rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Várja a befektetőket és a turistákat a Krím félsziget


Gazdaság

Várja a befektetőket és a turistákat a Krím félsziget

Politikai és gazdasági senkiföldjévé vált a Krím félsziget, miután egy éve elhagyta Ukrajnát és Oroszországhoz csatolták. A bankok és a nagyvállalatok elhagyták, a turisták viszont kezdenek visszatérni.

Míg korábban a nyaralók 80 százaléka ukrán volt, 20 százalékuk orosz, ez az arány megfordult.

Egy szentpétervári turista, Andrej Lemesko azt mondta, hogy a Krím hasonlóan népszerű úti céllá válhat, mint Szocsi. Csak egy problémája van, hogy sehol nem lehet bankkártyával fizetni, mert sehol nem fogadják el azokat, ezért azt tanácsolja mindenkinek, sok készpénzt hozzon magával.

A bizonytalanság miatt magas, 38 százalékos az infláció. Az élelmiszer drága, és mivel Ukrajna lezárta a határt, a korábbi importvonalak megszűntek, legalábbis hivatalosan.

Az ukrajnai vonat- és buszjáratokat is megszüntették. Oroszországból repülővel vagy komppal lehet eljutni a félszigetre, ám a repülő viszonylag drága, míg a tengeri közlekedést sokszor az időjárás nehezíti. Ennek ellenére- egy januári felmérés szerint – a krímiek több mint 80 százaléka örül, hogy Oroszországhoz csatolták a térséget. Az orosz mellett pedig már várják az ázsiai, főleg kínai turisták érkezését.

Ahogy azt is várják, hogy Moszkva betartsa ígéretét, és megépítse a Kercsi-szoroson átívelő hidat, amin keresztül már autóval is meg lehet közelíteni a Krímet Oroszországból.

A krímiek viszonylag optimistán látják a jövőjüket, habár Kijev gyakorlatilag blokád alá vette a térséget. Ezt, a turizmus mellett, főleg a mezőgazdaság szenvedi meg. Tavaly áprilisban elvágták az Észak-Krími Csatorna vízutánpótlását, amiből a földek egy részét öntözték. Sok gazda ezért felhagyott a rizs és más nagy vízigényű növények termesztésével.

A nemzetközi szankciók és a bizonytalanság egyelőre távol tarja a külföldi, de még az orosz befektetőket is. Alig néhány orosz vállalat érkezett csak a félszigetre. Sem szupermarketláncok nem nyitottak üzletet, sem bankok nem nyitottak fiókot.

A magas infláció és a rubel értékvesztése miatt Oroszország hiába duplázta meg a nyugdíjakat, valamint a közalkalmazottak bérét, a pénzt elviszik a hétköznapi kiadások.

Érdekesség még, hogy a telefonok hívószáma alapján a krímiek még Ukrajnához tartoznak, ám az időzónájukat már Moszkvához igazították.