rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

News+: Görögország válaszúton


Brüsszeli szerkesztőség

News+: Görögország válaszúton

A görög választás nagy kérdése, hogy a radikális baloldal győzelme az euró feladását is jelenti-e.

Erről kérdezzük majd a kormánypárt és a győzelemre esélyes Sziriza politikusait. És egy német szakértővel is beszélünk az ügy európai hatásairól.

De előtte nézzük, mit gondolnak a brüsszeli görögök a választás tétjéről.

A brüsszeli görögöket is foglalkoztatja a hétvégi előrehozott választás.

Sokakat közülük azonban felháborít az a tény, hogy a külföldön élők nem vehetnek részt a választáson.

Pedig sokan szavaznának, hiszen az általános vélemény szerint a mostani sorsdöntő választás lesz az ország történetében.

- Szerintem nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a mostani terror folytatódjon. De bárki is nyer, nem gondolom, hogy nagy változást hozna az országnak.

A tér másik oldalán politikai vitát rendeztek. Sokan attól tartanak, hogy Görögország kilép az eurózónából.

- Szerintem az ország eurózóna tagsága a legfontosabb, bármilyen párt, bármilyen koalíció kerül is hatalomra. Szeretném, ha ebben meghallanák a hangomat.

- A legfontosabb az, hogy együtt másszunk ki ebből. Ez a választás tétje számomra. A fiataloknak pedig nem szabad elveszíteniük a reményt.

Efi Koutsakosta, Euronews: – Most kapcsoljuk Athént, ahol Nikosz Dendiasz görög védelmi miniszterrel beszélgetünk. Ő az Új Demokrácia Párt színeiben indul a választáson.

- Kezdjük a görög eurozóna tagság ügyével. Ön szerint a Sziriza győzelme esetén valóban kiléphet az ország a pénzügyi unióból?

Nikosz Dendiasz, görög védelmi miniszter: – Egy világos Sziriza győzelem nagy kockázatot jelent, hiszen a párt álláspontja sok ügyben homályos. Nem tudjuk, mire készülnek valójában. A másik dolog pedig az: ha a választás után esetleg változna is az álláspontjuk, nem biztos, hogy tudják, hogyan hajtsák végre ezt a váltást a gyakorlatban.

Euronews: – Ön a kormány tagja volt az elmúlt két évben és részt vett a megszorítások végrehajtásában is. Ön szerint ez volt a megfelelő recept? Folytatnák a programot, ha megnyerik a választást?

Nikosz Dendiasz, görög védelmi miniszter: – Az alapvető kérdés az, mi volt a görög gazdaság eredeti gondja, amely a csőd szélére jutattott bennünket 2010-ben. A válasz: rossz gazdasági modellt alkalmaztunk, amely a fogyasztásra koncentrált és akadályozta a termelést, az innovációt. Az elfogadott intézkedéskedések a gyógyírt jelentették. Igaz, voltak mellékhatások is. De nem ez okozott minden bajt. A hibáink és a tévedéseink ellenére is bent tudtuk tartani az országot az eurózónában. Ez 2012-ben egyáltalán nem tűnt ilyen biztosnak.

Euronews: – Uniós források szerint viszont Görögország nem halad jól a reformokkal.

Nikosz Dendiasz, görög védelmi miniszter: – Ha azt kérdezi, gyorsabb és mélyebb reformokra van-e szükségünk, a válaszom igen. És vannak olyan területek, ahol tévedtünk, vagy késlekedtünk. Azonban a Sziriza nem ezzel vádol bennünket, hanem egyszerűen le akarják állítani a reformokat és vissza akarnak térni a 2010 előtti modellhez. Ez a választás nagy kérdése.

Efi Koutsakosta, Euronews:
Maradunk Athénban, onnan kapcsoljuk a Sziriza gazdasági programjának felelősét, Giannis Milios-t.

- Ön valós lehetőségnek tartja Görögország kilépését az eurózónából?

