rendkívüli hír

rendkívüli hír

Magyarország ugyanolyan korrupt, mint tavaly volt

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök a két végletet képviselik a világon, már ami a korrupciót illeti

Éppen ezt olvassa:

Magyarország ugyanolyan korrupt, mint tavaly volt

Betűméret Aa Aa

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és
Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök a két végletet képviselik a világon, már ami a korrupciót illeti.

Dánia a Transparency International szervezet szerdán kiadott jelentése szerint
a legkevésbé korrupt ország a világon.

A nemzetközi civil szervezet minden évben összeállít egy listát az úgynevezett korrupcióérzékelési index (CPI) alapján.

A társaság a politikai pártok, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, és a közigazgatásban körében vizsgálódik.

A 175 országból álló rangsor végén Észak-Korea áll. A sereghajtó országokban radikális korrupcióellenes intézkedésekre van szükség. A rangsor elején álló országoknak pedig gondoskodniuk kell arról, hogy “ne exportáljanak korrupciós gyakorlatokat alulfejlett országokba” – emelték ki a szervezetnél.

A térkép sötétpirossal mutatja a leginkább korrupt, és sárgával a legkevésbé korrupt államokat.
A lista végén áll az afrikai és a közép-ázsiai országok nagy része, az elején pedig az észak- európaiak.

Magyarország továbbra is a lista első harmadához tartozik, 54 ponttal a 47. helyen áll, ugyanott, ahol tavaly.

Az EU egészét tekintve Magyarország a 21. helyen áll, az EU-hoz 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai és kelet-európai országok körét tekintve pedig a középmezőnyhöz tartozik. Magyarországnál jobb helyezést ért el Észtország, Lengyelország, Litvánia, Szlovénia és Lettország, és rosszabb helyezést ért el Csehország, Szlovákia, Horvátország, Bulgária és Románia.

A legnagyobb európai országok közül Németország a tizenkettedik helyen, Franciaország a huszonhatodik helyen áll.

Amíg az Európai Unió tagállamainak nagy része hazánkhoz hasonlóan megtartotta helyét a listán, Franciaország idén a 22. helyről a 26.-ra csúszott vissza.

Az egyik legnagyobb mértékben Törökországban romlott a korrupció helyzete az egy évvel korábbihoz képest.

Ehhez hozzájárult a korrupciós botrány, amely az akkor még miniszterelnök Erdogan kormányát érintette.

De a nepotizmus és a kritikus újságírók elhallgattatása is hozzásegítettek az ország imázsának romlásához.

Az Euronews újságírója Elena Panfilovával, a Transparency International alelnökével beszélgetett.

Kik az idei év legnagyobb nyertesei és vesztesei?

- Természetesen abszolút nyertesei nincsenek a korrupció elleni harcnak, mert olyan országok egyszerűen nincsenek, ahol nullára sikerült volna visszaszorítani a korrupciót. De hagyományosan ugyanazok az államok birtokolják a lista vezető pozícióit. Egyszerűen csak felcserélődtek a helyezések. Megemlíthetjük például a skandináv országokat, amelyekhez többen csatlakoztak: Szingapúr, Új-Zéland és Kanada. Őket nevezhetjük a vezérállamainknak. A lap alján pedig ott vannak azok az országok, ahol nemcsak a korrupciós helyzet rossz, hanem az állammechanizmus is, az állam és a társadalom viszonyát is beleértve. Az ilyen országok, mint mondjuk Szomália és Szudán, a lista végén helyezkednek el.

Mely országok változtattak leginkább pozíciójukon, pozitív és negatív irányban egyaránt?

- Idén Törökország és Kína nyilvánvalóan rontott helyzetén. Oroszország gyakorlatilag megőrizte korábbi helyét. Egy csomó korrupcióellenes reform született már meg papíron, törvényeket fogadtak el, azonban nem látjuk magunkban a szándékot, a politikai szándékot, hogy ezeket a változtatásokat a gyakorlatba is átültessék.

Hogyan jellemezhető általában az Európai Unión belüli helyzet? Mik a tendenciák? Lehet egyáltalán “átlag korrupciós indexről” beszélni Európában?

- Általában véve a helyzet nem rossz. Evidens, hogy vannak bizonyos EU-tagállamok, a régebbiek, amelyek többé-kevésbé, de tartják helyüket. Néha kicsit fel, néha kicsit le mozognak, de nagyobb változás nélkül. Az új uniós tagállamok azonban, kicsit utánuk loholnak, hogy úgy mondjam, és van, akinek ez jobban sikerül, van akinek kevésbé. Ennek oka mindig ugyanaz: a korrupcióellenes reformokra, valódi és stabil korrupcióellenes reformokra van szükség.