rendkívüli hír

rendkívüli hír

News+: Hétköznapok a szankciók árnyékában

Éppen ezt olvassa:

News+: Hétköznapok a szankciók árnyékában

News+: Hétköznapok a szankciók árnyékában
Betűméret Aa Aa

Az uniós külügyminiszterek hat hónappal meghosszabbították az Oroszország elleni szankciókat az ukrajnai háború miatt.

Sok jó vevőt veszítettünk el Oroszországban, de ez végül nem lesz hatással a gazdákra, hiszen taláunk majd új piacokat

De hogyan látják a helyzetet azok az európaiak, akik Oroszország közvetlen közelében élnek?

És milyen hatása van mindennek a gazdaságra?

Erről szakértőnkkel beszélgetünk majd, de előbb nézzék meg nagy orosz kisebbséggel rendelkező Lettországban forgatott riportunkat!

Lettország a kereskedelmi veszteségek ellenére is kitart az Oroszország elleni szankciók mellett.

Az egykori szovjet tagköztársaság mára az Európai Unió tagállama.

De az ukrajnai válság után a balti ország érzékenyen reagált az egyre agresszívabb orosz fellépésre.

Az ittenieket nem csak Oroszország földrajzi közelsége aggasztja, de a szovjet időkből jól emlékeznek az orosz tankok jelentette veszélyre.

- Borzasztó dolgok történnek ott, de a legrosszabb, hogy az agresszor itt van a szomszédunkban. Szerintem már háború folyik, csak próbálják titkolni. A múltunk miatt jól értjük, milyen veszélyes ez – mondta egy járókelő Rigában.

- Itt mindenki egyfajta konfliktusról beszél, de szerintem nincs igazuk. Ez háború és Oroszország az agresszor. Szankciók nélkül nem lesz változás, hiszen az oroszok nem értik a párbeszédet – magyarázta egy másik nő.

Az ország lakosságának 30 %-a oroszajkú. Ők leginkább az orosz állami médiából tájékozódnak.

- Más országok könnyedén bevezethetik a szankciókat, de Lettország nem, hiszen ez nem jó a gazdaságnak, ráadásul szomszédos Oroszországgal – tette hozzá egy orosz nő a fővárosban.

Az uniós szankciókra válaszul Moszkva is kereskedelmi korlátozásokról döntött.

- Az Oroszország által elrendelt kereskedelmi embargó Lettországnak 52 millió eurójába került. Ez az ország GDP-jének egynegyed százaléka.

Oroszország megtiltotta az európai hal -és hústermékek, a zöldségek és gyömölcsök behozatalát.

A lettországi tejipar például az exportpiaca felét veszítte el így.

A stábunk által megszólaltatott egyik termelő így is támogatja az Oroszország elleni lépéseket.

- Mi Lettországban megértjük, mibe kerül a szabadság és hajlandóak vagyunk szolidaritást vállalni Európával. Sok jó vevőt veszítettünk el Oroszországban, de ez végül nem lesz hatással a gazdákra, hiszen taláunk majd új piacokat, Kínában például már aláírtunk néhány szerződést – mondta a termelő.

Brüsszel közel nyolc millió eurós segítséget ígért a gazdáknak a veszteségeik kompenzálására.

A tejtermelők szerint még legalább fél évre és további támogatásra van szükség az újabb piacok felkutatásáig.

Margherita Sforza, Euronews: – Az Oroszország elleni európai szankciók az itteni bankszámlák befagyasztását, illetve belépési tilalmat jelentenek 132 személy és 28 cég számára.

Az uniós külügyminiszterek a múlt héten meghosszabbították a büntetőintézkedéseket és újabb nevek kerülnek fel a listára.

A vendégem Nicu Popescu, a Párizsi Biztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója.

Ön szerint működnek ezek a szankciók? Miért kell kiterjeszteni ezeket, hiszen az eddigi lépések sem fékezték meg az erőszakot Ukrajnában és Mariupol városában?

Nicu Popescu, a Párizsi Biztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója: – A rövid válaszom igen. Működnek a szankciók. Ha gyors megoldást akarunk egy ilyen konfliktusban, ott vannak a katonai eszközök, amelyeket Oroszország alkalmaz a Krímben és Kelet-Ukrajnában. De az Európai Unió katonai lépések helyett a gazdasági intézkedések felé fordult. A szankciók bevezetésével a mostani konfliktust villámháborúból maratonná tudják formálni. És ha le akarjuk mérni egy maratonfutó teljesítményét, nem a második, vagy a harmadik kilométernél kell lemérni a sebességét.

Euronews: – Mi bizonyítja, hogy működnek a szankciók?

Nicu Popescu, a Párizsi Biztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója: – Oroszország egy korlátozott beavatkozást hajt végre, hiszen nem rohanják le nyíltan Ukrajnát, ahogy Grúzia esetében tették 2008-ban. Oroszország továbbra is kényszeredetten próbál rejtőzködni és tagadni, ez pedig a hatékonység rovására megy. Egy évvel ezelőtthöz képest most Oroszországnak számolnia kell az Európai Unió és az Egyesült Államok válaszlépéseivel, vagyis a szankciókkal.

Euronews: – Egy friss hír: az Egyesült Államok fontolgatja Ukrajna felfegyverzését. Ez egy új hidegháború kezdete?

Nicu Popescu, a Párizsi Biztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója: – Ukrajnában valódi háború folyik, ahol minden nap emberek halnak meg. Ezt meg kell állítani. Egy ilyen segítség célja nem az lehet, hogy visszaszerezzék az elfoglalt területeket, hanem az, hogy megállítsák a frontot és megfékezzék a szeparatisták területének növekedését. Az ilyen esetekben a jó védelmi képesség hozzájárul a szomszédi viszonyok rendezéséhez Oroszország, Ukrajna és a szeparatista területek között.