A vészhelyzeti alapból kér támogatást a négy legnagyobb görögországi bank közül három – értesült a Reuters hírügynökség. A politikai bizonytalanság
A vészhelyzeti alapból kér támogatást a négy legnagyobb görögországi bank közül három – értesült a Reuters hírügynökség. A politikai bizonytalanság miatt ugyanis egyre többen veszik ki pénzüket a bankokból.
Az új görög pénzügyminiszter londoni látogatásán jelentette ki, hogy nem az ország adósságának elengedését kéri, hanem egyfajta adósságcsere-ügyletet ajánl hitelezőinek. Az adósságot egy új, a gazdasági növekedéshez kötött kötvényekre cserélnék.
Görögország államadóssága a GDP 174 százaléka. A kölcsönkért 321 milliárd euró nagy részét, 60 százaléknyit az eurózóna adta össze. Ezen kívül Athén tartozik még az IMF-nek, az összeg 10 százalékával, az EKB-nak, az összeg 6 százalékával, a görög bankokra a 321 milliárd euró 3 százaléka, míg magánhitelezőkre 21 százaléka esik.
A Sziriza egyik legfőbb választási ígérete az volt, hogy újratárgyalja a trojka nyújtotta hitel feltételeit, és véget vet a megszorításoknak.
- Görögországnak korlátozott lehetőségei vannak csak, mert hatalmas nyomásként nehezedik rá a bankok likviditásának súlya és a gazdaság fellendítése. Közben Németország is megoldást követel, szóval a kemény tárgyalások elé néz az ország, de biztos, hogy találnak valamilyen köztes megoldást. Görögországnak biztosítania kell a kiegyensúlyozott költségvetést, a hitelei törlesztését, és közben újabb reformokat kell bevezetnie – vélekedett Vagelisz Agapitosz közgazdász.
Miután a görög kormány enyhébb hangot ütött meg a hitelek újratárgyalásával kapcsolatban, a befektetők is megnyugodtak. Az athéni tőzsde irányadó részvényindexei kedden napközben pozitívan szerepeltek, akárcsak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek.