NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Havannai éjszaka: kisiklott kubai életek

Havannai éjszaka: kisiklott kubai életek
Szerzői jogok 
Írta: Kiss Gábor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A Frankofón Filmnapokon mutatták be Budapesten Laurent Cantet új filmjét, a Havannai éjszakát (eredeti címe Vissza Ithakába). A francia rendező, aki Az osztály című filmmel 2008-ban elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma-díját, egy kubai író, Leonardo Padura regényét ( A pálma és a csillag) dolgozta föl.

A Havannai éjszaka szokatlan őszinteséggel mutatja be egy elveszett generáció csalódottságát. Hatvanas éveikben járó kubaiak szívszorító beszélgetéséből ismerjük meg a Castro-rezsim árnyoldalait.

Amadeo 16 év után váratlanul hazatér Spanyolországból, és találkozóra hívja barátait. Nosztalgiával beszélnek fiatalkorukról, de ahogy telnek az órák, a szép emlékeket elnyomják a felszínre törő sérelmek és csalódások.

A film április 2-ától látható a hazai mozikban.

Euronews: – Miért kubai témát választott, és miért Padura regényét?

Laurent Cantet: – Több mint tíz éve rendszeresen járok oda, és régóta érdekel a kubai történelem. Sok nyugati fiatal ma is Che Guevara-pólót visel, szembesíteni akartam a mítoszokat és a valóságot. A kubaiaknak azt a kiábrándultságát, amelyről Leonardo Padura ír, még nem ábrázolták moziban.

Euronews: – A film egy tetőteraszon játszódik, tudatosan nem mentek le a havannai forgatagba?

Laurent Cantet: – Az emberi történetekre koncentráltam, ehhez nem volt szükség más helyszínekre. Az utca hangjai ugyanakkor érzékeltetik a város hangulatát. A tenger azért szerepel több jelenetben, mert jelképezi az elszigeteltséget és az elvágyódást is. Sok a közeli kép, így az arcok sok mindenről árulkodnak, így a legfontosabbról is: vajon a barátság kiállja-e az idő próbáját, és felülkeredik-e a sérelmeken.

Euronews: – A szereplők nyers őszinteséggel beszélnek a kubai rezsimről, amelyben hittek, de aztán sok mindentől megfosztotta őket.

Laurent Cantet: – Leonardo Padura könyve arról a nemzedékről szól, amely Fidel Castro hatalomra kerülése idején született, és fiatalon hitt abban, hogy az új rendszer jobb életet hoz. Nagyot csalódtak. El sem tudták képzelni, hogy a 90-es években, a Szovjetunió összeomlása után sokan éhezni fognak Kubában. Ez volt a rezsim által álszenten “período especial”-nak (speciális korszaknak) nevezett időszak. Azóta sokaknak emigráltak a gyermekei, és sosem látogatnak haza.

Euronews: – Be lehet mutatni a filmet Kubában?

Laurent Cantet: – Decemberben akartuk bemutatni egy havannai fesztiválon, de visszavonták az engedélyt minden indoklás nélkül. Pedig nem is látták, akik erről döntöttek. A filmben szereplő színészek mind kubaiak, nagyon csalódottak voltak. Megpróbáltak szót emelni a film érdekében. Végül arra kaptunk ígéretet, hogy májusban bemutatják a francia filmnapokon.

Euronews: – Ezek szerint továbbra is létezik egyfajta cenzúra.

Laurent Cantet: – Igen, és ez nagyon bosszant. Amikor forgattunk, semmilyen gond nem volt, megkaptuk az engedélyeket. Azt hiszem, ezek még a régi reflexek.

Euronews: – Már a második filmjét forgatta a kubai fővárosban (az első, a Havanna, szeretlek! 2012-ben készült), milyen változásokat észlelt?

Laurent Cantet: – Nagyon gyorsan változik Havanna. Egyre több az étterem, a bár, az autó. A reformok, amelyeket Raúl Castro elindított, lehetővé tették, hogy létrejöjjön egy középosztály, amely eddig nem létezett. Azok viszont akik nem tudnak ebben részt venni, nem kapcsolódnak a turizmushoz, továbbra is nagyon nehezen élnek meg.

Euronews: – Mit gondol, meddig maradhat fenn a mostani rendszer Kubában?

Laurent Cantet: – Az Egyesült Államokkal javuló kapcsolatok miatt több pénz áramlik majd Kubába, a gazdasági és társadalmi változások fokozatosan magukkal hozzák a nagyobb nyitottságot és a politikai változásokat is.

HIRDETÉS

Euronews: – Tehát a rendszer nem a Castro-testvérek személyétől függ?

Laurent Cantet: – Úgy vélem, Raúl Castro megpróbál kihátrálni a kommunista rendszerből, anélkül, hogy az olyan katasztrofális változást hozna, mint a Szovjetunióban. A kubaiak azonban türelmesek, nem akarják kiönteni a fürdővízzel a gyereket is. A forradalom után sokat javult például az oktatás, az egészségügy, és a kultúra tömegek számára vált elérhetővé. Ezt nem akarják elveszíteni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Kilóg a lábunk Európából" – választók mondták az EP-kampány kezdetén

I Bike - ismét hatalmas tömeg biciklizett Budapesten

Tüntetés a Magyar Rádió történelmi stúdióiért és épületeiért