rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Tehet-e többet vagy mást az EU a terrorizmus ellen, mint eddig?


Insight

Tehet-e többet vagy mást az EU a terrorizmus ellen, mint eddig?

Sokak szerint talán 2001. szeptember 11., mások szerint pedig a madridi vonat- vagy a londoni metrótámadás óta nem volt akkora a terrorista fenyegetés Európában, mint most. És ez a fenyegetés szétszórt és decentralizált. Ezt az Európol igazgatója is megerősíti. Tehet-e többet vagy mást az EU a terrorizmus ellen, mint eddig?

Az együttműködés lehetőségei sokfélék. Ott az Europol, az igazságügyi együttműködést szolgáló Eurojust, a különböző adatbázisok, szakértői hálózatok, de a különleges erők, és a pénzügyi támogatások is. Európa minden fronton jelen van, eszközei mégis gyakran szerények.

Az európai biztonság kérdése ráadásul szorosan összefügg a schengeni övezettel, amely az EU huszonkét országán kívül négy nem tagállamot: Izlandot, Lichtenseint, Norvégiát és Svájcot foglalja magába. Itt nincsenek belső határok, ellenőrzéseket csak rendkívüli esetben lehet bevezetni az országok között. Ezek közé tartozik a közrend vagy a biztonság elleni fenyegetés. Az ellenőrzés tehát a külső határokra koncentrálódik.

Sokan most egy közös európai légiutasnyivántartási rendszert szorgalmaznak. Információkat osztanának meg egymással főként az EU-n kívülről érkező vagy oda tartó utazókról. Az Európai Parlamentben eddig a szabadság korlátozásra hivatkozva a baloldaliak és a liberálisok mindig elutasították az ilyen terveket.

Az euronews Arnaud Danjean néppárti képviselőt, az Európai Parlament biztonság- és védelempolitikai albizottságának elnökét kérdezte a tervezett uniós irányelvről, amely könnyebb hozzáférést biztosítana a repülőgéppel utazók adataihoz. 2011 óta mindig leszavazta ezt a kezdeményezést a parlament.

euronews: Ha lenne már egy ilyen szabály, az hogyan akadályozhatta volna meg francia terroristák támadását saját országuk ellen?

Arnaud Danjean: A támadók egyike többször is járt Jemenben, és ez az ország bizony kockázatot jelent. Az utazásoknak, a replőjegyfoglalásoknak nyomai vannak. A foglalási rendszer adatai segíthetnek rekonstruálni az úticélokat, azonosítani a gyanús embereket. Így nem zárhatjuk ki, hogy hasznát vehettük volna a támadások megelőzésében. De az utasnyilvántartásokra sem tekinthetünk csodaszerként, nem úgy működnek, mint egy varázspálca. Mégis, a kevés rendelkezésre álló eszköz egyike lehet, értékes információkat gyűjthetünk be velük a kockázatot jelentő emberek mozgásáról.

- Kormányok és politikusok is megkérdőjelezik a schengeni övezeten belüli szabad mozgás jogosságát. Ön szerint is vannak korrigálandó hiányosságok a szabályozásban?

- Schengen nem szűrőt jelent. Képes arra, hogy bizonyos feltételek mellett kontrolláljon. És hogy átvizsgálja a rendőrségek által összegyűjtött adatokat. Lehetnek hiányosságai, és lehet javítani is rajta. Különösen a külső határok védelmén. Beleértve a schengeni övezet állampolgárainak ellenőrzését is ezek átlépésekor, ami eddig nem volt jellemző. Meg kell követelni, hogy az országok jobban ellenőrizzék a kockázatot jelentő emberek áramlását, különösen Törökország és az Európai Unió között. A legtöbb dzsihádista Törökországon keresztül megy Szíriába vagy Irakba. Ezt kell jobban ellenőrizni. Itt lehet szükség fejlesztésekre és szabályozásra. De nincs szükség a teljes schengeni rendszer elátkozására vagy átszabására.

- Megfelelően használják az országok a schengeni információs rendszert, amelyben a különböző jelentéseket listázzák? Az Európai Bizottság szerint nem nagyon.

- Ez igaz. Ez is a hiányosságok közé tartozik. Vannak eszközeink, amelyeket nem használunk ki teljesen. Schengen egy borzasztó bonyolult rendszer, sokkal több a korlátozások nélküli utazás lehetőségénél. Én annak vagyok a híve, hogy maximálisan használjuk ki a rendelkezésre álló eszközeinket, mielőtt újakat akarnánk. Utóbbi bonyolultabbá tenne mindent, és nem szükségszerűen lenne hatékonyabb a jelenlegi rendszernél vagy hozna gördülékenyebb együttműködést. Utóbbi már – nevezzük így – fejlesztés alatt van.

- Minden a tagállamok közötti együttműködési szándékon múlik? Jónéhányan vonakodnak megosztani állampolgáraik érzékeny adatait a többi huszonhét országgal. Az együttműködés nem érte még el lehetőségei határát?

- A szenzitív információk megosztása egy huszonnyolc tagú fórummal bizonyosan gyengíti azok értékét. Főként a titkosszolgálatok szempontjából. Ezért nem adható át minden mindenkinek.

- Vagyis nem lehet az érzékeny információkat megosztani mindenkivel?

- Van, amit meg lehet osztani egymással. De az operatív módszerekkel szerzett adatok közül valószínűleg nem az összeset. Tévedés azt hinni, hogy a hatékony fellépéshez Brüsszelen keresztül kell megosztani mindent. Ez a bürokrácia merevsége miatt még akadálya is lehetne az operatív terepakcióknak. Óvatosan kell bánnunk az olyan ötletekkel és megoldásokkal, amelyek újabb testületekkel próbálnák információk megosztására ösztökélni a tagállamokat. Miközben azok már meg is osztották azokat egymással. Én inkább abban hiszek, hogy a terrorizmusellenes jogszabályokat kellene összehangolni, mivel most a tagállamok mindegyikében mások a vonatkozó törvények. Ez nehezíti az ügyészek és a rendőrök munkáját. A jogi kereteket kellene összehangolni. Már ez is igazi áttörést jelenthetne.