HIRDETÉSGörögország továbbra is bízik abban, hogy a kormánya megegyezhet a nemzetközi hitelezőkkel az adósság ügyéről.
Annak ellenére is, hogy hétfőn az eurócsoport többsége és a görög pénzügyminiszter között komoly ellentét alakult ki.
- Mindannyiunknak támogatnia kell a kormányt. Minden nagyon jól halad. Lényegében nincs veszítenivalónk. A méltóságunkról van szó, megoldást fognak találni – mondta egy járókelő Athénban.
- Nyitott a helyzet, de szerintem nem hagyják, hogy Görögország Oroszországhoz, vagy Kínához forduljon. Szerintem visszalépnek majd – tette hozzá egy másik férfi.
- Bebizonyosodott, hogy az unió nem változott. Ellenséges az emberekkel, ezért a dolgozóknak az utcán kell követelniük a jogaikat – mondta egy társuk.
Görögország a hónap végén kifuthat az időből.
Ekkor jár le a mostani hitelprogram.
A kormányzó Sziriza párt képviselője szerint lesz megegyezés, de azt mondta, a kormány nem hagyja zsarolni magát.
- Egy olyan megoldást szeretnénk, amely Görögország és az eurózóna számára is jó. Mi nem zsarolunk senkit, de azt sem hagyjuk, hogy minket zsaroljanak – mondta Dimitriosz Papadimoulisz.
A görög pénzügyminiszter az eurócsoport ülése után azt mondta, meg kell egyezni a hitelekről, kerül amibe kerül.
Az összes adósság visszafizetését azonban lehetlennek tartja.
Az eurózóna pénzügyminisztereinek legutóbbi sszecsapása után a Bruegel Intézet szakértőjét, Gregory Claeys-t köszönti Olaf Bruns az Euronews brüsszeli stúdiójában.
Olaf Bruns, euronews: – Attól függően, hogy honnan nézzük, az ember azt gondolhatja, hogy a görög kormány pókerjátszmába kezdett és nem veszi észre, hogy a csőd szélére vitte az országát. Ugyanakkor az eurózóna egy kegyetlen bürokratikus szörnyetegnek tűnhet, amely képes lenne feláldozni egy országot az elvekért.
Gregory Claeys, Bruegel Intézet – Az embernek az az érzése, hogy a görög kormány kissé tapasztalatlan. Ennek ellenére világos mandátumot kapott a választóktól arra, hogy a trojka által felállított hitelprogramot állítsák le. Az elképzelései világosak és talán jogosak is.Ugyanakkor az eurócsoport 2010 óta egy olyan programot alkotott, amely eléggé kontraproduktív volt. Lényegében alábecsülték a megszorítások negatív hatásait.
Euronews: – Sokak szerint Görögország és az eurócsoport konflikusát azért feszítik túl, hogy a háttérben könnyebb legyen a megegyezés.
Gregory Claeys, Bruegel Intézet: – Valóban azt hihetjük néha, hogy túljátsszák a szerepüket. hiszen most egy nagyon negatív kimenetelű csata körvonalazódik. De ha megnézzük a részleteket, kiderül, hogy valójában igen közel vannak egymáshoz az álláspontok.
Euronews: – Tegnap Görögország kijelentette, hogy nem hosszabbítják meg a programot. Az eurozóna pedig azt mondta, nem tárgyalnak a program meghosszabbítása előtt. Hol van itt a rugalmasság?
Gregory Claeys, Bruegel intézet: – Az egyik fél átmeneti hitelt szeretne, a másik pedig folytatná a programot. Ezek nem teljesen egymásnak ellentmondó dolgok. Ráadásul a görög küldöttség sem térhet vissza úgy haza, hogy megszavazta azt a programot, amelyet a választók annyira gyűlölnek. Leginkább szemantikai problémáról van szó.
HIRDETÉSEuronews: – Nagyon rövid a határidő, ha ez lejár és nincs egyezség, mi lesz Görögországgal?
Gregory Claeys, Bruegel intézet: – A jövő hónapban Görögországnak vissza kell fizetnie a hitelek egy részét. Itt jön majd az időbeli probléma. De az elmúlt években láthattuk, hogy mindig létrejött a kompromisszum, még ha az utolsó pillanatban is.
Euronews: – Ön szerint hogyan nézhet ki a jövőbeli megegyzés?
Gregory Claeys, Bruegel Intézet: – Azt hiszem néhány pontban meg kell majd egyezniük. Először is, vágni kell az adósságból. Másrészt reformokat kell végrehajtani, például a korrupció elleni harc és az adózás területén. Ez nem volt kiemelt pont az előző kormányok számára és szerintem a Szirizának ezt kellene hangsúlyoznia. A harmadik elem pedig: ki lehetne tolni a fizetési határidőt és megvágni a kamatlábat. Így Görögország számára rövidtávon kevésbé lenne fájdalmas a hitelek visszafizetése.