rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Ferenc pápa megváltoztatta a katolikus egyházról kialakult képet


világ

Ferenc pápa megváltoztatta a katolikus egyházról kialakult képet

Márciusban lesz két éve, hogy a konklávén részt vevő bíborosok Jorge Mario Bergogliót, Buenos Aires érsekét választották meg Róma püspökének. Ferenc pápa az azóta eltelt időszakban megújította az egyházat, amely sokak szemében a korábbi évekhez képest jóval szimpatikusabbá vált. Hogyan sikerülhetett ez? Mik voltak a legfontosabb intézkedései?

1. Elég a karrierista papokból

Ferenc pápa tavaly karácsony előtt, december 22-én az Apostoli Palotában fogadta a Római Kúria tagjait, és akkor 15 pontban foglalta össze azokat a hibákat, melyeket a papok elkövetnek.

A katolikus egyházfő szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a papok karrieristává váltak az elmúlt években. Szerinte az ilyen személyek azért hízelegnek előljáróiknak, hogy előrébb jussanak. Hozzátette, hogy ezt a folyamatot meg kell állítani az egyházon belül.

2. Megújuló pénzügyek

Ferenc pápa közvetlenül megválasztása után jelezte, hogy átláthatóbbá szeretné tenni a vatikáni pénzügyeket. Eleinte meg volt kötve a keze, miután elődje, XVI. Benedek pápa 2010-ben több évre nevezte ki a vatikáni Pénzügyi Információs Felügyelet, az Aif vezetőségét. Tavaly viszont lejárt a mandátumuk, így Ferenc pápa végre tudta hajtani a tervezett személycseréket. Korábban csak olasz tagokból állt a szervezet, az egyházfő viszont változtatott ezen, és nemzetközi szakembereket nevezett ki.

A felügyelet tagja lett Maria Bianca Farina, az olasz posta biztosítási részlegének ügyvezető igazgatója, Marc Odendall svájci pénzügyi szakember, Joseph Yuvaraj Pillay, a szingapúri elnöki hivatal tanácsosa és Juan Carlos Zarate amerikai nemzetbiztonsági szakértő is. Az Aif élén René Brülhart svájci bankár maradt, aki 2012 óta vezette a szervezetet.

A felügyelet tavaly májusban mutatta be a 2013-as jelentését. Ebben szerepelt, hogy egy év alatt több mint 200 tranzakciót vizsgáltak meg. 2012-ben mindössze hat alkalommal vizsgálódtak. A 2014-es jelentés tartalmát várhatóan tavasszal közlik majd.

3. Közvetítő szerep

Kitörő örömmel fogadta a nemzetközi közvélemény, hogy tavaly decemberben Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök egyszerre jelentette be, hogy új fejezet kezdődik a két ország kapcsolatában, és lépéseket tesznek a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására. Eleinte mindenki csak találgatta, hogy mitől enyhülhetett az évtizedek óta feszült viszony, később azonban kiderült, hogy nagy szerepet játszott ebben Ferenc pápa.

Először egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő jelezte, hogy a katolikus egyházfő közvetített a felek között azzal, hogy levelet írt a két ország elnökének, és hivatalában fogadta az amerikai és a kubai küldöttséget is. Ilyenre nagyon ritkán kerül sor, hiszen a Vatikán mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy politikai ügyekben független maradjon.

A vatikáni sajtóiroda nem akarta kommentálni ezt az értesülést, később azonban Federico Lombardi szentszéki szóvivő elismerte, hogy Ferenc pápa valóban közvetítői szerepet játszott.

4. #PrayersforParis

A párizsi terrortámadás az egész világot megdöbbentette. A történteket a világ számos vezető politikusa mellett Ferenc pápa is elítélte. A katolikus egyházfő szerint a vallás szélsőséges értelmezése puszta ideológia, amely Istent is elutasítja. Arra kérte a vallási vezetőket és a politikusokat, köztük a muzulmánokat is, hogy ítéljék el a vallás bármilyen fundamentalista és szélsőséges értelmezését, amelyet erőszakos cselekmények igazolására használnak fel.

A támadás után nem sokkal Ferenc pápa Twitter-fiókján a #PrayersforParis (Imák Párizsért) üzenet jelent meg.

5. Középpontban a környezetvédelem

Amikor 2013. március 13-án felszállt a fehér füst a Vatikánban, ami azt jelentette, hogy a pápaválasztó konklávé döntött a katolikus egyház 266. vezetőjének személyéről, még kevesen tudták, hogy ez milyen változásokat hoz majd.

Hamarosan azonban körvonalazódott az új irány. Gyorsan egyértelművé vált, hogy az új egyházfő fontos szerepet szán a környezetvédelemnek. A beiktatási szentmiséjén beszélt először arról, hogy a politikai és gazdasági élet vezetőinek a “teremtett világ őreinek kell lenni”.

Tavaly novemberben az Európai Parlamentben a következőket mondta: “Nem urai, hanem őrzői vagyunk a természetnek, amit tisztelnünk és szeretnünk kell. Jól kell gazdálkodnunk a ránk bízott ingyenes ajándékkal, amelyet Isten az ember kezébe helyezett. Tűrhetetlen, hogy emberek milliói éhen haljanak, miközben tonnaszám dobjuk ki az élelmiszert nap mint nap… Az ember is szerves része a természetnek, ezért a környezetvédelem mellett humánökológiára van szükség.”

Írta: Magyar Attila

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

automata fordítás

világ

Üzletbezárással válaszol a Tesco az élelmiszerlánc-felügyeleti díjra