rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Bardo: a véres merénylet után megint kiürül majd Tunézia


Insight

Bardo: a véres merénylet után megint kiürül majd Tunézia

Az Arab Tavasz bölcsője, Tunézia a térség egyetlen olyan országa, ahol a 2011-es forradalmat valódi demokratikus átalakulás követte.

2014 decemberében a lakosság Bedzsi Kaid Esszebszi elnökké választását ünnepelte. Négy évvel a didaktúra megdöntése után ő az első demokratikusan választott államfő Tunéziában.

Majdnem egy évvel korábban, 2014 januárjában – két évnyi vita és kompromisszumkeresés eredményeképpen – az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadta Tunézia új alaptörvényét. Ez az arab világ egyik leghaladóbb alkotmánya lett, amely garanciákat szolgáltat a szabad vallásgyakorlatra és a nők egyenjogúságára is.

Erről az alkotmányozó nemzetgyűlés alelnöke, Mehrzia Laabidi nagy megelégedéssel beszélt mondván, hogy vége a diktatúrák, a káosz és erőszak idejének: a szabadság, a demokrácia, a békés egymás mellett élés köszöntött Tunéziára.

Csakhogy a forradalom után a szélsőséges iszlamista mozgalom is erőre kapott. A dzsihadisták többször is lecsaptak az ellenzékre. Chokri Belaidot 2013 február 6-án gyilkolták meg. Mohamed Brahmit, a nemzeti baloldal egyik vezetőjét pedig pár hónappal később, július 25-én ölték meg a főváros közelében.

A két merénylet, amelyekért a szélsőséges iszlamisták vállalták is a felelősséget, súlyos politikai válságot keltettek Tunéziában a múlt év végére.

A dzsihadisták tavaly nyáron nyolc katonát ejtettek csapdába, és lőttek agyon az algériai határ mentén. Ott, ahol egy al-Kaida kötődésű fegyveres csoportra vadászott a hadsereg már 2012 óta.

A forradalom és annak következményei nem kímélték a turizmust, a tunéziai gazdaság legfőbb motorját sem.

Dzserbában például egy szál turistát sem lehetett látni 2011 februárjában, vagyis egy hónappal azután, hogy a diktátor, Ben Ali elmenekült. Annak ellenére kiürült a város, hogy akkor már nyugalom volt.

Ami a statisztikát illeti, 2010-ben körülbelül hétmillió turista fordult meg Tunéziában. Ez a szám 2013-ban alig volt 6,3 millió.

Tavaly újabb bő három százalékkal esett a vendégéjszakák száma Tunéziában.

Úgyhogy a legutóbbi berlini turisztikai vásáron Tunézia megpróbálta visszahódítani az európaiakat. A turisztikai miniszter ezt létfontosságú kérdésnek nevezte akkor. Amel Karboul szerint ugyanis a forradalom kenyér nélkül nem működik. Vagyis muszáj valahogy beindítani a veszteglő gazdaságot. Rá kell venniük az európaiakat, hogy segítsék az arab világ első demokratikus államának talpraállását – mondta.

Ezen Tunézia éves valutabevételének 18-20 százaléka, GDP-jének 7 százaléka múlik.

A szerdai tunéziai merényletről az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének volt elnökét, Szuher Belhasszán-t kérdeztük. Ő volt a szervezet első női elnöke, emberi jogi aktivista, újságíró.

Riad Muasses, euronews:
Az arab forradalom óta nem történt olyan véres támadás a tunéziai fővárosban, Tuniszban, mint szerdán. Ön szerint mi vezethetett ehhez? A terrorista csoportok lettek jobban szervezettek vagy a tunéziai biztonsági erők váltak szervezetlenebbé?

Szuher Belhasszán: – A helyzetet ismerve azt mondhatom, hogy ebben mindkét tényező szerepet játszik. Nem lehet kijelenteni, hogy vagy az egyik, vagy a másik a történtek oka. Sőt, ezek mintha össze is függnének. Egyrészt valóban széthullottak a tunéziai biztonsági erők, másrészt a terrorizmus is szervezettebb lett. Úgy tűnik, az előző kormányzat alatt zavartalanul fejlődhettek ezek a csoportok.

Jól értem, hogy az előző rezsimet vádolja azzal, hogy együttműködtek a terroristákkal?

- Azt nem mondtam, hogy együttműködtek. De szemet hunytak felette.

A támadók tunéziaiak lehettek, vagy máshonnan jöttek és ott találtak egymásra? Hogy történhetett?

- Majd a nyomozás kideríti. De azt már most tudjuk, hogy Tunéziában körülbelül 3 ezer terrorista él, főleg délen. Néhányan közülük Líbiából szöktek át. Tunéziában aztán csoportokba verődnek, és ismerjük is néhányukat. Az Anszár Acsaria nevű szervezet például több hónapja alakult, ha nem több éve. De említhetném az Okba Ben Nafé-t is Kajravan-ban.

A terrorizmus tehát hónapok, évek óta része Tunézia életének, és az ország vezetése hosszú ideig semmit sem tett ez ellen. Ön hogy látja a helyzetet, a tunéziai kormány és hadsereg le tud számolni ezekkel a terrorista csoportokkal?

- Az közismert, hogy a tunéziai haderő nem túl nagy, arányaiban sem közelíti meg az egyiptomi hadsereg méretét. Ráadásul nincsenek fegyverek és biztonsági rendszerek.