rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Porosenko: az államformáról nem Kijev, hanem a nép dönt Ukrajnában


interjú

Porosenko: az államformáról nem Kijev, hanem a nép dönt Ukrajnában

A kelet-ukrajnai helyzet az egyik legfontosabb napirendi pont a csütörtök-pénteki uniós csúcson. Az Euronews riportere, Sergio Cantone arról is kérdezte az ukrán államfőt, Petro Porosenkót, hogy Brüsszel támogatása mennyit nyom a latban Kijevben.

Sergio Cantone, Euronews:
Elnök úr, elégedett-e azzal a támogatással, amit az Európai Uniótól kapnak, vagy többre számít? Sokak szerint Brüsszel szerepvállalása jócskán hagy kívánni valót maga után. Mit gondol?

Petro Porosenko:
Én ezt másképp látom. Brüsszel részéről figyelemreméltó gesztus, hogy én, mint Ukrajna elnöke, az elmúlt évben többször is meghívást kaptam az Európai Bizottság üléseire, hogy személyesen számoljak be a helyzetről. Az is nagy szó, hogy Kijev ügyében az Unió teljes egységet mutat. Nagyon bízom benne, hogy az európai értékek jegyében ez továbbra is így marad.

Sergio Cantone, Euronews:
A minszki egyezmény és maguk a béketárgyalások Putyin elnök akaratát, az orosz álláspontot tükrözik, vagy kifejezetten a szakadárokét? Ők szövetségi állammá alakítanák Ukrajnát, ami az Ön számára elfogadhatatlan, ugye?

Petro Porosenko:
Nézze, ez a dolog nem az orosz vagy akár az ukrán elnök szeszélyének a kérdése. Ukrajnáról kizárólag az ukránok dönthetnek. Az államforma megváltoztatása az alkotmányunkat és a törvénykezésünket is érinti, úgyhogy erről, ha úgy alakul, népszavazást kell tartanunk. A kutatások szerint egyébként a szövetségi rendszert ma az ukránok 90 százaléka határozottan ellenzi. Hogy miért? Mert mi egyközpontú állam vagyunk, és nem szeretjük, ha nyomást gyakorolnak ránk. De hangsúlyozom, hogy ettől függetlenül én, mint államfő, készen állok arra, hogy szükség esetén kiírjak egy népszavazást ezzel kapcsolatban.

Sergio Cantone, Euronews:
A szövetségi államért cserébe véget vetnének a háborúnak – ezt ajánlják?

Petro Porosenko:
Ezzel mindenekelőtt az a baj, hogy ultimátumoknak nem engedünk. A másik probléma, hogy az ország sorsáról nem Kijev, hanem Ukrajna állampolgárai hivatottak dönteni. A harmadik, hogy Ukrajna szabadságáért, függetlenségéért, demokratikus berendezkedésének megőrzéséért küzdünk, ráadásul a nemzetközi közösség támogatásával, úgyhogy nincs, aki megzsarolhat minket.

Sergio Cantone, Euronews:
Nem gondolja, hogy aszerint, amit mond, az volna a logikus, ha békefenntartókat hívna a donyecki és a luhanszki régióba?

Petro Porosenko:
A parlamentem támogatja a javaslataimat. Nemcsak a szakadár régiók speciális státuszára vonatkozót, nemcsak azt, hogy a határok a szeptemberi minszki egyezmény szerint alakuljanak, hanem azt is, hogy kezdeményezzük az ENSZ-nél, személy szerint a főtitkárnál, Ban ki Munnál, hogy kezdődjenek tárgyalások egy ukrajnai békefenntartó misszióról. Hogy pontosan hol lenne szükségünk rájuk? Elsősorban a határainkon, mert a határvédelem ugye a szuverenitás alapfeltétele, arról nem is beszélve, hogy nagyon fontos volna elvágniuk végre a kelet-ukrajnai fegyveres csoportok utánpótlását. A másik színtér, ahol szükség volna a békefenntartókra, az ütközőzóna, a fegyvermentes övezet, amely a frontvonal mentén húzódik, és a békét, illetve a stabilitást garantálja.

