NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

„Azt gondoltuk, Nyemcov egy lúzer. Mégis elérte, amit akart. Mi vagyunk a lúzerek.”

„Azt gondoltuk, Nyemcov egy lúzer. Mégis elérte, amit akart. Mi vagyunk a lúzerek.”
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Oroszország jövője, Európa válasza a karizmatikus ellenzéki politikus meggyilkolása után.

HIRDETÉS

Borisz Nyemcov ellenzéki vezető meggyilkolása gyászt, haragot, vádakat és viszontvádakat szült Oroszországban. Kinek állhatott érdekében a Putyin elnököt élesen bíráló politikus halála?

A nyomozók szerint olyan radikálisoknak, akik zűrzavart akartak kelteni. Mások a kormányt vádolják, hiszen Nyemcov éppen tiltakozó tüntetést szervezett, amiért Moszkva támogatja a kelet-ukrajnai szakadár erőket. Putyin elnök alapos nyomozást ígért a gyilkosság ügyében.

A kérdés: mit tegyen Európa? És mit tehet, tudván, hogy földgáz-szükségletének 30 százalékát éppen Oroszországtól szerzi be?

A Network mai vendégei itt a brüsszeli stúdióban: Elmar Brok, az Európai Parlament német képviselője, a külügyi bizottság elnöke, a jobbközép néppárti frakció tagja.

Gilbert Doctorov, – East West Accord.

Fraser Cameron, az EU/Oroszország Központ igazgatója. Ez a szervezet inkább a Nyugat felé hajlik, de szorosabb kapcsolatot szeretne Moszkvával.

– Önök szerint ki áll a Nyemcov-gyilkosság mögött?

Elmar Brok: – Azt hiszem, sohasem fogjuk megtudni. Ha Oroszországban meggyilkolnak egy ellenzéki politikust, akkor nem szokott kiderülni, hogy ki a tettes.

– Tehát ön nem bízik a nyomozásban?

Elmar Brok: – Egyáltalán nem bízom a nyomozásban, méghozzá az elmúlt tíz év tapasztalatai miatt.

Gilbert Doctorov: – Szerintem ez egy optimista vélemény. Közvetlenül a merénylet után ugyanis a sajtó azzal volt tele, hogy a Kreml a felelős. Minden képen ott volt a háttérben a Kreml, és ez szavak nélkül is erre utalt. Szerencsére ez már elmúlt, lecsengett, szóval nyugodtan ki lehet jelenteni: nem tudjuk.

Fraser Cameron: – A rendszer ölte meg Borisz Nyemcovot. Putyin olyan rendszert hozott létre, amelyben a biztonsági szervek büntetlenül megtehetnek bármit. Anna Politkovszkaja, Szergej Magnyickij és mások esetében is láthattuk, hogy maga a rendszer a gyilkos.

– Az orosz nyomozó hatóságok szerint ez egy ellenzéki összeesküvés része, zűrzavart akartak kelteni. Lehetséges ez?

Gilbert Doctorov: – Nem hiszek ebben. Igaz, Nyemcov társai gátlástalanok, ez napnál világosabb, de hogy gyilkosok volnának, az szerintem túlzás.

Elmar Brok: – Úgy gondolom, Putyin rendszere olyan légkört teremtett, amelyben az ellenzéki vezetőknek nincs esélyük. Az áldozatok a rendszer áldozatai. Ezek után azt állítani, hogy maga az ellenzék a felelős, az egyszerűen hihetetlen.

– Nyemcov éppen egy nagyobb tüntetésre készült, ahol az ellen tiltakoztak volna, hogy Oroszország támogatja a kelet-ukrajnai lázadókat. Vajon a gyilkosság elhallgattatja az ellenzéket ebben az ügyben?

Fraser Cameron: – Az ellenzéknek nagyon korlátozottak az eszközei. Például nem juthatnak szóhoz az állami televízióban. Csupán néhány rádióállomás, illetve az internet áll a rendelkezésükre. Azt hiszem, a Nyemcov-gyilkosság éppen hogy erősíteni fogja az ellenállást Ukrajna ügyében.

Gilbert Doctorov: – Nem fogadom el azt a kiindulási alapot, hogy az ellenzék egyenlő a liberálisokkal, Nyemcov híveivel. A nyugati sajtó teljesen figyelmen kívül hagyja a valódi orosz ellenzéket, nevezetesen a Kommunista Pártot. A 2012-es elnökválasztáson a kommunisták a szavazatok 17 százalékát kapták. Ugyanakkor Nyemcov és társai csupán 1 százalék körüli eredményt értek el.

HIRDETÉS

Elmar Brok: – Azt hiszem, ezek az előbb említett ellenzéki pártok nem valódi ellenzékiek. Az ellenzéknek reménye sincs arra, hogy választást nyerjen. Korlátozottak az eszközeik, nem jutnak szóhoz az állami tévében, nyomás alatt vannak. Az emberek félnek. Igen gyakran még azt sem engedik meg nekik, hogy egyáltalán elinduljanak a választásokon.

– Európa tehát kritikus. Hogyan kellene reagálnunk?

Fraser Cameron: – Támogatnunk kell azokat az erőket, amelyek liberálisabb, demokratikusabb, törvényesebb Oroszországot akarnak. Ez az érdekünk.

– Gilbert, ön lát változást az európai politikában?

Gilbert Doctorov: – Az európai politika drámaian megváltozott, 180 fokot fordult az utóbbi 14 hónapban. Ez a változás tökéletesen megfelel annak, amit Nyemcov javasolt 2010-ben. Ott voltam, amikor New Yorkban követelte, hogy vezessenek be szankciókat a teljes orosz politikai elit ellen. Azt gondoltuk, ez egy lúzer. Mégis elérte, amit akart. Mi vagyunk a lúzerek.

