rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Az internet sötét oldalán


Európa

Az internet sötét oldalán

Az interneten bármi megtörténhet. A világháló egy titkos feketepiac, ahol drogok, fegyverek és gyermekpornó is kapható. Vajon mekkora fenyegetés társadalmunkra nézve a net sötét oldala? Erről szól az On the Fronline adása.

Thomas Olofsson: – Kolumbiai kokain, pszichedelikus gombák, LSD, bankkártya-adatok, igazolványok, útlevelek, hamis 50 eurós bankjegyek.

Ezrével találhatók illegális piacok és szélsőséges eszmék a világhálón. Becslések szerint a net sötét oldala 500-szor nagyobb, mint a rendes webfelület.

Thomas Olofsson: – Manapság minden az interneten zajlik. Nem meglepő, hogy a bűnözők is felfedezik maguknak a netet… Egyszerűbb online kereskedni kábítószerrel, mint személyesen, mert úgy bármikor a fejedhez szoríthatnak egy pisztolyt.

Vannak rendszerek, amelyek lehetővé teszik az anonim böngészést és a cenzúrázott tartalmak megjelenítését. Ezek egyike a Tor. Az amerikai titkosszolgálatok hozták létre, de ezzel a bűnözőket segítették. A Tor lehetővé teszi a felhasználónak, hogy elrejtse IP-címét. A computer sok más, véletlenszerűen kiválasztott számítógépen keresztül, titkosított kódokkal kapcsolódik a nethez. Egy website-ról tehát gyakorlatilag megállapíthatatlan, hogy ki üzemelteti. Szakértők szerint a Tor biztosította névtelenség és a bitcoin digitális fizetőeszköz megkönnyíti a bűnözők dolgát, és igencsak megnehezíti azokét, akik le akarják buktatni őket.

Thomas Olofsson: – A pénzmozgás mindig hagyott hátra valamilyen nyomot. Ez az első olyan lehetőség, amikor nem. Még csak egy IP-címet sem. Ez pedig maga a paradicsom azoknak, akik illegális kereskedelmet folytatnak a neten.

Ugyanakkor a Tor hívei arra hivatkoznak, hogy ez a rendszer létfontosságú azoknak, akik diktatúrákban élnek. Európában, amióta Edward Snowden leleplezte az amerikai NSA tömeges megfigyeléseit, a netezők inkább azt szeretnék, ha jobban védhetnék a magánszférájukat.

Jamie Bartlett: – Úgy gondolom, sokan vannak, akik aggódnak amiatt, hogy a kormányok túl sok mindenbe belelátnak, hogy folyton szaglásznak és kémkednek a netezők után. Erre válaszul egyszerű felhasználók és aktivisták egyaránt azt próbálják elérni, hogy az interneten ne sértsék meg az átlagember privát szféráját.

Névtelennek maradni bizonyos határokon belül emberi jog. Ám a titkosító szoftverek miatt a nyugati államok hírszerzői kezdik elveszíteni azt a képességüket, hogy nyomon követhessék, ami az internet sötét oldalán történik. És ez nagy hátrány a terrorizmus elleni harcban is.

Paul Hackett, euronews: – Vendégeink a stúdióban Rob Wainwright, az Europol igazgatója és Preston Byrne, a titkosító rendszereket létrehozó Eris Industries munkatársa. Meghívtuk a Tor projekt képviselőit is, de ők nem kívántak élni a megszólalás lehetőségével.

- Sokak szerint a net sötét oldala olyan, mint egy rémálom. Önök, a bűnüldözők is így éreznek?

Rob Wainwright: – Teljes mértékben. De nagyon fontos az is, amiről az imént volt szó. Hogy ne démonizáljuk a bitcoint, a Tort, és más hasonló rendszereket. Ezek legitim részei a digitális világnak. Akik ezeket használják, élnek az internet szabadságával.

De önök így képtelenek elkapni az online bűnözőket.

Rob Wainwright: – A probléma az, hogy az ilyen rendszerek kínálta névtelenséggel vissza is lehet élni. Azok a bűnözők, illetve terroristák, akik ezt teszik, a szabadságunkat fenyegetik, amit mi szeretnénk megvédelmezni. Tavaly egy független hollandiai felmérés azt mutatta – nem a rendőrség, nem a kormány készítette -, hogy naponta 2 és fél millióan használják a Tort. A forgalom fele bűncselekményekkel függ össze, például kábítószerrel és gyerekpornóval. A jelenség annyira tömegessé vált, hogy ennek az internetes világnak nem tartható fenn a szabadsága.