Sergio Cantone, Euronews:
A baj csak az, hogy elég nehéz békefenntartókat telepíteni a másik fél beleegyezése nélkül, nem igaz?

Petro Porosenko:
Nem, ehhez nincs szükségünk másik félre, ez Ukrajna területe, és kikérjük magunknak, hogy más ország döntse el, kellenek-e ide ENSZ-békefenntartók vagy nem. Ami viszont érdekes, hogy vajon uniós rendőrségi misszió csatlakozhatna-e az ENSZ-küldetéshez, vagy jobb lenne úgy intézni, hogy a kéksapkások többsége uniós országból jöjjön. Nekünk nagy biztonságot adna, és rendkívül hatékony megoldás is lenne, ha partnereinkkel kellene együttműködnünk ebben a dologban is.

Sergio Cantone, Euronews: Ezt a NATO és Brüsszel is így gondolja?

Petro Porosenko: Igen, azt hiszem, igen…

Sergio Cantone, Euronews:
Kimondottan támogatják?

Petro Porosenko:
Igen, támogatnak bennünket, gyakorlatilag jóváhagyásunk is van, épp csak…tudja, mi a gond? A Krím bekebelezése és a Donbass elfogalalása azt mutatja, hogy nem működik a világháború után kialakult biztonsági rendszer. Hogy miért nem? Azért, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagjából agresszor lett, ami azzal jár, hogy sorozatosan megvétózza a béke érdekében szükséges határozatokat.
Úgyhogy ezt kénytelenek leszünk úgy intézni, ahogyan a minszki megállapodást. Vagyis hozunk egy nem nevesített döntést a békefenntartók meghívásáról. És abba az ég világon senkinek sem lesz beleszólása.

Sergio Cantone, Euronews:
Kijev egyik legfontosabb feladata a Majdan, vagyis a tavaly téli forradalomnak után az volt, hogy valódi küzdelmet indítson a korrupció ellen. Ezzel hol tartanak?

Petro Porosenko:
Igen, a háború nem szolgálhat magyarázatul a reformok halogatásához. Neves nemzetközi szakértőket hívtunk egy új korrupció-ellenes szervezet felállításához. Az, hogy az egyes esetekből átlátható eljárások legyenek, a miniszterek, az ügyészek és a rendőrségi vezetők felelőssége. Ez az egyetlen lehetőségünk arra, hogy visszanyerjük az emberek bizalmát ezekben a nehéz időkben. Vagyis meg kell teremtenünk a független igazságszolgáltatást, meg kell szüntetnünk a parlamenti képviselők mentességét – a törvény előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie.

Sergio Cantone, Euronews:
Csakhogy ahhoz, hogy a reformok működjenek is, Ukrajnának ki kell verekednie magát a poszt-szovjet szisztémából, ami minden keretét adja.

Petro Porosenko:
Az, aki bármiféle korrupciós ügyben érintett, ezentúl nem reménykedhet senkinek és semminek a védelmében, és ezt előbb vagy utóbb meg fogja érteni mindenki. Remélem, hogy inkább előbb, mint utóbb. Nem az oligarchák döntenek majd az ország jövőjéről, ez már egy egészen másféle Ukrajna, amelyben ma élünk, és ha valami, hát ez volt a Majdan értelme. Óriási felelősség nyomja a vállunkat, hiszen emberek ezrei adták az életüket azért, hogy Ukrajna újból jogállam legyen, megtörténjenek az ehhez szükséges reformok, és végül is csatlakozhassunk az Európai Unióhoz. Ez az elnök, a kormány, a parlament visszautasíthatatlan küldetése. Összefogunk, mert egy ország, egy nemzet vagyunk – egy európai nemzet, Ukrajna.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

interjú

Schulz: nem gondoltam arra, hogy a görögök kilépnének az eurozónából