rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Litvánia bevezeti az eurót


real economy

Litvánia bevezeti az eurót

Litvániában járunk, a Real Economy stábja azt elemzi, milyen következményekkel jár,hogy a balti ország közül utolsóként itt is bevezetik az eurót januárban.

A litván kormányfővel arról beszélgetünk, milyen lehetőségeket mulasztottak el eddig, és milyenek nyílnak meg most az euró bevezetésével. Felteszünk néhány, az embereket érdeklő kérdést a litván Nemzeti Bank elnökének a monetáris politikáról, majd a szomszédos Lengyelországba látogatunk, hogy lássuk, milyen különbségek vannak a pénzügyi unió megítélésében.

Komoly gondok után Litvánia gazdasága 2011 után növekedésnek indult, és az előrejelzések szerint GDP-je tovább bővül majd. Az inflációt kordában tartják, javul a foglalkoztatás, alacsony az államadósság szintje. Nézzük röviden, mit kell tudni az eurózóna leendő 19. tagjáról!

Litvánia a legdélebbi balti állam és a legnépesebb. A 14. században a Litván Nagyhercegség a legnagyobb ország volt Európában: a mostani Litvániából, Belaruszból, Ukrajnából, illetve Lengyelország és Oroszország egy részéből állt.

1990-ben az első szovjet köztársaság volt, amely kikiáltotta függetlenségét. 2004-ben az EU és a NATO tagja lett. Lengyelországgal, Lettországgal, Fehéroroszországgal és a Kalinyingrádi területtel határos. A lakosság 84%-a litván, 6%-a lengyel, 5%-a orosz.

A litvánok 1922-ben kezdték használni nemzeti valutaként a litast, miután függetlenné váltak az első világháború után. 1993-ban vezették be újra, a rubel helyett.
1994-től a litast a dollárhoz rögzítették, 2002-től pedig az euróhoz.
A magas infláció és a gazdasági válság miatt azonban Litvániától megtagadták, hogy 2007-ben belépjen az euróövezetbe. Miután teljesítette a konvergenciakritériumokat, Litvánia 2015 január elsején bevezeti az eurót.

Amikor egy országban új pénznemre térnek át, mindig aggodalmat kelt az infláció az átmeneti iődőszakban. A kettős árrendszer azonban segít az embereknek, hogy az üzletekben korrekten alkalmazzák-e az új árakat. Az is érdekli az embereket, hogyan alakulnak az egyszeri költségek és a kamatlábak, ezeknek alacsonyabbnak kellene lenniük az euró bevezetése után. A foglalkoztatás közép távon várhatóan javul az átmenetnek köszönhetően, hosszú távon viszont csak szerkezeti reformok révén.

Litvánia megkezdte a visszaszámlálást: január elseje lesz a nagy nap, amikortól euró kerül az emberek zsebébe. Az év első 15 napjában a litasszal együtt lesz forgalomban. A bankok és a postahivatalokban már van új pénz. A kereskedők és a polgárok is kipróbálhatják az új valutát.

Sok kiskereskedő memorandumot írt alá arról, hogy az euró bevezetését nem használja ürgyként az áremelésre. 40 alapvető termék és szolgáltatás szokásos felügyeletén kívül a kormány további 100 áru és szolgáltatás ellenőrzését rendelte el jövő augusztusig.

A Nemzeti Bank elnökével az emberek aggodalmairól beszélgettünk, és arról, hogy milyen hatása lehet az eurónak az árakra.

- Lettországban vannak a legfrissebb tapasztalatok. Lettországban az euró bevezetéséhez köthető áramelkedés 0,1%-os volt. Valami ilyesmit várhatunk Litvániában is, ugyanakkor a jövedelmek 4–5%-kal is növekedhetnek – mondja Vitas Vasiliauskas.

- A monetáris szuverenitás elvesztése is érzékeny kérdés az átlagembereknek.

- Rögzített árfolyamos rendszerünk van, 2002 óta az euróhoz kötött a pénznemünk. Ez azt jelenti, hogy most sincs úgymond “független” monetáris politikánk. Tulajdonképpen eurónk van.

- Mivel lehet meggyőzni a legkétkedőbbeket is az euró használatáról?

- Megszünteti a hitelkockázatot, csökkenti a kamatlábakat. Ez azt jelenti, hogy jobb esélyeink lesznek a fejlődésre.

- Ez a monetáris politika, de mit gondol a kormány? Itt van velünk a litván miniszterelnök, Algirdas Butkevičius.

- Mi változik meg Litvániában az euróval? A múltban tőkekivonást láthattunk, és az infláció aggasztó volt. Megváltozott a stratégia, hogy ez többé ne történhessen meg?

- A 2009-2012-es gazdasági válság után nagyon világos intézkedéseket hoztunk arról, hogy ellenőrizzük a pénzügyi piacokat, és miként csökkentsük a költségvetési hiányt. Átalakítottuk az energiaszektort, azzal a céllal, hogy csökkenstük az energiaforrások árát.

- Gondolja, hogy túlságosan függ a monetáris politikától?

- Bizonyára, de nem csak a monetáris politikától… mindenekelőtt egy nagyon fontos kérdést kell megoldanunk. Tudniillik a gazdaságilag nehéz időkben nagyon sok fiatal elhagyta Litvániát. Tömeges volt az emigrálás.

- Beszéljünk a bérekről és a munkaerőpiaci reformokról, amelyekkel visszacsábíthatják a fiatalokat Litvániába!

- Litvánia azon országok közé tartozik, ahol a bérek a legalacsonyabbak az Európai Unióban. Most elkezdtük fölemelni a béreket nagyjából 4-5 százalékkal, kissé tartok attól, hogy a munkaerő termelékenysége elmarad ettől.