Giannis Milios, Sziriza: – Ez egyáltalán nem lehetséges. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy minden egyes választás alatt ezzel a lehetőséggel rémísztgetik az embereket. Így érik el, hogy azokra a programokra szavazzanak, amelyeket senki nem támogat. Elképzelhetetlen a kilépés, hiszen ha ez megtörténne, az egész eurózóna összeomolna.

Euronews: – De hallottunk több európai vezetőt, köztük Mario Draghit és Angela Merkelt is, akik szerint nem lesz több támogatás, ha az új görög kormány nem tartja a vállalásokat. Önök pedig arról beszélnek, hogy mindent újta kell tárgyalni. Hogy fog ez működni?

Giannis Milios, Sziriza: – Nem folytathatjuk a megszorítást. Épp ezért szavaznak ránk a görögök. A politikai változás a lényeg. Ez pedig a nemzeti szuverenitás kérdése. Meg fogunk egyezni a partnereinkkel a különböző célokról, például a költségvetési egyensúlyról. De úgy szeretnénk elérni ezeket a célokat, hogy az megfeleljen a társadalom többségének. Nem értem például, hogy Görögországban miért fordítják a közkiadások mindössze 6 százalékát az egészségügyre, miközben Európában az átlag 8 százalék, Németországban pedig 10,5 százalék.

Euronews: – A tárgyaláshoz idő kell és nagy lesz a nyomás. Meddig hajlandóak elmenni? Mi a határ?

Giannis Milios, Sziriza: – A görög gazdaság nem bír el több megszorítást. Az ország adósságcsapdában van, emiatt nem képes fejlődni a gazdaság. Az általunk kitűzött határ a Thesszalonikiban bemutatt programunk lesz. Elsősorban az emberi válságkezeléssel szeretnénk foglalkozni. Megengedhetetlen, hogy az emberek az alapvető javak hiánya miatt szenvedjenek a 21. században.

Efi Koutsakosta, Euronews: – Ismét Brüsszelből jelentkezünk, a stúdióban Guntram Wolf, a Bruegel intézet vezetője a vendégem. Ön szerint a görögök kilépése reális forgatókönyv?

Guntram Wolff, Bruegel intézet: – Azt hiszem ez rossz forgatókönyv lenne Görögországnak és rossz forgatókönyv lenne az eurózónának is.

Euronews: – Mely esetben válhat valóra ez a lehetőség?

Guntram Wolff, Bruegel intézet: – Láthatjuk, hogy a vita élesedik mindkét fél részéről. Így eljuthatunk egy olyan helyzetbe, mint amilyet Ciprus esetében láttunk. Ott a kormány elutasította az eurócsoport javaslatait, így tőkekorlátozást kellet bevezetni. Innen pedig már közel van a kilépés.

Euronews: – Ez nem lenne veszélyes az eurózónának?

Guntram Wolff, Bruegel intézet: – Görögország sokat veszítene. És azt hiszem, ezzel az egész eurózóna fennmaradása kérdőjeleződne meg. Nem szeretnénk, hogy a piacok bizonytalansága visszatérjen és újra kérdések merüljenek fel az olasz adóssággal kapcsolatban.

Euronews: – A Sziriza vezet a közvéleménykutatásokban. Mit gondol, ha győznek, az unió újratárgyalja majd a mentőcsomag feltételeit?

Guntram Wolff, Bruegel intézet: – Azt hiszem, lehetnek tárgyalások az adósság törlesztéséről, a kamatokról, a feltételekről, a trojka szerepéről és a harmadik hitelcsomagról is.

Euronews: – Mi a baj Görögországgal? Portugália és Írország is hasonló programot hajtott végre, de ők kifelé haladnak a válságból.

Guntram Wolff, Bruegel intézet: – Görögország a nemzeti össztermékéhez képest száz százalékos külső támogatást kapott. Írország esetében ez 40 százalék volt. Láthatjuk, hogy Görögországnak jóval több segítségre volt szüksége, mint Írországnak. Ez amiatt történt, mert a probléma is jóval nagyobb volt. Reményeink szerint hamarosan véget érnek a kiigazítások és elkezdődhet a növekedés.