rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Lassabban fogy a magyar


Magyarország

Lassabban fogy a magyar

Hosszú évek óta először lehet legalább egy optimistának hangzó mondatot leírni Magyarország népességszámának alakulásáról: tavaly többen születtek és kevesebben haltak meg, mint 2013-ban. Az egyenleg azonban még mindig negatív, azaz fogy a népesség, csak a tavalyinál lassabban.

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes számai alapján egy év alatt több mint 34 és fél ezerrel csökkent a népesség, azaz a 91 és félezer újszülöttel szemben több mint 126 ezer halálozás volt.

Ami mégis okot adhat „a jóhírgyár” beindítására, az a különbség csökkenése, hiszen tavaly 3500-zal kisebb volt a természetes népességfogyás, mint 2013-ban.

Az éven belüli számokat nézve kitűnik, hogy a születések tekintetében a február volt a leggyengébb, minden más hónapban több gyermek született, mint egy évvel korábban ugyanabban az időszakban. A halálozások száma hét hónapban volt kevesebb, mint egy évvel korábban, de a maradék öt hónapban nem ugrott meg annyira, hogy ellensúlyozza az összességében mért csökkenést. Ennek köszönhető, hogy a fogyás lassul.

A lélektaniként emlegetett 10 milliós népességszám azonban továbbra is messzeségben van, most 9 millió 849 ezerre becsülik, a 2011-es népszámlálási adatok után az éves statisztikákkal kalkulálva az értéket. A KSH jelentése tartalmaz adatot a házasságkötések számáról is: 2014-ben 38 700 házasságot kötöttek, alig kétezerrel ez is több az egy évvel korábbinál.

- Korai messzemenő következtetéseket levonni egy eddig aggasztó tendencia enyhülése láttán – figyelmeztet Martin Kálmán szociológus. A szakember szerint két-három év adata alapján lehetne azt mondani, hogy valóban lassul a természetes népességfogyás. Addig csak szezonális jelenségről beszélhetünk. Úgy látja, a születések és a halálozások száma közötti arányon lehetne javítani, de ehhez több ponton támadó kormányzati stratégia kellene.

- Ráadásul ezek a stratégiák nem hoznak azonnal eredményt. A gyermekvállalás ösztönzése több éves folyamat, a fiatal párok jövőbe vetett bizalmát kell először visszaszerezni, hogy bátran nézzenek az első gyerek vagy második, harmadik testvér érkezése elé. A jövőkép mellett kedvezményekkel, járadékokkal is lehet gyorsítani ezt, de ezek a taktikák kevésbé hatásosak, mint a családok anyagi, jóléti biztonságának megteremtése. Ez utóbbi azonban inkább a munkaerőpiac, a foglalkoztatás függvénye – magyarázza a szociológus.

- Az egészségügyi fejlesztésével lehetne lassítani a halálozást is, de ebben a tekintetben több évtizedes egészségpolitikai hibákat kellene kijavítani. Nagyobb eredményt ígér inkább a születések ösztönzése – véli a népességfogyás megfordításának másik lehetőségéről Martin Kálmán, hozzátéve, hogy ez nem jelentheti az idősekről való lemondást.

Egy ország lakossága azonban nem csak a határokon belül születettekből áll. A bevándorlók is gyarapítják a létszámot, munkájukkal pedig kis mértékben a gazdasági teljesítményt, azon keresztül pedig az egészségügyi-szociális ellátás lehetőségeit is. – Érdekes tendencia, hogy a közelmúltig csökkent a betelepülőkkel szembeni elutasítás a társadalom egészében, még ha meg is maradt a határozott negatív hozzáállás – idéz TÁRKI kutatásokat a szociológus, aki szerint el kellene kerülni a menekültek és a bevándorlók fogalmának összemosását. Martin Kálmán attól tart, hogy az egyre erősödő kormányzati retorika nehezebbé teszi az érkezők beilleszkedését, akik gyökerek híján könnyen dönthetnek a továbbállásról, és ennek a népességszám is kárát látja.