rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Lagarde: Többet kell tenniük a görögöknek


interjú

Lagarde: Többet kell tenniük a görögöknek

Christine Lagarde az egyik legbefolyásosabb nő a világon: a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója. Az IMF-nek az a célja, hogy világszerte előmozdítsa a hosszú távú gazdasági stabilitást. Dublinban beszélgettünk vele Görögországról, az eurózóna jövőjéről és a világgazdaság idei kilátásairól.

- Ön a Nemzetközi Valutaalap vezére. Azért jött Dublinba, hogy beszéljen az Írországnak nyújtott hitel tanulságairól. Írország valóban modell, ha a történtek társadalmi költségeit is figyelembe vesszük?

- Ha a számokat nézem, világos, hogy az ír talpraállás egészen rendkívüli. A növekedés a legmagasabb az eurózónában. A munkanélküliség csaknem 3 százalékkal csökkent, az adósság is csökken. Ha a hiányt nézzük, az csaknem a felére esett. Tehát ezek a számok pozitívak, a jó irányt, a taplraállást jelzik. Ugyanakkor még 10 százalék fölötti a munkanélküliség, és a fiatalok 20 százalékának nincs munkája. Tehát még van tennivaló. Jóllehet Írország jó úton indult el, még dolgoznia kell azon, hogy csökkenjen a munkanélküliség, munkahelyek jöjjenek létre. Ez lesz a siker kulcsa, ez mutatja meg, mennyire állt talpra az ír gazdaság.

- Háromnegyedmillió ember szegénységben él Írországban, a kormány statisztikái szerint. Amikor hallja, hogy a megszorító intézkedések hogyan érintették az emberek életét, mit érez az IMF arcaként? Egy 77 éves gyógyszerész főbe lőtte magát Athénban, mert nem akart gyerekeire adósságot hagyni. Mit érez, ha ilyen történeteket hall?

- Azt mint minden más ember. Szörnyűek az ilyen tragédiák, és a nyomorúság, amelyet az emberek átélnek.

- Megbánt valamilyen intézkedést?

- Amikor valahová el kell mennünk, amikor egy ország segítséget kér, nem arról van szó, hogy nem tudta kezelni a helyzetet? Jócskán többet költöttek annál, mint amennyit megengedhettek volna maguknak. Nem tudják ellenőrizni a közkiadásaikat, és a helyzet nagyon rossz. Tehát be kell avatkoznunk, és segítenünk kell az országnak a gazdaság talpraállításában, újra lehetővé kell tenni, hogy forrásokhoz jussanak, és garantálni, hogy a gazdaság munkahelyeket teremt, ahelyett, hogy fölszámolná azokat.

- Tehát azt mondogatják: őrizzék meg nyugalmukat, és folytassák a lefaragásokat. Nem lehetett volna valamit másképp csinálni, a megszorításokon kívül?

- Tudja, Írország esetében világos volt a cél. A monetáris és a fiskális cél is. Eltökéltek voltak a hatóságok és az emberek is Írországban. Ki akartak lábalni a mély pénzügyi válságból, amelybe kerültek. Rendkívül nagy hozzáértés is kellett ahhoz, hogy ezt megpróbálják, véghezvigyék a reformokat, és eljussanak odáig, hogy most már munkahelyeket teremtenek.

- Beszéljünk Görögországról! Tudom, hogy ez nagyon érzékeny téma. Közeledik a választás…

- Ezért nem lenne szerencsés sokat mondani erről…

- De azért csak beszéljünk róla!

- Megpróbálunk tisztelettudóak lenni.

- Értem, de a Sziriza vezetője, Alekszis Ciprasz azt mondja, az adósság részleges elengedését akarja kérni az EU-EKB-IMF trojkától. Gondolja, hogy eléri ezt?

- Úgy vélem, meg kell várnunk, mi lesz a választás eredménye, és milyen koalíció alakul. Emlékeztetni kell az országot arra, hogy kötelezettségeket vállat európai partnereivel szemben, a hitelezőivel szemben. És arra, hogy szerkezeti reformokat kell végrehajtani, hogy helyreálljon a görög gazdaság. Még csak nagyon kevés valósult meg abból, amit vállaltak, nagyon sokat kell még tenni. Nem nekünk, nem az európai partnereknek, nem az Európai Parlamentnek – amint Martin Schulz jelezte -, hanem maguknak a görögöknek.

- És néhány észak-európai banknak is.

- Az adóbeszedést illetően például alig teljesítették a feladatokat. Amikor azt mondtam, hogy minden görögnek – beleértve a tehetőseket is – adót kell fizetnie, azt úgy is értettem. Az adóbeszedés olyan cél, amelyet el kell érni.

- Fenntartható-e a görög adósság?

- Meglátjuk majd, amikor folytatjuk a tárgyalásokat a görög hatóságokkal, miután véget érnek a választások, és mihelyt létrejön a koalíció, ha egyáltalán lesz olyan.

- Nincs menekülőtervük? Nem gondolja, hogy…

- Még ha lenne is, akkor sem mondanám el önnek. Köszönöm, hogy megpróbálta!

- Tehát mi a tét?

- Az IMF-nek mindig van menekülési terve, amikor bármelyik tagja segítséget kér tőle.

- Mi a görög választás tétje?

- Tudja, ez olyan mint bármely más választás. A nép demokratikusan dönt arról, hogy mit szeretne, milyen jövőt akar.

- Mint például Görögország jövője az eurózónában?

- Ezt nem nekem kell eldöntenem. Ez a kérdés Görögországot és európai partnereit érinti, de sok kommentárt hallottam a témában, és biztos vagyok abban, hogy ön is.

- Milyen következményekkel járna, ha Görögország kilépne az euróövezetből? Milyen hatása lenne a görög gazdaságra? Tudom, ez hipotetikus kérdés, de kíváncsi vagyok az IMF fejének véleményére….

- Ez nagyon hipotetikus kérdés, hogy egy tag kiváljon az eurózónából, ezt tudomásom szerint nem is engedi meg az övezet alapszabálya. Ha mégis megteszik, annak komoly költségei lennének.

- Térjünk át a világgazdaságra! Melyek a fő kihívások 2015-ben?

- A növekedés és a munkahelyek – ez nem különbözik nagyban attól, ami tavaly is volt, ugyanakkor aggóduk sok fejlett ország növekedési potenciálja miatt, kivéve az Egyesült Államokét. Az államokban látszik a fellendülés, ráadásul egyre erősebb. Ugyanakkor nem látjuk ezt például sem az euróövezetben, sem Japánban. Látjuk az Egyesült Királyságban, de ….

- Az eurózónában miért nem?

- Tudja, a viszonylag fokozatos és lassú újratőkésítésnek, illetve annak, hogy nagyon, nagyon alacsony az infláció, egyértelmű hatása van a növekedési potenciálra és ily módon a bizalom szintjére is. Egy ilyen veszélyes spirálban vagyunk, amelyből ki kell törni ahhoz, hogy helyreállítsuk a bizalmat, hogy gyorsan beruházások induljanak el, és helyreállítsuk a növekedést.

- Egy utolsó kérdést, ha megenged a személyes karrierjéről. Tudom, hogy mint minden jó politikus és közhivatalnok, a munkájára összpontosít, de Sarkozy úr.

- Igen, megkapta a választ!

- De Nicolas Sarkozy visszatért a francia politikába. Hozzá ön nagyon közel állt, amikor a francia kormány tagja volt. Ő most az ellenzéki UMP vezére. Ha Sarkozy felhívná önt, és azt kérné, hogy csatlakozzon hozzá, mit mondana?

I- Nem kommentálom a francia politikát, mert…

- Nincs ilyen terve…

- Mert ez nem a feladatom, nem a küldetésem, nem érdekel.

- Nem tervezi, hogy visszatér a francia politikába?

- Mondtam, hogy erre nem válaszolok.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

interjú

Cantona: Mindenütt van fanatizmus