rendkívüli hír

rendkívüli hír

Hajsza a gravitációs hullámok nyomában

Éppen ezt olvassa:

Hajsza a gravitációs hullámok nyomában

Betűméret Aa Aa

Ötmillió kilométeres szerkezetet épít az emberiség, hogy bebizonyítson valamit, amit még Einstein jósolt meg.

Száz évvel ezelőtt Albert Einstein megjósolta, hogy az univerzumot kitölti valami, amit gravitációs hullámnak nevezünk. A jelenség létezésére máig keressük a bizonyítékot.

Nézőpont

Olyasmit keresünk, amit soha senki nem látott. Valamit, aminek a létezését száz éve megjósolták, de soha be nem bizonyították.

A gravitációs hullámok mozgó ráncok a téridő szövetén, és sokat árulnak el olyan titokzatos képződményekről, mint például a fekete lyukak. Több millió potenciális jelforrás van az univerzumban – sokan azt remélik, hogy ha sikerülne észlelni a gravitációs hullámokat, az forradalmat hozna a csilagászatban.

Ezeket a hullámokat elvileg azért nehéz kimutatni, mert rendkívül gyengék. Tehát nagy és hiperérzékeny eszközökkel próbálják őket észlelni. Európa legnagyobb ilyen detektora a németországi Hannoverben található. Ide látogatott júliusban a Space stábja.

A GEO 600 egy központi részből és két, egymásra merőleges, egyenként 600 méteres karból áll. A két kar tulajdonképpen egy-egy vákuumcső, amelyben nagy erejű lézersugár van. A kísérlet a két lézersugár hossza közti különbséget méri. Egy gravitációs hullám áthaladásakor a két sugár hossza minimális mértékben, de eltérne. Csakhogy ilyesmi a kísérlet kezdete óta nem történt.

A következő logikus lépés a gravitációs hullámok utáni hajszában az űrbe vezet. Az Európai Űrügynökség Lisa Pathfinder nevű szondája meghozhatja a remélt áttörést.

A Lisa Pathfinder valójában nem méri még a gravitációs hullámokat. Csak teszteli a technológiát, amelynek a középpontjában két, az űrjármű fedélzetén súlytalanságban lebegő platinakocka áll, amelyeket csak a gravitációs hullámok mozdíthatnak meg, és a legkisebb elmozdulást is érzékelni lehet.

Ha a dolog működik, akkor jön az igazi nagy küldetés: három, kötelékben repülő űrjárművet küldenek az űrbe, amelyeket lézersugarak kötnek össze. Ötmillió kilométer lesz közöttük, mindegyikben lesz egy súlytalanságban lebegő platinakocka, és folyamatosan mérik a kockák közötti távolságot.

Jeremy Wilks riportjában fizikusok, csillagászok és mérnökök beszélnek arról, mit remélnek a gravitációs hullámnok felfedezésétől, mit tettek ezért az elmúlt évtizedekben, és merre tart jelenleg a kutatás.