HIRDETÉSBőséges terjedelemben számol be a világsajtó Vlagyimir Putyin budapesti látogatásáról, ami nem is meglepő, tekintve hogy az orosz elnököt a Krím bekebelezése óta, csaknem egy éve először most kedden fogadták egy NATO-tagállamban.
New York Times, Egyesült Államok: A magyar kormány visszafogottan kezelte az orosz elnök látogatását, mert szeretné javítani kapcsolatait a Nyugattal. A találkozó nem friss diplomáciai hódítást demonstrált, sokkal inkább azt, hogy Putyinnak beszűkült a mozgástere. A lap által megszólaltatott elemző szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök elég későn jött rá arra, hogy az ukrán válság előtt még semmi baj nem volt azzal, hogy Oroszországgal üzletelt, de ma már nem ez a helyzet.
Tageszeitung, Németország: A lap „szellemtestvéreknek” nevezi Orbán Viktort és Vlagyimir Putyint. Emlékeztet arra, hogy az orosz elnök látogatása elleni tüntetés a magyar kormányfőnek is szólt, akinek azt vetik a szemére, hogy éppen az ukrajnai válság közepette „udvarol” Putyinnak.
Russia Today, Oroszország: Az orosz híroldal szerint Európa nem versenyképes Moszkva nélkül, Magyarország és Oroszország szorosabbra fűzné a szálakat az energia és a gázszállítás terén. Oroszország stratégiai partnernek tartja Magyarországot, és kölcsönösen előnyös energiaprojektekre törekszik vele. A magyar miniszterelnök nyilatkozatából azt emeli ki, hogy Oroszország elszigetelése nem ésszerű lépés.
BBC, Nagy-Britannia: A tudósítás emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor erős antikommunista és oroszellenes állásfoglalásokkal lett közismert fiatal korában, most ennek ellenére Putyin egyik legszorosabb szövetségesének számít Európában.
Sme, Szlovákia: A pozsonyi napilap kommentátora szerint a keddi látogatásra Putyinnak volt szüksége, aki világos üzenetet küldött elsősorban Oroszországba, de az uniós tagországokba is: lám, a sokat hangoztatott európai egységben törés mutatkozik, amelynek további elmélyítésén mesterkedik. Máskülönben aligha vesztegetett volna akár fél napot is külföldön, amikor „szabadságon levő” orosz katonák Debalcevét ostromolják.
Handelsblatt, Németország: Beárnyékolta az orosz elnök budapesti látogatását, hogy az oroszbarát szeparatisták bevették a kelet-ukrajnai Debalceve városát. Putyin sajtótájékoztatóján bagatellizálta a harcok jelentőségét, és Kijev nyakába varrta a felelősséget. A magyar fővárosban nagyvonalúan fogadták az orosz elnököt, ami a politikai normalitás látszatát keltette. Orbán Viktor az ország NATO- és EU-tagsága ellenére nagyon támaszkodik Moszkvára.
Dagens Nyheter, Svédország: A kétharmados többséggel kormányzó Orbán nem is rejti véka alá, hogy Putyin és a putyini „irányított demokrácia” rajongója. A stockholmi napilap felidézi a magyar miniszterelnök tavaly nyári, tusnádfürdői beszédét, amelyben követendő példaként említette az orosz modellt. Ám Putyin legbuzgóbb magyar híve a szélsőjobboldali Jobbik elnöke, Vona Gábor, aki az Egyesült Államok, az Európai Unió és a homoszexualitás ellen harcoló erős vezetőt tiszteli az orosz államfőben.
Bloomberg, Egyesült Államok: A hírügynökség által idézett politikai elemző szerint Orbán két lépést tett Kelet, egyet Nyugat felé, most viszont kettőt Nyugatnak, egyet Keletnek. Így próbál változtatni a taktikáján anélkül, hogy elveszítené az egyensúlyát.
Reuters, Nagy-Britannia: Orbánnak politikai értelemben meg kell fizetnie az árát annak, hogy közel áll Oroszországhoz. Nyugati diplomaták aggasztónak találják, hogy a magyar miniszterelnök „a Kreml körüli keringési pályára sodródott”. Egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva a hírügynökség azt írja, hogy az Orbán és Simicska Lajos közötti szakítás egyik oka az volt, hogy az üzleti mogul ellenezte a kormányfő orosz politikáját.
Financial Times, Nagy-Britannia: A lap ironikus fordulatnak nevezi, hogy Orbán a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonását követelve tett szert hírnévre 1989-ben, most viszont, miniszterelnöksége idején Putyin olyan szovjet katonák emlékére is koszorút helyezett el, akik részt vettek az 1956-os forradalom eltiprásában.