rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hogyan fejleszthető a koraszülött gyerekek elméje?


science

Hogyan fejleszthető a koraszülött gyerekek elméje?

Játszani hívja a gyerekeket a londoni Tudományos Múzeum. A projekt egy nagyszabású agykutatási program része. Koraszülöttekkel foglalkozó szakemberek fejlesztették azt a számítógépes játékot, amellyel azt nézik, milyen hatással van az agyfunkciókra a koraszülöttség.

Anita Montagna, a londoni King’s College neuropszichológusa szerint a számítógépes játékoknak álcázott tesztek speciális kognitív készségeket igényelnek.

- Ezek egyike a szándékos (akaratlagos) figyelem, amikor képesek vagyunk arra, hogy megjegyezzük az információt, és kizárjuk az automatikus válaszokat – magyarázza a neuropszichológus. – Aztán ott van a munkamemória, amellyel megjegyezzük az információt és egyúttal irányítani is tudjuk, ami az iskolai előmenetelhez és az életben való boldoguláshoz is nagyon fontos. A szelektív figyelem az, amikor képesek vagyunk kizárni a zavaró dolgokat, a kitartó figyelem pedig ahhoz kell, hogy hosszan tudjunk figyelni valamire.

A gyerekek egy részénél MRI-vizsgálatokat is terveznek. A kutatócsoport most azt tervezi, hogy összehasonlítja 30 koraszülött és 30 időben világra jött nyolcéves gyerek agyműködését.

A koraszülött babáknál jóval nagyobb az idegfejlődési problémák kockázata, de igen keveset tudunk ezeknek a fogyatékosságoknak a kialakulásáról, vagy arról, hogyan lehetne segíteni.

A kutatást David Edwards professzor, a St Thomas’ Hospital gyermekgyógyásza vezeti.

- Nagyon nagy változások zajlanak akkor, amikor ezek a gyermekek megszületnek: az agy sokat nő, és egyre összetettebbé válik – magyarázza a professzor. – A koraszülött csoport legfiatalabb tagjainak az agya nagyon sima, a kávészemre hasonlít a felszíne, és amíg nálunk vannak a gyerekek, olyanná válik ez a szerv, mint a dió, amit jól ismerünk a kifejlett agyat ábrázoló képekről. És ez a hatalmas fejlődés az anyaméhen kívül történik a koraszülöttek esetében.

Néhány évtizede még nem sok koraszülött maradt életben. Ma már ez nem így van, de a gyerekek fejlődését nagyban befolyásolja, ha idő előtt jönnek a világra. Edwards professzor MRI-vizsgálatokat szeretne végezni.

- MRI-szkennerrel vizsgáljuk majd őket, miközben játszanak, így látni foguk, hogy az agy mely részei és milyen mértékben aktívak játék közben, tehát tanulmányozhatjuk, hogy a játékhoz milyen agyi kapacitást használnak. Az eredményeket pedig összevethetjük az időben született gyerekek adataival, és láthatjuk a különségeket – magyarázza a professzor.

A Tudományos Múzeumban játszó gyerekeknek mindez csupán játék, de az eredmények komoly segítséget jelenthetnek majd a koraszülöttek számára.

Francia kutatók is azon dolgoznak, hogy feltérképezzék a gyermeki elme működését. Egy új kísérletben azt nézik, mi történik az agyban akkor, amikor a nebuló olvasni tanul. Két éven át tíz gyereket minden második hónapban, olvasás közben MRI-vel megvizsgáltak, és választ kaptak arra, melyik olvasástanulási módszer hatékonyabb, a szóképeken alapuló vagy a szótagoló.

Az MRI-vizsgálat világosan bebizonyította, hogy a szótagoló olvasás az eredményesebb.

A csoport vezetője Stanislas Dehaene az INSERM-CEA
neurológusa.

- Azok az emberek, akik az ábécé hangzói alapján tanulnak olvasni, a bal agyféltekét edzik, amely általánosságban az olvasás területe. Azok, akik a szóképekre figyelnek, nem használják ezt a területet. A figyelem náluk a jobb agyféltekét aktivizálja, amely kevésbé hatékony az olvasásban.

A tudósok szerint a vizsgálat megerősítette azt az elméletet, hogy a szótagoló olvasás hatékonyabb, mint a szóképen alapuló módszer. Az eredmény arra is magyarázatot adhat, miért nőtt a diszlexiás gyerekek száma, és hogy Franciaországban miért csökken az olvasás színvonala.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Háromdimenziós vakcinával a rák ellen

science

Háromdimenziós vakcinával a rák ellen