rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Cuba Libre ?


világ

Cuba Libre ?

Decemberben spontán örömünnep kezdődött Havannában, mikor az amerikai és a kubai elnök egyszerre bejelentette; a két ország több mint fél évszázad után helyreállítja egymással diplomáciai kapcsolatait.

A szigetországban 1933-ban forradalom tört ki az éppen soros diktatúra ellen, az ország ura hamarosan Fulgencio Batista őrmester lett, akit 1940-ben államfővé választottak.

1952-ben az elnök államcsínye nyílt diktatúrát vezetett be. A sztrájkok és tüntetések, majd a Granma hajó 1956-os akciója után fegyveres harc kezdődött a diktatúra ellen, 1959-ben győztek a Fidel Castro vezette felkelők.

A hatalomra került forradalmárok külpolitikailag a Szovjetunió felé nyitottak. Mivel ez sértette az amerikai érdekeket, az Egyesült Államok gazdasági embargót rendelt el Kuba ellen, majd 1961 januárjában megszakította a diplomáciai kapcsolatokat és megkezdte a katonai intervenció előkészítését.

A CIA Guatemalában 1500 kubai emigránst fegyverzett fel és képzett ki. 1961. április 17-én partra szálltak a sziget déli részén a Disznó-öbölnél.

A szovjet harckocsikkal és csehszlovák könnyűfegyverekkel felszerelt kubai hadsereg három nap alatt megsemmisítette az expedíciós erőket, amelynek tagjai közül 120 meghalt, 1200 fogságba esett.

Castro győzelme kemény csapás volt Kennedy elnökre. A forradalom szocialista fordulatot vett, a szigetre szovjet rakétákat kezdtek telepíteni. Az események egyenesen vezettek az 1962-es kubai rakétaválsághoz, a második világháború utáni legveszélyesebb, nukleáris háborúval fenyegető konfliktushoz.

Moszkva végül visszavonta a rakétáit, miután Washington szavatolta, hogy nem támadja meg Kubát.

Az Egyesült Államok John Kennedy elnök indítványára 1962. február 7-én rendelte el a csaknem teljes kereskedelmi embargót Kuba ellen.

Havanna 1982-ben felkerült a terrorizmus támogató országok listájára.

A hidegháború idején a szigetországot a Szovjetunió tartotta életben, de a “Vasfüggöny” leomlása után Oroszország elengedte Kuba kezét. Az életszínvonal drasztikusan zuhant az amúgy sem dőzsölő karibi országban.

Az évtizedek során politikai és gazdasági menekültek ezrei vágtak neki lélekvesztőkön a 150 kilométeres útnak a Mexikói-öbölben. Rengetegen nem érték el a floridai partokat.

Barack Obama és Raul Castro 2013 decemberében Nelson Mandela temetésén futott össz. A szimbolikus találkozása egy új korszak hajnalát hozta el az amerikai-kubai kapcsolatok terén.

Amerikai és kubai tisztviselők pénteken már második körben tárgyalnak az amerikai fővárosban, a két ország közti diplomáciai kapcsolatok javításáról. Washington abban is reménykedik, hogy sikerül megegyezni a nagykövetségek újranyitásáról az áprilisi panamai csúcstalálkozóig, ahol Barack Obama amerikai elnök és Raúl Castro kubai államfő újra személyesen találkozik majd egymással.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

világ

Brutális gyilkosság Bangladesben