rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Három óra alatt Londonból Japánba


futuris

Három óra alatt Londonból Japánba

A mai utasszállító repülőgépek megbízhatóak és kényelmesek – de lehetnének-e gyorsabbak? A legújabb kutatások szerint többszörös sebességnövekedés is elérhető.

Egy japán-európai kutatási projekt a hangsebesség többszörösével történő polgári repülés különböző aspektusait vizsgálja a repülőgép alakjától az üzemanyagon át a felmerülő pénzügyi és környezetvédelmi költségekig.

– A nagy sebességű repülés célja a hagyományos gépekhez képest, hogy csökkentsük az utazás idejét, hogy az Európa és Japán közötti utat három óra alatt meg lehessen tenni – magyarázta az Euronews-nak Emmanuel Blanvillain, az Airbus Hikari nevű projektjének koordinátora

Az ilyen nagy sebességű repülőgéphez újfajta hajtómű kell, új anyagok és új formaúj anyagok és új forma – mindezeket japán és európai kutatók, illetve ipari partnerek szállítják.

– Elképzelhetők más formák, de sokban hasonlítani fog a hagyományos gépekre, kellenek ezek a hegyes szögek, az áramvonalas forma, máskülönben túl nagy lesz a légellenállás, a meghajtórendszer nem tud elég tolóerőt kifejteni, hogy felgyorsítsa a járművet – mutatta az egyik modellt Patrick Grühn, a nagy sebességű repülés aerodinamikájával foglalkozó kutatómérnök.

A méretarányos modelleket egy hatvan méter hosszú alagútba teszik, ahol a hiperszonikus utazásra jellemző extrém légnyomást modellezni lehet. A műszerek a másodperc töredéke alatt gyűjtenek nagy pontosságú aerodinamikai adatokat. De hogyan érzik majd magukat az utasok egy ilyen elképesztő gyorsasággal haladó repülőben?

– Érzésre ez nem lenne annyira más egy hagyományos repülőúthoz képest, csak az idő szempontjából szempontjából. A felgyorsulás ugyanis húsz-harminc percet venne igénybe. De így is lehet nyugodt a repülőút, élvezhető a gyorsulás, azzal megfejelve, hogy az ember átlépi a gép a hangsebesség határát – válaszolta meg a kérdést Johan Steelant repülőmérnök.

A legtöbb tervezői koncepció az utasokat a gép nagy részét elfoglaló üzemanyagtartályok mellé helyezi el. Több felmerülő megoldás közül a tudósok többsége a folyékony hidrogén mellett teszi le a voksát: nem keletkeztet szén-dioxidot és hűtésre is használható.

– Olyan hajtóművet fejlesztünk, ami a felszállástól eljuttatja a gépet Mach ötös sebességig. Ha Mach öttel repülünk, a motor nagyon felmelegszik, a mi megoldásunk szerint a forró levegőt a rendkívül hideg üzemanyaggal hűtenénk – mondta az Euronews-nak Hideyuki Tagucsi, a hajtóművek szakértője.

Egy másik szélcsatornában a tudósok olyan különleges kerámiákat tesztelnek, amelyek extrém magas hőmérsékletet is kibírnak. Ezek védik majd a gép elejét, amelyet a súrlódás több ezer Celsius fokra hevít. Az a cél, hogy csak egy kis felület melegedjen fel, hogy az utasoknak ugyanakkora hőterhelést kelljen csak elviselni, mint egy normál repülőút során.

A kutatások még a kezdeti fázisban tartanak, így 2040. előtt valószínűleg nem válthatunk jegyet hiperszonikus repülőgépre.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Gumibevonatú utakkal a kisebb zajártalomért

futuris

Gumibevonatú utakkal a kisebb zajártalomért