HIRDETÉSAz uniós külügyminiszterek hat hónappal meghosszabbították az Oroszország elleni szankciókat az ukrajnai háború miatt.
De hogyan látják a helyzetet azok az európaiak, akik Oroszország közvetlen közelében élnek?
És milyen hatása van mindennek a gazdaságra?
Erről szakértőnkkel beszélgetünk majd, de előbb nézzék meg nagy orosz kisebbséggel rendelkező Lettországban forgatott riportunkat!
Lettország a kereskedelmi veszteségek ellenére is kitart az Oroszország elleni szankciók mellett.
Az egykori szovjet tagköztársaság mára az Európai Unió tagállama.
De az ukrajnai válság után a balti ország érzékenyen reagált az egyre agresszívabb orosz fellépésre.
Az ittenieket nem csak Oroszország földrajzi közelsége aggasztja, de a szovjet időkből jól emlékeznek az orosz tankok jelentette veszélyre.
- Borzasztó dolgok történnek ott, de a legrosszabb, hogy az agresszor itt van a szomszédunkban. Szerintem már háború folyik, csak próbálják titkolni. A múltunk miatt jól értjük, milyen veszélyes ez – mondta egy járókelő Rigában.
- Itt mindenki egyfajta konfliktusról beszél, de szerintem nincs igazuk. Ez háború és Oroszország az agresszor. Szankciók nélkül nem lesz változás, hiszen az oroszok nem értik a párbeszédet – magyarázta egy másik nő.
Az ország lakosságának 30 %-a oroszajkú. Ők leginkább az orosz állami médiából tájékozódnak.
- Más országok könnyedén bevezethetik a szankciókat, de Lettország nem, hiszen ez nem jó a gazdaságnak, ráadásul szomszédos Oroszországgal – tette hozzá egy orosz nő a fővárosban.
Az uniós szankciókra válaszul Moszkva is kereskedelmi korlátozásokról döntött.
- Az Oroszország által elrendelt kereskedelmi embargó Lettországnak 52 millió eurójába került. Ez az ország GDP-jének egynegyed százaléka.
Oroszország megtiltotta az európai hal -és hústermékek, a zöldségek és gyömölcsök behozatalát.
A lettországi tejipar például az exportpiaca felét veszítte el így.
A stábunk által megszólaltatott egyik termelő így is támogatja az Oroszország elleni lépéseket.
- Mi Lettországban megértjük, mibe kerül a szabadság és hajlandóak vagyunk szolidaritást vállalni Európával. Sok jó vevőt veszítettünk el Oroszországban, de ez végül nem lesz hatással a gazdákra, hiszen taláunk majd új piacokat, Kínában például már aláírtunk néhány szerződést – mondta a termelő.
HIRDETÉSBrüsszel közel nyolc millió eurós segítséget ígért a gazdáknak a veszteségeik kompenzálására.
A tejtermelők szerint még legalább fél évre és további támogatásra van szükség az újabb piacok felkutatásáig.
Margherita Sforza, Euronews: – Az Oroszország elleni európai szankciók az itteni bankszámlák befagyasztását, illetve belépési tilalmat jelentenek 132 személy és 28 cég számára.
Az uniós külügyminiszterek a múlt héten meghosszabbították a büntetőintézkedéseket és újabb nevek kerülnek fel a listára.
A vendégem Nicu Popescu, a Párizsi Biztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója.
HIRDETÉSÖn szerint működnek ezek a szankciók? Miért kell kiterjeszteni ezeket, hiszen az eddigi lépések sem fékezték meg az erőszakot Ukrajnában és Mariupol városában?
Nicu Popescu, a Párizsi Biztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója: – A rövid válaszom igen. Működnek a szankciók. Ha gyors megoldást akarunk egy ilyen konfliktusban, ott vannak a katonai eszközök, amelyeket Oroszország alkalmaz a Krímben és Kelet-Ukrajnában. De az Európai Unió katonai lépések helyett a gazdasági intézkedések felé fordult. A szankciók bevezetésével a mostani konfliktust villámháborúból maratonná tudják formálni. És ha le akarjuk mérni egy maratonfutó teljesítményét, nem a második, vagy a harmadik kilométernél kell lemérni a sebességét.
Euronews: – Mi bizonyítja, hogy működnek a szankciók?
Nicu Popescu, a Párizsi Biztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója: – Oroszország egy korlátozott beavatkozást hajt végre, hiszen nem rohanják le nyíltan Ukrajnát, ahogy Grúzia esetében tették 2008-ban. Oroszország továbbra is kényszeredetten próbál rejtőzködni és tagadni, ez pedig a hatékonység rovására megy. Egy évvel ezelőtthöz képest most Oroszországnak számolnia kell az Európai Unió és az Egyesült Államok válaszlépéseivel, vagyis a szankciókkal.
Euronews: – Egy friss hír: az Egyesült Államok fontolgatja Ukrajna felfegyverzését. Ez egy új hidegháború kezdete?
HIRDETÉSNicu Popescu, a Párizsi Biztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója: – Ukrajnában valódi háború folyik, ahol minden nap emberek halnak meg. Ezt meg kell állítani. Egy ilyen segítség célja nem az lehet, hogy visszaszerezzék az elfoglalt területeket, hanem az, hogy megállítsák a frontot és megfékezzék a szeparatisták területének növekedését. Az ilyen esetekben a jó védelmi képesség hozzájárul a szomszédi viszonyok rendezéséhez Oroszország, Ukrajna és a szeparatista területek között.