NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Megint placcra dobtak egy nagy halom titkosszolgálati dokumentumot

Megint placcra dobtak egy nagy halom titkosszolgálati dokumentumot
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Kémszervezetek majdnem tíz évnyi "levélváltása" szerint a Moszad mást mond Iránról, mint az izraeli kormányfő.

HIRDETÉS

Ellentmondásba került az izraeli titkosszolgálat és az izraeli kormányfő az iráni atomprogramot illetően. Leglábbis ezt mutatják azok a kiszivárogtatott titkos dokumentumok, amelyek egy része a Moszadtól származik.

Benjamin Netanjahu 2012-ben arra kérte az ENSZ közgyűlését, hogy azonnal vessen gátat az iráni nukleáris programnak, amely akár egy éven belül atombombát gyárthat.

A titkos Moszad-jelentések viszont ugyanekkor arról tudósítottak, hogy bár Irán kétségtelenül egyre felkészültebb, egyelőre nem mutat olyan aktivitást, amely szükséges volna az atombomba előállításához.

Ez leginkább Washingtont bosszanthatja pár nappal az izraeli kormányfő ottani látogatása előtt. Az amerikai diplomácia ugyanis kötéltáncot jár az iráni atomtárgyalásokon, és ennek nem használ Benjamin Netanjahu sarkos álláspontja. Félő, hogy arra fogja buzdítani az amerikai kongresszust, hogy legyen szigorúbb Teheránnal.

A feszengést jól mutatja, hogy Obama elnök ezúttal nem fogadja Benjamin Netanjahut arra hivatkozva, hogy máskülönben óhatatlanul befolyásolná a küszöbön álló izraeli választásokat.

Ami a kiszivárogtatott hatalmas titkosszolgálati anyagot illeti, az a dél-afrikai titkosszolgálat és partnerei, tehát más országok kémszervezetei között folyó kommunikációból ad ízelítőt 2006-tól gyakorlatilag napjainkig. A titkos dokumentumok nagy része állítólag a Moszadé.

Az arab hírtelevízió, az al-Dzsazíra, majd a brit napilap, a The Guardian révén megszellőztetett titkosszolgálati jelentések között vannak az orosz titkosszolgálattól származók is, mégpedig a terrorizmus elleni harccal kapcsolatosak. Elemzők szerint ilyesmi nagyon ritkán kerül ki az FSB berkeiből.

Szakértők szerint az, hogy másfél évvel a Snowden-botrány után újból nyilvánosságra kerülhet egy ekkora bizalmas dokumentumhalmaz, azt mutatja, hogy a világ titkosszolgálatai képtelenek megvédeni adatbázisukat.

A korábbi és a mostani kiszivárogtatás között azonban van egy lényegi különbség – figyelmeztetnek a szakértők. Míg Edward Snowden a digitális felderítés módszereit és eredményeit dobta placcra, addig ez a mostani titkos anyag a hagyományos felderítőmunkát mutatja.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tenni vagy nem tenni? - az izraeliek többsége nem igényel katonai válaszcsapást Irán ellen

Az izraeli védelmi ipar volt az egyik főhőse az iráni támadás elhárításának

Nem lesz izraeli támadás Rafahban, amíg az iráni konfliktus véget nem ér