NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Schulz: nem gondoltam arra, hogy a görögök kilépnének az eurozónából

Schulz: nem gondoltam arra, hogy a görögök kilépnének az eurozónából
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A görög kormány és az uniós partnereik több tárgyalást követően végül megegyeztek egymással. A kérdés, ki lehet elégedett ezzel a mostani

HIRDETÉS

A görög kormány és az uniós partnereik több tárgyalást követően végül megegyeztek egymással. A kérdés, ki lehet elégedett ezzel a mostani megállapodással.

Efi Kucokoszta, Euronews: A szerződés aláírása után több véleményt is lehetett olvasni. Athén szerint megnyerték az első csatát, a németek és más uniós tagállamok azt mondják, hogy ez még mindig a régi szerződés, de új ruhában. Ön mit gondol?

Martin Schulz: Nézzük reálisan a tényeket. A kormány engedményeket tett, és nyilvánvaló, hogy nem könnyű most meggyőzni a választóikat arról, hogy legyenek türelmesebbek velük szemben. Éppen ezért, normális, hogy másként látják a dolgokat. Egyrészt egyetértünk abban, hogy a görög kormánynak teljesítenie kell a csomag feltételeként vállalt kötelezettségeit, másrészt viszont az európai partnereknek hét és fél milliárd eurót kell fizetniük Athénnak. Így négy hónapot nyerünk.

Euronews: Ugorjunk vissza egy kicsit a tárgyalásokhoz. Az eurozóna 19 pénzügyminisztere döntött a megállapodás feltételeiről, de a végén úgy nézett ki, hogy minden a németek és a görögök között dőlt el, vagyis Varufakisz és Schauble miniszterek között. Ön hogy látja?

Martin Schulz: Ez nem Wolfgang Schauble és Janisz Varufakisz megállapodása volt. Ezt 18 miniszter kötötte Varufakisz úrral. A többi miniszter nem olyan ismert, mint a német, de volt olyan, aki radikálisabb álláspontot képviselt, mint Wolfgang Schauble. Németország befolyásos szereplő, mert az eurozóna 27 százalékát képviselik. Franciaország 20 százalékot, Olaszország pedig 18-at tesz ki. Utóbbi kettő együtt a pénz 38 százalékát adta Görögországnak. Ők is elmondták a véleményüket. Ez nem egy tagállam harca volt. Nekünk most a görög emberekért kell küzdenünk.

Euronews: Ön ismeri a tárgyalások hátterét. Mennyire voltunk közel a görögök kilépéséhez?

Martin Schulz: Ez függött az athéni kormánytól és a trojkától is. Kompromisszumra törekedtünk. Értem, hogy miért kérdez ilyet, de nem szeretnék elméleti lehetőségekről beszélni. Inkább nézzük azt, hogy konkrétan mire van szükségük a görögöknek. Én nem gondoltam a kilépésre.

Euronews: Ön volt az első uniós vezető, aki meglátogatta Alekszisz Cipraszt, miután megválasztották. Mit gondol, milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan?

Martin Schulz: Mindig szívesebben beszélek valakivel, mint valakiről. Ezért mentem oda. Ellenzéki vezetőként ismertem korábbról. Őszintén szólva, a kormányzásról kevés tapasztalatuk van, és a nemzetközi kapcsolataik sem túl erősek. Éppen ezért mind a kettő javulhat.

Euronews: Mit vár tőlük a következő két hónapban és a reformcsomag meghosszabbított négy hónapjában?

Martin Schulz: Támaszkodhatunk arra, amit mondanak. Az egyik legfontosabb dolog a bizalom. Hinnünk kell a megállapodásban és az ígéreteikben. Pont ezért találtam kontraproduktívnak, hogy a megállapodást követő napon a pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy másról is tárgyalni kell. Ilyen nincs. Miután megegyeztünk a konkrét lépésekről, azokat be is kell tartani. Így lehet bízni a másikban. Bejelentjük, amiről megállapodunk, és végrehajtjuk az egyezség pontjait. Nekem ez az elvárásom.

Euronews: Mondhatjuk azt, hogy vége a görög megszorításoknak?

Martin Schulz: Nem. Az biztos, hogy Görögországnak csökkentenie kell az államadósságát, és vissza kell fizetnie a kölcsönt. Amúgy az államadósságról nem Berlinben vagy Brüsszelben döntöttek, hanem Athénban. Van felelősségük, de nem ismerünk olyan országot, sem Görögországot, sem mást, ahol az állami költségvetés rendbe jön anélkül, hogy több pénz kerülne a gazdaságba. Növekedésre és munkahelyteremtésre van szükség. Az elmúlt években csak azt láttuk, hogy a Nemzetközi Valutaalap támogatásából van pénz. Ez viszont nem elég.

Euronews: Abban a görög kormány és a hitelezők is egyetértenek, hogy Görögországnak reformokra van szüksége, de idő kell ahhoz, hogy ennek eredménye legyen. Az országnak addig is pénz kell.

Martin Schulz: Azt hiszem, mindenki hajlandó több időt adni Görögországnak, ha a strukturális reformok hitelesek, és elsősorban az előrelépést segítik. Először is küzdeni kell az adócsalás ellen. A költségvetés bevételi oldalán is jelentős összegnek kell megjelennie, nem csak a kiadási oldalon. A privatizáció befejezése általánosságban véve rossz dolog. Megértem azokat, akik azt mondják, hogy nem szabad semmi köztulajdont eladni, de lehet olyan befektetőket találni, mint például a kínaiak, akik jelentős pénzt költenének a pireuszi kikötőre, de ott van mondjuk a frankfurti Fraport reptér-üzemeltető vállalat is. A céget jól ismerem, ők az athéni reptérbe fektetnének. Ezek megbízható befektetők. Nem olyanok, akik csak a pénzt vinnék ki Görögországból.

Euronews: Mit gondol? Mi a kormány előtt álló legnagyobb kihívás? Azt látjuk, hogy egyes kérdésekben még ők sem értenek egyet.

Martin Schulz: Ha azt akarják, hogy befektetők érkezzenek, akkor dűlőre kell jutniuk saját magukkal. Nem szeretnék igazságot szolgáltatni, nem az én feladatom. A miniszterelnöknek kell a kormánnyal és a koalíciós partnerével együtt döntenie. Eleve meglepő volt, hogy egy olyan szélsőbaloldali párt, mint a Sziriza egyezséget kötött a szélsőjobbos Panosz Kammenosszal. Most körültekintőnek kell lenniük. Lehet nem a Független Görögök pártja volt a logikus választás Ciprasztól, de most ez van. Ezzel a kormánnyal kell együttműködnünk.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Német sztrájkhelyzet: az állami vasút beperelte a szakszervezetet

A tiltás vége: Németország legalizálja a személyes használatú marihuánát

Amerika és a britek után az EU is katonai műveletbe kezd a Vörös-tengeren a húszik ellen