeznek bizalmat ébreszteni az ország iránt.

A tunéziai idegenforgalmi miniszter már az akció másnapján vendége volt a France 2 műsorának. Arra a kérdésre, hogy miként fogják visszacsalogatni a turistákat, azt mondta, hogy legelőször is azzal, hogy az ország biztonságos. Rengeteg látnivaló van, és az ország minden területén szervezett utazások várják az érdeklődőket.

Ennek ellenére már a támadás napján több francia utazási iroda a dzserbai utazások visszamondásáról számolt be.

Nem túl nagy meglepetést okozva az Iszlám Állam vállalta magára a támadást, és azt ígérte, hogy folytatja az akciókat. Tunézia Algériával és Líbiával is határos, így két oldalról is ki van téve az iszlamisták beszivárgásának. Több száz tunéziai harcol a dzsihadisták oldalán, a RAI 3 beszámolója a törzsi háborúkba fulladt Líbia helyzetéről:

Kilométeres sorok állnak a benzinkutaknál, az autósok hosszú órákon át állnak sorba. Járművek háztartási cikkekkel és élelemmel megrakodva szikkadnak a napon. Nem sokkal távolabb katonák nézik, ahogy a civilek menekülnek.

Sokan próbálnak elmenekülni Szirtéből, a várost már három napja folyamatosan támadják.

A harc a Tripoliban székelő iszlám kormányhoz hű katonák és az Iszlám Állam dzsihadistái között folyik – utóbbiak szerint a líbiaiak nem elég tiszták. Rádiós felhívásuk így hangzott:

„Ti kutyák, tudjátok, hogy bármikor képesek vagyunk lefejezni a hitetleneket, és inni a vérüket. Nem akartátok megadni magatokat, most a porba taposunk benneteket.”

A kalifátus tudja, hogyan használja ki a kettéosztott országban uralkodó káoszt, ahol a nemzetközi közösség által elismert kormány már a fővárost sem tudja uralni, és Tobrukból irányítja az adminisztrációt.

Tripoli most iszlamista miliciák kezén van. Az egész ország leginkább egy lőporos hordó, ahol az olajkutak és a gázmezők fölötti uralomért harcolnak. Ez a terület folyamatosan termeli a dzsihadistákat, akik az ellenőrizhetetlen határokon át bármikor át tudnak lépni Tunéziába vagy Egyiptomba.

Amellett, hogy a líbiai kormány azonnal kifejezte szolidaritását a tuniszi kormánnyal, a líbiai kormányfő szavai voltak a legerősebbek: „A Bardo múzeum elleni támadás a mi országunk biztonságát is veszélyezteti”.

Ennek ellenére a líbiai törzsek látványosan nem képesek szót érteni egymással, hogy együtt lépjenek fel az iszlamisták ellen.

A törzsek a nemzetközi közösség közvetítése mellett egyeztetnek Marokkóban. De már aznap reggel egy kormányhű repülőgép támadta Tripoli egyetlen működőképes repterét.