Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Jegybanki döntéscunami és a Közel-Kelet

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Jegybanki döntéscunami és a Közel-Kelet

<p>Januárban számos nagyszabású esemény érintette a bankszektort – egy részük várható volt, de akadt olyan, ami a cunamiként sújtott le. </p> <p><strong>Jegybankok évada</strong></p> <p>Január tizenötödikén a svájci jegybank meglepetésszerűen eltörölte a frank árfolyamát az euróhoz kötő árfolyamküszöböt. A menekülővalutaként szolgáló svájci frank ettől ugrásszerűen megerősödött, ami tejes tanácstalanságot és káoszt okozott a bankszektorban.</p> <p>Egy héttel később a Bank of England kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot az Egyesült Királyságban. Július óta először szavaztak egyhangúan a brit jegybankárok. A döntés oka az volt, hogy az országban tizennégy éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint most. </p> <p>Tavaly év vége óta már mindenki számított arra, hogy az Európai Központi Bank idén kötvényvásárlási programba kezd. Január 22-én az <span class="caps">EKB</span> elnöke, Mario Draghi bejelentette a programot. 60 milliárd eurót pumpálnak az eurozóna gazdaságába idén márciustól jövő februárig. </p> <p>Eközben az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő <span class="caps">FED</span> nem siet a kamatemeléssel. Az elnök Janet Yellen jelezte, hogy az erről szóló döntés a következő két ülésen nem kerülhet szóba. </p> <p>Az izgalmas hónap végén az orosz jegybank 17-ről 15 %-ra mérsékelte az alapkamatot, ami sokakat meglepett. Hogy ez fény-e az alagút végén, vagy még rosszabb időket jelez – hamarosan kiderül.</p> <p><strong>Hivatalosan is itt az árfolyamháború</strong></p> <p>A jegybanki döntések keltette felfordulásról beszélgettünk az abu dhabi <span class="caps">ADS</span> Securities vezető piaci elemzőjével, Nureddin Alhammurival. </p> <p>Euronews: <strong>- Sorra avatkoznak be a jegybankok. csak az olajárak zuhanásáról és a növekedés lassulásáról szól ez, vagy más tényezők is hatással vannak az eseményekre?</strong> </p> <p>Nureddin Alhammuri: – Nem elsősorban az olaj miatt van ez, a globális gazdaság már a tavalyi év közepe óta lassul, de akkor a jegybankok azt gondolták, hogy ez csak rövid ideig fog tartani. Ennél fontosabb, hogy a globális gazdaságban már a válság kezdete óta nagyszabású szerkezeti reformra lenne szükség. A globális eladósodottság növekszik, már a válság előtti szintet is meghaladja, és idén a dolgok valószínűleg még rosszabbra fordulnak. </p> <p><strong>- Milyen kockázatot hordoznak az alacsony kamatok, nem rossz jel ez a jövőre nézve?</strong></p> <p>- Ha még emlékszik rá, az előző évadban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a helyzet nam a jegybanki várakozásoknak megfelelően alakul, ami néhány központi banknál pánikreakciót váltott ki. A jegybankok egymástól függetlenül léptek, ezek nem voltak összehangolt akciók. Hivatalosan is kezdetét vette egy árfolyamháború, további kihívásokra kell számítani idén. Ha a kamatokat a nulla alá csökkentik, az világos jele annak, hogy a világgazdaság a recesszió felé tart, amit a jegybankok minden áron igyekeznek elkerülni. </p> <p><strong>- Nézzük a Közel-Keletet, hogyan hatottak ott ezek a döntések? A közel-keleti jegybankok tettek hasonló lépéseket?</strong> </p> <p>- Természetesen a régióra hatottak ezek a döntések, nagyon széles spektrumon zajlott a kereskedés, különösen azután, hogy számos nagyvállalat kiábrándító adatokat publikált a bevételeiről. Több nagyszabású beruházást is elhalasztottak az olajárak csökkenése miatt. Ugyanakkor jegybanki beavatkozást nem várunk a régióban, kivéve, ha az amerikai <span class="caps">FED</span> tesz fontos bejelentést. Mivel a térségi devizák közvetlenül kötődnek a dollárhoz, ilyen esetben a régió jegybankjai is követni fogják a <span class="caps">FED</span> lépéseit. </p> <p><strong>- Köszönjük Nur, viszontlátásra a jövő héten.</strong> </p> <p><strong>Franciák termelhetik ki az Egyesült Arab Emirátusok olaját</strong></p> <p>Új rovatunk, az Üzleti pillanatkép minden héten más országba viszi el önöket, ahol egy pillantást vetünk a helyi gazdaságra és vállalatokra. Ezen a héten az Egyesült Arab Emirátusokba látogatunk, az ország negyven évre adott koncessziót szárazföldi olajkutatásra a francia Total olajvállalatnak.</p> <p>A francia olajvállalat, a Total nyerte el a lehetőséget, hogy kitermelje az Egyesült Arab Emirátusok egyik legnagyobb szárazföldi olajmezejét. </p> <p>A negyven évre szóló megújított koncessziós megállapodást az Abu Dhabi Legfelsőbb Olajtanács és az Abu Dhabi Nemzeti Olajvállalat írta alá. </p> <p>A szerződés az Egyesült Arab Emirátusok olajtermelésének több mint felét érinti. </p> <p>Abu Dhabi olajtermelése napi egy egész hat tized millió hordó körül alakulhat idén, amit két év alatt 1,8 millió hordóra szeretnének növelni.</p> <p>A Total tíz százalék részesedést kapott a kitermelésre alapított új cégből, az <span class="caps">ADCO</span>-ból. Ez növelheti a hasonló koncessziós üzletek árait a többi olajcég számára. Ugyanakkor a Total azt is bejelentette, hogy a csökkenő olajárakra tekintettel harmadával csökkenti az olajkutatásra szánt költségvetését.</p>