A pápa felhatalmazásnak tekinti megválasztását.
HIRDETÉSXVI. Benedek pápa két évvel ezelőtti váratlan lemondása után utódja, Ferenc pápa elszánt és átfogó reformot ígér a római kúria átalakítására. Az új katolikus egyházfő már megválasztása után elindította a kúria és az egyház reformjait, a gazdasági tevékenység és a szervezeti működés átszervezését. Még 2013 tavaszán nyolc fős bíborosi tanácsot állított fel a reformok kidolgozására.
- A cél, amiért küzdünk, hogy a vatikáni hivatalok mindegyike az eddiginél összehangoltabban és hatékonyabban működhessen – mondta a katolikus egyházfő.
Harmonizáció, egyszerűsítés, könnyítés – ezek tehát a reform jelszavai. Előkészítéséhez Ferenc pápa öt kontinens kilenc bíborosából állított fel tanácsot, melynek George Pell bíboros,a Gazdasági Titkárság elnöke is tagja lett.
- A Római Kúria gyengeségei a rossz beidegződésből fakadnak. A “kiválasztottak csoportja”, erre is azok hivatkoznak, akik nárcisztikusan tekintenek saját képükre. Azok, akik nem Isten képét látják mások tekintetében, különös tekintettel a leggyengébbekre, a legelesettebbekre – mondta a pápa, utalva egyes, karrieristává vált papokra.
Ferenc pápának a bíborosi kollégiummal folytatott tanácskozásán áttekintették, hol tartanak az eddigi reformok, például a vatikáni bank átalakítása, és a közelmúltban bevezetett új vatikáni könyvelési és mérlegrendszer.
A vatikáni Pénzügyi Információs Felügyeletnek tavaly óta nemzetközi szakértők is tagjai, a testület májusban mutatta be a 2013-as jelentését. Ebben szerepelt, hogy egy év alatt több mint 200 tranzakciót vizsgáltak meg. 2012-ben mindössze hat alkalommal vizsgálódtak.
Az Euronews a La Croix francia katolikus újság munkatársával, Sébastien Maillard-ral készített interjút.
Hogy áll a római kúria reformja és mi teszi szükségessé?
– Már a Ferenc pápát megválasztó, két éve tartott konklávé előtt a bíborosok egyetértettek abban, hogy időszerűek az átalakítások. Ferenc pápa ezután kivárt, mit javasolnak a bíborosok. Az elmúlt néhány napban kikérte a véleményüket, hiszen megválasztására úgy tekint, mintha egy mandátumot, felhatalmazást kapott volna tőlük.
Már eddig is voltak változások. Megreformálták a gazdasági és pénzügyi szolgálatokat, ez utóbbi feladat külön titkárságot is kapott.
- Igen, ez volt az első lépés. Már lassan egy éve működik a gazdasági titkárság George Pell ausztrál bíboros vezetésével. Ez a szervezet megkapta a felhatalmazást, hogy ellenőrizze a Vatikán teljes pénzügyi és gazdasági tevékenységét. Ez egy jelentős változás, amely nagy előrelépést hozhat, főleg a Szentszék anyagi forrásain mutatkozó lyukak betömésében.
Egy ilyen átalakítás sohasem népszerű. Voltak ellenzői?
- A kongregációk vagy pápai tanácsok vezetőit előzetesen még november végén tájékoztatta a pápa a terveiről. Meghallgatta véleményüket, és ezek ismeretében jelentette be a változásokat. Ferenc pápa nem egyedül akar megbirkózni ezzel a feladattal, nem csak a saját elképzeléseire alapozza a döntéseket. Ennek is köszönhető, hogy a római kúria átalakításáról mindenki egyet ért. Gyakorlatilag senki sem ellenzi. Nem alakulhatott ki az a szembenállás, amely például a családról tartott szinódust jellemezte, de ez már teljesen más kérdés.
A pápa gyakran beszél az egyház periférikus erejéről. Mit jelent ez, különösen az új bíborosok kinevezésében?
- Az egyház periférikus erejét úgy kell érteni, hogy az irányítást nem egy magába zárkózó, központi testület végzi. A római kúria is a teljes egyházat szolgálja. Mi több, a bíborosok kilenc tagú tanácsát is úgy alakította ki a pápa, hogy a kilenc bíboros között ott legyen minden kontinens képviselője. Ferenc pápa úgy akar irányítani, hogy ne csak egy szűk kör, hanem az egyház egésze benne lehessen a döntésekben. A pápaválasztó 115 bíboros között még mindig túlsúlyban van az 57 európai, de már nagyobb az aránya az ázsiai, latin- és észak-amerikai egyházi embereknek, ami jobban tükrözi a katolikus világ jelenét.
Ferenc pápa hangvétele néha kioktató jellegű. Hogyan fogadja ezt az egyház?
- Ilyen a természetes stílusa. Így tud igazi változást hozni és azokra felhívni a figyelmet. Nemcsak a stílusa tér el a korábbi egyházfők nyilatkozataitól, hanem hogy valóban át akarja alakítani az egész egyházat, nem elégszik meg néhány hivatal átszervezésével. De ezt lehetett tapasztalni a családról tartott októberi szinóduson is, ahol arra biztatott mindenkit, hogy bátran szólaljon fel, mondja el a véleményét. Ezután sokan vélték úgy, hogy végre értelmet nyert a szinódus megtartása. Tehát a pápa is visszatér az igehirdető szerepre, ő így akarja betölteni misszionárius, küldetésteljesítő szerepét.