- Az idősödő lakosság kérdése mennyiben fontos? A jóléti rendszert meg akarják változtatni Litvániában?

- Igen, egy számunkra nagyon fontos témára kérdez rá, ez Litvánia demográfiai helyzete. Azt a trendet látjuk, hogy évről évre egyre több az idős ember, akiknek nyugdíjat kell fizetnünk, és akiknek nehezebb bekerülniük a munkaerőpiacra, amely magas képzettséget igényel. Ez a kérdés nagyon fontos a terveinkben, keressük a perspektívákat és több szerkezeti reformot szeretnénk bevezetni.

- Keljünk át a határon az egyik legjobban teljesítő kelet-európai gazdaságba, Lengyelországba. Ott még mindig tanulmányozzák, hogy vajon érdekükben áll-e csatlakozni az euróövezethez. Sarah Chappell Varsóba látogatott, egy karácsonyi vitára.

Monika Zochowska díjnyertes kozmetikai start-upot vezet Varsóban. Cége Európába és azon túl is exportál. Miközben arról vitáznak Lengyelországban, hogy csatlakozzanak-e vagy sem az eurózónához, Monika szerint kint lenni jobb, mint bent – legalábbis egyelőre.

- Jelenleg több előnyét látjuk annak, ha megtartjuk a lengyel pénzt, tehát zlotyban termelünk, és euróban értékesítünk. Alacsonyabbak a munkerő költségei, ha viszont belépünk az eurózónába, akkor fölmennek majd a bérek. Adigra már fejlettebb lesz a cégünk, így ez nem lesz olyan nagy gond. Azoknak a társaságoknak azonban, amelyek csak most indulnak, ez nagy különbség lesz.

Felmérések szerint a lengyelek kétharmada ellenzi az eurót. Ennek az a legfőbb oka, hogy a gazdaság anélkül is gyorsan növekedett. Lengyelország volt az egyetlen uniós tagállam, amely elkerülte a gazdasági hanyatlást a globális pénzügyi válságban. Az országnak azonban vannak problémái. GDP-je kevesebb mint a harmada az euróövezeti átlagnak, inflációs rátája pedig nulla alatt van.

A Világbank úgy véli, hogy amikor Lengyelország végül csatlakozik az eurózónához, annk előnyei jócskán felülmúlják a hátulütőit.

- Az euró segítheti Lengyelországot, mert növeli a beruházásokat, fokozza a gazdasági stabilitást, és könnyíti a technológiák átvételét – magyarázza Marcin Piatkowski.

Lengyelország be akarja vezetni az eurót, ha készen áll majd arra. Sok lengyel azonban előbb látni szeretné, hogy az eurózóna magára talál, és Lengyelországnak is van még tennivalója.

- Lengyelországnak meg kell csinálnia házi feladatát, mielőtt készen állna a csatlakozásra az euróövezethez. Nagyon rugalmasnak és versenyképesnek kell lennie – ez a válság tanulsága.

A gazdaságon túl elemzők szerint a geopolitika – főként a konfliktus a szomszédos Ukrajnában – is közelebb viszi majd Lengyelországot Brüsszelhez. A lengyel kormány úgy látja, hogy az ország a legkomolyabb biztonsági válságával szembesül a hidegháború óta.

- Folytassuk Lengyelországgal. Ott még tanakodnak arról, hogy belépjenek-e az euróövezetbe. Litvánia számára mi a nagy dolog most, hogy bevezetik az eurót, ami a biztonságot és a gazdaságot illeti?

- Nagyon nagy kihívás volt, amikor döntenünk kellett arról 2013 elején, hogy bevezessük-e az eurót. Nagyon fontos számunkra, hogy minden balti államnak közös valutája legyen – az euró. Szintén nagyon fontos, hogy a hitelfelvétel költségeit vegyék figyelembe a nemzeti költségvetések kiadásainál. Ha alacsonyabb kamatlábbal veszünk fül kölcsönt, az természetesen csökkenti a hitelfelvételi kiadásokat.

- Kell-e változtatniuk stratégiájukon az Oroszországgal folytatott gazdasági kapcsolatokat illetően?

- Ha a gazdasági fejlődésről beszélünk és a gazdasági kapcsolatokról Oroszországgal, el szeretném mondani, hogy nagyon intenzíven dolgozunk a nyugat-európai piacokkal, és más országokkal is keressük a kapcsolatot, és új szerződéseket írunk alá. Az oroszországi export 20 százalékot tett ki a szankciók előtt. Sok üzletember megértette, hogy az orosz piac meglehetősen kockázatossá vált.

- Ha az oroszok reagálnak, mi az önök stratégiája arra, hogy kontroll alatt tartsák az inflációt Litvániában, és biztosítsák az energiaforrásokat?

- Az energiaárakat illetően el kell mondani, hogy a kormány 20 százalékkal csökkentette például a gázárakat, a Gazprommal tárgyalva. Ez azt jelenti, hogy Litvánia már cseppfolyós gázt is importál földgáztárolókon keresztül, például a norvég Statoil társaság közreműködésével. Ezáltal csökkent a kockázati tényező, amely korábban oly nagy volt, mivel függtünk a Gazpromtól, most már van lehetőségünk, hogy msáhonnan is kapjunk gázt. Ami az energiaszektor jövőjét illeti, a következő évben be kell fejenünk két nagyratörő elektromos projektet. Az egyik áramösszeköttetés létrehozása Svédországgal, a másik pedig Lengyelországgal.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

real economy

Okostelefonokkal a munkanélküliség ellen