Konzultációra hazarendelte kairói nagykövetét Katar csütörtökön, mert az egyiptomi küldött a terrorizmus támogatásával vádolta a a Perzsa-öböl menti
HIRDETÉSKonzultációra hazarendelte kairói nagykövetét Katar csütörtökön, mert az egyiptomi küldött a terrorizmus támogatásával vádolta a a Perzsa-öböl menti államot az Arab Liga ülésén.
Katar azt kifogásolta, hogy Egyiptom nem egyeztetett a többi arab állammal arról, hogy légicsapásokat fog Líbia területén végrehajtani.
Asz-Szíszi elnök kijelentette: Egyiptomnak nem az a célja, hogy lerohanja Líbiát.
- Fontos, hogy tudják: nem támadunk meg senkit/nem lépünk fel támadólag senkivel szemben. Az egyiptomi hadsereg soha nem volt agresszor, sosem rohantunk le más országot. Ez a hadsereg Egyiptom és az egyiptomiak védelmére szolgál, így van? – kérdezte a körülötte állókat az államfő.
Kairó hétfő hajnalban bombázta az Iszlám Állam (IÁ) líbiai ágának állásait. A hadműveleteket arra a vasárnap megjelent videofelvételre válaszul indította, amely bemutatja, ahogyan a dzsihadisták lefejeznek huszonegy egyiptomi kopt keresztény túszt.
Az Arab Liga 22 tagállama olyan határozatot fogadott el, amelyben támogatásukat és megértésüket fejezték ki az egyiptomi hadműveletekkel kapcsolatban.
A líbiai külügyminiszter bejelentette: a nemzetközi közösség úgy döntött, feloldja a fegyverembargót Líbia ellen.
Így a hadseregünk fegyverekhez és eszközökhöz jut, hogy harcolhassunk az egyre terjeszkedő terrorizmus ellen mondta.
Az Iszlám Állam terrorszervezet vasárnap tett közzé egy videót, amely 21 egyiptomi kopt keresztény férfi kivégzését mutatja be. A férfiak Líbiában dolgoztak építőmunkásként.
A két ország közötti diplomáciai válságot az váltotta ki, hogy Katar feltétlen támogatásáról biztosította a 2013-ban elmozdított egyiptomi elnököt, Mohamed Murszit és a mögötte álló Muzulmán Testvériség iszlamista szervezetet.
A pánarab testület huszonkét tagállamának küldöttei által tartott ülésen olyan határozatot fogadtak el, amelyben az arab országok támogatásukat és megértésüket fejezték ki az egyiptomi hadműveletekkel kapcsolatban. A határozat szövege szerint Egyiptomnak jogában áll a szükséges lépéseket megtennie állampolgárainak a védelme érdekében.
Egyiptomi sajtóértesülések szerint Tárek Ádel, Egyiptom állandó küldöttje úgy fogalmazott, hogy az arab államok közötti konszenzustól eltérő katari álláspont nem meglepő, s abból is az derül ki, hogy a monarchia a terrorizmust támogatja.
A két ország közötti diplomáciai válságot az váltotta ki, hogy Katar feltétlen támogatásáról biztosította a 2013-ban elmozdított egyiptomi elnököt, Mohamed Murszit és a mögötte álló Muzulmán Testvériség iszlamista szervezetet. Míg az iszlamisták uralta kormány megbuktatását Egyiptomban forradalomként ünneplik, addig Katar azt államcsínynek tartja. Mindazonáltal a két ország között az utóbbi hónapokban szaúdi közvetítéssel óvatos közeledés volt tapasztalható, amely mögött sokak szerint épp a dzsihadista csoportok elleni nemzetközi összefogás állt.