HIRDETÉS

– A szankciók eddig nem sokat értek, akkor meg minek bevezetni még újabbakat? Hogyan reagáljon az Unió?

Elmar Brok: – Világossá kell tenni, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot, amikor megtámadott egy független országot. A szankciókkal azt akarjuk jelezni, hogy ezért a támadásért túlságosan nagy árat kell fizetnie. Oroszországban antidemokratikus légkör uralkodik. Sérülnek a parlament jogai és az egyéni szabadságjogok, ez pedig elfogadhatatlan.

– De ha kiderül, hogy a hatalomnak köze volt ehhez a gyilkossághoz, akkor ön szerint szankciókkal kell válaszolni, vagy valami más módon?

Fraser Cameron: – Úgy vélem, a szankciókat ki kellene terjeszteni a Duma minden képviselőjére, a biztonsági erők összes tagjára.

– Ukrajnára gondol, vagy a merényletre?

HIRDETÉS

Fraser Cameron: – Mindkettőre. Ami Ukrajnát illeti, ahogy Elmar Brok is mondta, súlyosan megsértik a nemzetközi jogot. Szükség van a szankciókra!

Elmar Brok: – A Putyin-rendszer ellentétes a saját népe gazdasági és társadalmi érdekeivel, és az emberi jogokkal is.

– De tényleg Putyin tehet minderről? Sokan azt mondják, nem felügyelhet mindent egy személyben, egyes egyedül.

Gilbert Doctorov: – A nyugati sajtó, a nyugati szemlélet nem tesz különbséget Putyin és Oroszország között. Ez nagyon sajnálatos, mert Oroszországban 142 millióan élnek. Ez egy nagyon bonyolult társadalom. Rengeteg olyan erő létezik, amelyik nincs Putyin befolyása alatt, hiszen ez egy nyílt társadalom.

– De azért van egy politikai gépezete. Vajon meddig ér el a hatalma?

HIRDETÉS

Gilbert Doctorov: – Ez egy roppant hatékony politikai gépezet. A legnagyobb eredménye, hogy legyőzte azokat, akiket máskülönben mi sem kedvelünk: a kommunistákat. 1996-ban még az oroszok 40 százaléka támogatta a kommunistákat, most csak 17. Ez Putyin sikere.

– Ez a kommunista párt. Hát az ellenzék többi része?

Fraser Cameron: – Putyin egyszerűen nem hagyott teret a többi pártnak. Úgy gondolom, hogy ha a legutóbbi választásokon megengedte volna az ellenzéknek, hogy elegendő időt kapjon a médiában, Putyin akkor is győzött volna. De nem engedte meg. Nem bízik a választókban, ezért volt annyi tüntetés a manipulált választások után.

Elmar Brok: – Putyinnak ugyanannyi jogot kellene biztosítania a liberálisoknak, akik valódi, átlátható demokráciát akarnak, mint amennyit a kommunista pártnak biztosít.

– Mit kellene tennie a Nyemcov-gyilkosság fényében, hogy megmutassa, valóban kész elfogadni a szabad ellenzéket?

HIRDETÉS

Elmar Brok: – Engedélyeznie kellene a szabad médiát. Például az ellenzéknek is elegendő teret kéne engednie a közszolgálati tévében.

Gilbert Doctorov: – Szabadabb az orosz sajtó Ukrajna ügyében, mint az amerikai sajtó Oroszország ügyében.

Elmar Brok: – Úristen, mekkora hazugság! Elképesztő állítás, hogy szabadabb a média Oroszországban, mint az Egyesült Államokban. Magát nyilván az oroszok fizetik.

Gilbert Doctorov: – Én konkrétan az orosz, illetve az ukrán ügyről beszélek. Ön olvassa az orosz sajtót? Nem hinném. Én olvasom.

Elmar Brok: – Én is.

HIRDETÉS

Fraser Cameron: – Oroszország egyszerűen megtiltotta egy sor prominens európainak, hogy részt vegyen Nyemcov temetésén Moszkvában. Ez világosan mutatja, hogy mennek a dolgok Oroszországban, még egy személyes tragédia idején is.

– Egy másik vélemény szerint nem okos dolog nyomás alá helyezni Oroszországot, mert azzal még inkább destabilizálhatjuk.

Elmar Brok: – Nem értem, hogyan lehet destabilizálni egy zsarnoki rendszert. Ez a zsarnoki rendszer olyan légkört teremtett, amelyben ilyen merényletek történhetnek. Éppen ezért a külső politikai nyomás több teret adhat a demokráciának.

Gilbert Doctorov: – Brok úr talán meghökken, de én a német kancellárral értek egyet. Mert nem a között kell választani, hogy több vagy kevesebb legyen-e a szankció. Hanem a szankciók és a katonai beavatkozás között kell választanunk. Szerencsére a kancellár érti ezt, ezért ment el Minszkbe.

Elmar Brok: – Tévedés. Nem Ukrajnáról van szó, Oroszország belső helyzetéről beszélgetünk.

HIRDETÉS

– Hogyan lehetne áthidalni ezt a szakadékot?

Fraser Cameron: – Nem fogjuk áthidalni, mert ez egy áthidalhatatlan szakadék. Egy olyan rendszerről van szó, amelyik eltorzítja az egész demokratikus folyamatot, az Európai Unió alapját. Nem adhatjuk fel a saját értékeinket. Egyszerűen ki kell várnunk, amíg Oroszországban megváltozik a rendszer.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az összeomlás felé tart az Unió?

Európa segélydilemmája

Brit kilépés - egyezkedés az Unió jövőjéről