Ha ezt a bűnözést nézzük, vagy a lehetséges terrorista fenyegetést, Európában megvannak a rendőrség eszközei arra, hogy megvédjen bennünket?

Rob Wainwright: – Nem, nincsenek. A hétköznapi életben megszoktunk, hogy egy bizonyos szintig képesek vagyunk megfigyelni bizonyos veszélyes embereket. Természetesen a jogrendszer felügyelete mellett. De ez nem vonatkozik a net sötét oldalára, a legkevésbé sem. Egyszerűen túl nagyok a technológiai kihívások.

A rendőrség tehát pillanatnyilag nem tud megvédeni minket.

Preston Byrne: – Lehet, hogy nincsenek meg az eszközei, de azon van, hogy megszerezze ezeket. El tudom képzelni, hogy éppen most is sok rendőri akció zajlik Európában, Nagy-Britanniában és másutt felhatalmazás nélkül. Tény, hogy a rendőrség hasznot húz a kormányok túlhatalmából, és olyan mértékben lát bele az emberek mindennapi életébe, ami példa nélküli a történelemben. Az életünk legnagyobb része már a neten zajlik. Nagy-Britanniában különféle állami szervek évente ötszázezer kérelmet nyújtanak be, hogy bizalmas információkhoz juthassanak kommunikációs adatokból. Szóval megvannak a maguk eszközei.

Persze, de ha figyelembe vesszük azokat a páratlan fenyegetéseket, amelyekkel szembe kell néznünk. Nem veszélyes azt mondani, hogy a rendőrségnek nincs szüksége több hatalomra?

Preston Byrne: – Attól függ. Nem hinném, hogy a rendőrségnek megvalósítható ötletei volnának. Nemrég úgy hallottam, be akarják tiltani a titkosító szoftvereket. Ez csak úgy oldható meg, ha elveszik az emberektől azokat az eszközöket, amelyekkel a személyes adataik és a pénzügyi tranzakcióik biztonságát védik. Ha ezt teszik, akkor megfosztják őket a magánszférához való joguktól az Európai Unióban, ami roppant veszedelmes lenne.

Mi lenne a helyes egyensúly?

Rob Wainwright: – Úgy vélem, más területeken már megtaláltuk a helyes egyensúlyt a biztonság és a magánszférához való jog között. Például a rendőrség jogszerűen lehallgathat telefonbeszélgetéseket, hozzáférhet banki adatokhoz, megfelelő igazságügyi felügyelet mellett. A net sötét oldalán erre nincs lehetőségünk, ez pedig rés a biztonsági rendszerünkön. Megfelelő jogi és technológiai megoldást kell találnunk, hogy a bűnözők és terroristák ne élhessenek vissza tovább azokkal a szabadságjogokkal, amelyek mindannyiunkat megilletnek a modern világban.

Preston Byrne, megérti a rendőrség problémáit ezen a téren?

Preston Byrne: – Igen, de tisztában vagyok azzal is, amit Nyugaton az elmúlt kétszáz évben azért tettek, hogy az ilyen megfigyelési folyamatot törvényesen felügyeljék. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a rendőrség csakugyan egyensúlyra törekszik a polgári szabadságjogok, illetve a bűnszervezetek elleni fellépéshez szükséges adatgyűjtés között.

Rob Wainwright: – Érdekünk, hogy legyen egy törvényesen szabályozott eljárás, amely egyensúlyt teremt a jogok és a biztonság között. Ugyanakkor a rendőrségnek szüksége van olyan jogosítványokra, mint amilyenekkel lehallgathat telefonbeszélgetéseket. Különös, hogy a társadalom elfogadja a telefonlehallgatást, viszont az e-mailek esetében nincs jogunk ugyanerre. Nem értem. A jogi feltételeket tekintve ennek a kettőnek egyformának kellene lennie.

Mi aggasztja leginkább a technológia fejlődésében?

Rob Wainwright: – Az a gyengénk, hogy a rendőrség szinte képtelen ellenőrizni az interneten folyó illegális tevékenységet, és ezt persze a terroristák és a bűnözők is felismerték. Ezért közülük egyre többen működnek online, alapvető eszközük lett az internet sötét oldala. Emelkedő tendenciát tapasztalunk, amely a következő években is tovább folytatódik majd.

