rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Bóvli Oroszország, pedig van mentőterve


Gazdaság

Bóvli Oroszország, pedig van mentőterve

Megalapozatlan döntésnek nevezte az orosz pénzügyminiszter, hogy a Standard and Poors bóvli kategóriába leminősítette Oroszországot hétfő este. A nagyhatalomnak tartott állam most Bulgáriával és Indonéziával áll egy szinten. Az elemzők nem vették figyelembe az ország válságellenes tervét, a jelentős tartalékait és az alacsony államadósságot – nyilatkozta Anton Sziluanov.

Hétfőn fogadták el azt vészhelyzeti mentőcsomagot, amelynek keretében feltőkésítenék a bankokat, segítenék a nagyvállalatokat, a gazdákat és a kisebb vállalkozásokat. A mentőalapot 21 milliárd dollárnyi rubellel töltötték fel.

A kelet-ukrajnai konfliktus miatt bevezetett nyugati szankciók és a gyengülő rubel hatására rohamtempóban vonják ki a külföldi tőkét Oroszországból, tavaly több mint 150 milliárd dollárnyit vittek el, míg nyolc éve még a befektetők kedvelt célországa volt.

A legnagyobb csapás mégis az olajár esése, mert az orosz gazdaság az olaj- és gázexport lábain áll. Az elmúlt években hatalmas devizatartalékot képeztek a befolyt összegből. A rubel elmúlt fél éves gyengélkedése azonban ennek jó részét felélték.

A Standard and Poors azzal indokolta a döntését, hogy csökkent az orosz jegybank mozgástere, az infláció idén meghaladhatja a 15 százalékot, a bankok rossz hitelállománya pedig megnő.

A Standard and Poors után várhatóan más hitelminősítők is leminősítik Oroszország adósbesorolását.

Szakértők szerint engedni kellene leértékelődni a rubelt, mivel az orosz devizát az utóbbi években túlértékelték. Gazdasági reformokra is szükség van, csökkenteni kell a gáz- és olajexportfüggőséget, valamint az importfüggőséget is. Ezen kívül csökkenteni kell a költségvetés kiadásait.

Natalia Marsalkovics, Euronews: *A moszkvai Gaidar Intézet nemzetközi kereskedelmi osztályának vezetője a vendégünk.
A Standard and Poors 11 év után leminősítette Oroszországot, mit jelent ez?*

Alekszander Knobel, a moszkvai Gaidar Intézet nemzetközi kereskedelmi osztályának vezetője:

- Ez természetesen rossz hír az orosz gazdaságnak. Ám a befektetők már számítottak erre, hiszen már eddig is negatív volt az ország gazdasági kilátása. A tőkepiacokat már tavaly március-április táján bezárták az orosz cégek előtt.

A leminősítés természetesen hivatalosan is megváltoztatja néhány befektető hozzáállását az orosz piachoz, főleg azokét, akik komoly befektetési portfóliót építettek fel Oroszországban. A leminősítés arra késztetheti őket, hogy megváltoztassák a befektetéseik célországát, vagyis elforduljanak Oroszországtól, az orosz tőzsdétől.

A célzott befektetések szempontjából azonban nem lesz nagy változás. Ezek számára sokkal fontosabb a gazdaság általános helyzete, ami eddig sem volt titok.

A rubel viszont ismét veszíteni fog értékéből, talán 3-5 százalékot.

Euronews:
A szankciókról annyit, hogy már jó ideje élnek, ráadásul újabbakat is bevezethetnek Oroszország ellen. És most itt a bóvli minősítés. Honnan fognak a vállalatok pénzhez jutni, hogy legalább a hiteleiket törleszthessék?

- Ez a cégtől függ. Az viszont igaz, hogy az orosz vállalatok nem tudnak pénzhez jutni a nemzetközi piacról, és így finanszírozni az adósságukat.

Néhány cég, amelyik közel áll a Kremlhez, abban a szerencsés helyzetben van, hogy megfizethető, olcsó rubel-alapú hitelhez juthat, amit aztán dollárrá válthat. A külföldi bevételei egy részét pedig akár meg is tarthatja, hogy ezzel törlessze a külső adósságait.

Euronews:
Elméletileg a leminősítés azt jelenti, hogy Oroszország a csőd felé tart. Nyilván erről még nem beszélhetünk, de a jövőben ez valós probléma lehet?

- Középtávon bármi lehetséges. Legalábbis, ha az olaj világpiaci ára ilyen alacsony marad, és nem lesz komolyabb változás a gazdasági, valamint költségvetési politikában.

Ebben az esetben 2016 vagy 2017-től az államcsőd veszélye egyre közelebb kerülhet a valósághoz.

De idén még esélye sincs az államcsődnek, hiszen az ország államadóssága nem olyan nagy.

Természetesen azok a nagy, részben állami vállalatok, amelyek közös részvénycsomagban vannak, hatalmas teherként nehezednek az állami szektor vállára.

A rövid lejáratú hitelek törlesztése viszont lehetséges, egyrészt a gazdaságból ki lehet venni annyi pénzt, másrészt, ha még jobban leértékelődik a rubel, az is könnyíti a törlesztést.

Vagyis a pénz leértékelődése kulcskérdés?

Alexander Knobel, a moszkvai Gaidar Intézet nemzetközi kereskedelmi osztályának vezetője: – Igen, úgy gondolom, hogy a rubel értékvesztése kulcskérdés. De, hogy mi fog történni és milyen mechanizmusokkal reagálnak a válságra két dologtól függ, amit nem tudunk megjósolni: egyrészt, hogyan alakul az olaj ára, másrészt hogyan változik a külpolitikai környezet.

Business Line: melyik az EU bezzeg-gazdasága, mennyibe kerül Davos, és miért halott a Google Glass?

Gazdaság

Business Line: melyik az EU bezzeg-gazdasága, mennyibe kerül Davos, és miért halott a Google Glass?