Görögországban súlyos gondok voltak mindkét ágazattal már a pénzügyi válság előtt is. Azóta csak romlott a helyzet. A politikusok sokat beszélnek, de keveset tesznek.
Az oktatás és az egészségügy minden társadalom alapja. Görögországban súlyos gondok voltak mindkét ágazattal már a pénzügyi válság előtt is. Azóta csak romlott a helyzet. A politikusok sokat beszélnek, de keveset tesznek az oktatásért – állítják egybehangzóan tanárok, diákok és szülők.
Nikosz és Maria mindketten középiskolai tanárok, négy gyerekük van, így hát több oldalról ismerik a problémákat.
Nikosz Katszoulisz: – A sokgyermekes családok, mint a miénk, nagyon nehezen boldogulnak. A pedagógusok úgyszintén. Főlegazok, akik szakmunkásképzőben dolgoznak.
Maria Katszoulisz: – Görögországban már csak a tanárok jó szándéka és hite tartja fenn az oktatási rendszert. Mindent megteszünk a gyerekekért, amit csak bírunk. Ugyanígy vannak ezzel a szülők is.
Nikosz rajztanár. Sok kollégájához hasonlóan kényszerszabadságra küldték a válság miatt. Már másfél éve vár arra, hogy újra taníthasson.
Nikosz Katszoulisz: – Nincs hová mennem. Itthon vagyok, családi dolgokkal töltöm az időmet. Sütök, főzök. Ételt küldök a lányomnak, aki egyetemista Szalonikiben. Segítek a fiamnak. A lényeg, hogy ne érezzem magam fölöslegesnek vagy szerencsétlennek, mert annak depresszió a vége, és nekem semmi kedvem hangulatjavító tablettákat szedni.
Nikosz szerint az a legnagyobb baja a görög oktatási rendszernek, hogy nincsen semmilyen jövőképe. És persze a pénz is borzasztóan hiányzik, teszi hozzá az egyetemi hallgató Dimitrisz. Azt mondja, a diákok sokat remélnek a leendő új kormányzattól.
Dimitrisz: – Azt várjuk, hogy sokkal többet szánjanak az oktatásra, mint eddig. Jelenleg Görögország a legutolsók között kullog az Európai Unióban, illetve az euróövezetben, ami az oktatási szektor finanszírozását illeti.
A statisztikák is alátámasztják, hogy Görögország sokkal kevesebbet költ az oktatásügyre, mint az uniós átlag, nem is beszélve a gazdagabb nyugat-európai államokról.
Az egészségügyben különösen súlyosak a gazdasági válság következményei, főleg az idősebbekre nézve. Kevesebb szolgáltatásért többet kell fizetniük.
– Darabjaira hullott a teljes egészségügyi rendszer. Nincs elég orvos, drága a gyógyszer. Persze léteznek olcsóbbak is, de azoknak mindenféle mellékhatásaik vannak. Sokan inkább kenyeret se vesznek, csak hogy valahogyan ki tudják fizetni az orvosságaik árát – panaszolta egy idős asszony.
Az egészségügy állami költségvetése drasztikusan csökkent, négy év alatt több mint egymilliárd euróval.
Evangelosz Fragoulisz háziorvos: – Az állami egészségbiztosítás munkahelyhez kötött Görögországban. Kétmillióan veszítették el az állásukat, és vele együtt a társadalombiztosításukat, illetve a szociális biztonságukat.
Sok orvos is az utcára került, vagy csökkentették a fizetését. Közülük több ezren kivándoroltak, hogy külföldön keressék a boldogulásukat.
Evangelosz Fragoulisz háziorvos: – Az elmúlt hat évben csak Athénból 7500 orvos költözött Nyugatra, a jobb munkakörülmények, a jobb élet reményében. Többségük Nagy-Britanniába, Skandináviába vagy Németországba ment.
Igaz, hogy kevés a pénz, de ez így nem mehet tovább – ebben teljes az egyetértés Görögországban a választások előtt.
Nikoleta Drougka, az Euronews athéni tudósítója: – A szavazópolgárok fáradtak és kiábrándultak. Sokan másodrangú polgároknak érzik magukat az egészségügy és az oktatás mostoha helyzete miatt. Ezek az emberek azt várják a következő kormánytól. hogy cselekedjen, és javítson a két kulcsfontosságú válságágazat helyzetén.