Preston Byrne: – Másként is lehet látni ezeket a dolgokat, ahogy az Independent című lap is megírta. A nyomozóknak hiányzik a megfelelő képzés, felszerelés és szakértelem. Arról van szó, hogy ha valaki belép a rendőrséghez, először általános ügyekkel foglalkozik, és csak évekkel később jut hozzá a megfelelő technikai képzéshez. Az alternatíva az lenne, hogy a rendőrök legyenek szakemberek, ne kelljen mindig a megfigyelés eszközéhez folyamodniuk, tudják használni a józan eszüket, méghozzá összhangban a jogszabályokkal.

Mit gondol a brit miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatáról?

Preston Byrne: – Felháborító.

Azt mondta, ha újraválasztják, betiltja az online titkosítást.

Preston Byrne: – Felháborító és teljesen hatástalan. Az internet teljes egészében a titkosításon alapul. Olyan ez, mintha autót akarna gyártatni kerekek nélkül. Nem fog elgázolni senkit, de az értelmét veszti az egész vállalkozás.

Rob Wainwright: – Szükség van arra, hogy a kormányzat együtt dolgozzon ezzel az iparággal, ugyanúgy, ahogy ez más érzékeny területeken is történt. A bankszektorral például sikerült közösen nagyon jó szabályozást kialakítanunk. Helyre kell állítanunk a bizalmat, amelyet leromboltak a Snowden-féle leleplezések. El kell jutnunk arra a pontra, ahol konstruktív párbeszédet folytathatunk, ahol az állam együttműködik a technológiai szakemberekkel, mint például Preston.

Preston Byrne: – Szerintem nem új eszközök kellenek a rendőröknek, hanem több oktatás és több kreativitás a már meglévő eszközök használatához. A titkosítás hasztalan, amint feloldják.

Rob Wainwright: – Hadd kérdezzek valamit. Eljönne, hogy oktassa a cybernyomozókat? Megtanítaná nekik, hogyan oldják föl az ön újonnan fejlesztett titkosításait?

Preston Byrne: – Nem én vagyok a megfelelő ember erre a tréningre…

Rob Wainwright: – De elvállalná?

Preston Byrne: – Sajnos jelenleg nem volna időm rá…

Rob Wainwright: – Hát pontosan ez a probléma. A bizalomhiány. Elfogadom, hogy ez részben a Snowden-féle leleplezések következménye. A rendőrségre hárul a feladat, hogy kemény munkával megpróbálja visszaszerezni ezt a bizalmat. De ebből a válaszból is kitűnik, hogy pillanatnyilag nincs meg a szükséges együttműködés.

Nem veszélyeztet ártatlan életeket, hogy a rendőrség… vagyis ez az egész előbb vázolt helyzet?

Preston Byrne: – A politikai döntéseknek megvannak a maguk következményei. A kérdés az egyensúly. Az államnak alkotmányos feladata a jogaink védelme. Rendőri szempontból lehet valami borzasztóan fontos, de minden más szempontból nézve vannak bizonyos jogaink, amelyeket meg kell védenünk.

Mi lesz a megoldás?

Preston Byrne: – A technológiai konvergencia. Ez a technológia rendkívül hatékony. Az államnak fel kell vennie a tempót. Be kell látnia, hogy még újabb “zavaró” számítógépes megoldások is várhatók. Emberi intelligenciára van szükség, nem pedig megfigyelésre, mert az csak nagyon kellemetlen eredményekre vezethet.

Felveszik a tempót?

Rob Wainwright: – Gyorsítunk, de őszintén megvallva olyan komoly a probléma, hogy nem érjük utol magunkat. Attól tartok, hogy egyre több lesz a cyberbűnözés. Akár azt is megtapasztalhatjuk a jövőben, hogy milyen a cyberterrorizmus. Az majd felébreszti a társadalmat, az iparágat, a kormányokat, a törvényhozókat. Talán akkor majd sikerül megtalálni az ésszerű egyensúlyt, hogy mindannyian élvezhessük az internet szabadságát – de biztonságosan.

Megtalálnak bennünket a közösségi médiában, a YouTube-on és az euronews.com weboldalon.