rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Jegybanki döntéscunami és a Közel-Kelet


Business Middle East

Jegybanki döntéscunami és a Közel-Kelet

Januárban számos nagyszabású esemény érintette a bankszektort – egy részük várható volt, de akadt olyan, ami a cunamiként sújtott le.

Jegybankok évada

Január tizenötödikén a svájci jegybank meglepetésszerűen eltörölte a frank árfolyamát az euróhoz kötő árfolyamküszöböt. A menekülővalutaként szolgáló svájci frank ettől ugrásszerűen megerősödött, ami tejes tanácstalanságot és káoszt okozott a bankszektorban.

Egy héttel később a Bank of England kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot az Egyesült Királyságban. Július óta először szavaztak egyhangúan a brit jegybankárok. A döntés oka az volt, hogy az országban tizennégy éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint most.

Tavaly év vége óta már mindenki számított arra, hogy az Európai Központi Bank idén kötvényvásárlási programba kezd. Január 22-én az EKB elnöke, Mario Draghi bejelentette a programot. 60 milliárd eurót pumpálnak az eurozóna gazdaságába idén márciustól jövő februárig.

Eközben az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő FED nem siet a kamatemeléssel. Az elnök Janet Yellen jelezte, hogy az erről szóló döntés a következő két ülésen nem kerülhet szóba.

Az izgalmas hónap végén az orosz jegybank 17-ről 15 %-ra mérsékelte az alapkamatot, ami sokakat meglepett. Hogy ez fény-e az alagút végén, vagy még rosszabb időket jelez – hamarosan kiderül.

Hivatalosan is itt az árfolyamháború

A jegybanki döntések keltette felfordulásról beszélgettünk az abu dhabi ADS Securities vezető piaci elemzőjével, Nureddin Alhammurival.

Euronews: - Sorra avatkoznak be a jegybankok. csak az olajárak zuhanásáról és a növekedés lassulásáról szól ez, vagy más tényezők is hatással vannak az eseményekre?

Nureddin Alhammuri: – Nem elsősorban az olaj miatt van ez, a globális gazdaság már a tavalyi év közepe óta lassul, de akkor a jegybankok azt gondolták, hogy ez csak rövid ideig fog tartani. Ennél fontosabb, hogy a globális gazdaságban már a válság kezdete óta nagyszabású szerkezeti reformra lenne szükség. A globális eladósodottság növekszik, már a válság előtti szintet is meghaladja, és idén a dolgok valószínűleg még rosszabbra fordulnak.

- Milyen kockázatot hordoznak az alacsony kamatok, nem rossz jel ez a jövőre nézve?

- Ha még emlékszik rá, az előző évadban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a helyzet nam a jegybanki várakozásoknak megfelelően alakul, ami néhány központi banknál pánikreakciót váltott ki. A jegybankok egymástól függetlenül léptek, ezek nem voltak összehangolt akciók. Hivatalosan is kezdetét vette egy árfolyamháború, további kihívásokra kell számítani idén. Ha a kamatokat a nulla alá csökkentik, az világos jele annak, hogy a világgazdaság a recesszió felé tart, amit a jegybankok minden áron igyekeznek elkerülni.

- Nézzük a Közel-Keletet, hogyan hatottak ott ezek a döntések? A közel-keleti jegybankok tettek hasonló lépéseket?

- Természetesen a régióra hatottak ezek a döntések, nagyon széles spektrumon zajlott a kereskedés, különösen azután, hogy számos nagyvállalat kiábrándító adatokat publikált a bevételeiről. Több nagyszabású beruházást is elhalasztottak az olajárak csökkenése miatt. Ugyanakkor jegybanki beavatkozást nem várunk a régióban, kivéve, ha az amerikai FED tesz fontos bejelentést. Mivel a térségi devizák közvetlenül kötődnek a dollárhoz, ilyen esetben a régió jegybankjai is követni fogják a FED lépéseit.

- Köszönjük Nur, viszontlátásra a jövő héten.

Franciák termelhetik ki az Egyesült Arab Emirátusok olaját

Új rovatunk, az Üzleti pillanatkép minden héten más országba viszi el önöket, ahol egy pillantást vetünk a helyi gazdaságra és vállalatokra. Ezen a héten az Egyesült Arab Emirátusokba látogatunk, az ország negyven évre adott koncessziót szárazföldi olajkutatásra a francia Total olajvállalatnak.

A francia olajvállalat, a Total nyerte el a lehetőséget, hogy kitermelje az Egyesült Arab Emirátusok egyik legnagyobb szárazföldi olajmezejét.

A negyven évre szóló megújított koncessziós megállapodást az Abu Dhabi Legfelsőbb Olajtanács és az Abu Dhabi Nemzeti Olajvállalat írta alá.

A szerződés az Egyesült Arab Emirátusok olajtermelésének több mint felét érinti.

Abu Dhabi olajtermelése napi egy egész hat tized millió hordó körül alakulhat idén, amit két év alatt 1,8 millió hordóra szeretnének növelni.

A Total tíz százalék részesedést kapott a kitermelésre alapított új cégből, az ADCO-ból. Ez növelheti a hasonló koncessziós üzletek árait a többi olajcég számára. Ugyanakkor a Total azt is bejelentette, hogy a csökkenő olajárakra tekintettel harmadával csökkenti az olajkutatásra szánt költségvetését.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

Business Middle East

Hányattatott év volt 2014 a gazdaságban