NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

2014 mérlege: Ukrajna - a forradalomtól a polgárháborúig

2014 mérlege: Ukrajna - a forradalomtól a polgárháborúig
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A pakisztáni tálibok decemberi támadásában sok gyerek meghalt egy peshawari iskolában. Így az amúgy is sok szempontból tragikus 2014-es év gyászszal

HIRDETÉS

A pakisztáni tálibok decemberi támadásában sok gyerek meghalt egy peshawari iskolában. Így az amúgy is sok szempontból tragikus 2014-es év gyászszal fejeződik be. Háborúk, drámák bőven voltak idén, de akadtak örömteli események is.

Szerkesztőségünk, újságírók, technikusok, az Euronews riporterei egész évben azon dolgoztak, hogy Önök követhessék ezeket az eseményeket. Kiemeltünk közülük néhányat, tartsanak velünk, nézzük 2014 fontos pillanatait!

Kezdjük Ukrajnával! Az ország régóta megosztott a Kelet és a Nyugat között, két eltérő szándék és álom között. Végül egy elnöki döntés lobbantotta lángra a forradalmat. A válság polgárháborúba torkollott Európa kapujában, és még nem látni a kimenetelét.

A kijevi Függetlenség terén 2013 novemberében amiatt kezdődtek tüntetések, hogy az ukrán elnök nem írta alá az együttműködési megállapodást az Európai Unióval. Februárban fordulatot vettek az események.

Az addig békés demonstrációkból forradalom lett, miután az államfő elrendelte a Maidan kiürítését. Az összecsapásokban 82-en meghaltak, Viktor Janukovics nem akart távozni.

- Nem hagyom el Ukrajnát, és nem fogok lemondani. Törvényesen megválasztott elnök vagyok – mondta február 22-én.

Másnap viszont az elnök helikopterrel elmenekült Kijevből. Ezzel véget is ért elnöksége. A parlament megszavazza leváltását, és kiengedik a börtönből a narancsos forradalom egyik egykori vezetőjét, a 2 és fél éve bebörtönzött Julija Timosenkót.

Tolókocsiban érkezik a Függetlenség terére, forradalmi hangulatban. A helyzet azonban nagyon gyorsan romlik. Az ország minden korábbinál megosztottabb az oroszbarátok és Európa hívei között.

Keleten olaj a tűzre, hogy a rada megtiltja az orosz nyelv használatát az ország 13 régiójában. Március 3-án több száz oroszbarát tüntető megostromolja a Donbassz régió több városának középületeit.

A Krím-félszigeten is nagy a feszültség. A régió, amely történelmileg a legközelebb áll Moszkvához, március 16-án népszavazáson dönt arról, hogy csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz. A nemzetközi közösség nem ismeri el a referendumot.

Ennek ellenére a Krím de facto elszakad Ukrajnától. Két nappal később Vlagyimir Putyin és krími “kollégája” szerződést ír alá arról, hogy a félszigetet visszacsatolják Oroszországhoz. Ez az első alkalom a balkáni háborúk óta, hogy módosítják a határokat Európában.

Azóta is tart a válság, polgárháborús a helyzet. A Kijevhez hű ukrán erők harcolnak a szeparatistákkal, akiket a gyanú szerint orosz csapatok támogatnak. Április óta a tűzszüneti megállapodások nem jártak eredménnyel. Több mint négyezren meghaltak, köztük sok civil.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Európai Parlament új képviselőkkel

A Malaysia Airlines tragikus éve

Ebola: újabb járvány pusztít