Iráni olajminiszter: ha nincs együttműködés, az az OPEC végét jelentheti

HIRDETÉS

Az olajtermelő országok szervezete döntött arról, hogy az alacsony árak ellenére nem fogják vissza a kitermelést, hogy megőrizzék piacaikat az amerikai palaolaj-kitermelőkkel szemben. A hír ötéves mélypontra lökte az olajárat. A szankciókkal sújtott és olajbevételektől függő Iránnak kevésbé jön jól ez a fordulat, amely elsősorban Szaúd-Arábia érdeke. Erről is kérdeztük Bijan Namdar-Zanganehet, az iráni olajminisztert.

Euronews: - Az elmúlt hat év legfontosabb OPEC- ülését tartották a múlt héten, és végül Irán számára kedvezőtlen döntés született. Miért nem tudták maguk mellé állítani a legnagyobb olajtermelőket, ide értve Szaúd-Arábiát?

Bijan Namdar-Zanganeh: – Természetesen mi a kitermelés visszafogását támogattuk. Konkrét számot nem javasoltunk, mert ahhoz konkrét elemzéseket és felméréseket kellett volna letenni az asztalra. A tanácskozások után nyilvánvalóvá vált: több időre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, hogy ezeknek a drága kőolajoknak mekkora részét lehet kivenni a termelési körből. Ahhoz, hogy végleges döntésre jussunk, több információra van szükség arról, hogyan reagál a piac az új árakra, hiszen ahogy ön is tudja, az OPEC minden döntését egyhangúan hozza meg.

- Ön konszenzusról beszél. Mi azt látjuk, hogy a korábbi ülésekhez hasonlóan az történt, amit Szaúd-Arábia akart. Ez az ország OPEC által kitermelt kőolaj harmadát adja – mondhatjuk azt, hogy Szaúd-Arábia mondja ki a végső szót az OPEC-ben?

- Első ránézésre az OPEC olyan, mint egy szövetkezet olyan értelemben, hogy a befektetett tőkétől függetlenül minden tagnak egy szavazata van. Ugyanakkor valójában úgy áll a helyzet, hogy a termelési kapacitás, a termelési volumen meghatározó szerepet játszik a piacon, és ez olyasmi, amiről muszáj tudomást venni.

Hadd mondjak valamit általánosságban. Az OPEC egy olyan szervezet, amely versenytársak együttműködését koordinálja. Ez az egyetlen olyan szervezet, amelyben a harmadik világ országai ötven éve sikeresen működnek együtt, félre tudják tenni az ellentéteiket és képviselni tudják a közös érdekeiket. Nagyon jó és hasznos lenne, ha ez az együttműködés fennmaradna, de ha megszűnik, az az OPEC végét is jelentené.

Az OPEC minden tagjának megvannak a saját nemzeti érdekei. Szaúd-Arábia az egyik legnagyobb olajkitermelő és exportáló ország, kilencmillióhordó olajat és mellékterméket exportál évente. Tudatában van annak, hogy harminc dolláros árcsökkenés számára évi száztíz milliárdos veszteséget jelent. AZ OPEC döntése mögött számukra fontos nemzetbiztonsági érdekek húzódhatnak meg, amelyek ellensúlyozhatják ezt a tetemes veszteséget.

- Milyen érdekek?

- Olajügyi miniszterként nem tudom megmondani, de a politikusok sok elemzést gyártottak erről. nem tudom, ezek mennyiben helytállóak. De az tény, hogy számos forgatókönyv kering a piacon és a politikai egyeztetéseket követően a médiában is.

- Irán csak kis részét adja az OPEC kitermelő kapacitásának. Mennyiben függ ez össze azzal, hogy az országnak kisebb a befolyása a döntéshozatali folyamatokra?

- Ezt már korábban is említettem, természetesen egy ország súlyát az OPEC-en belül meghatározza a kitermelési kapacitása.

- Az OPEC-en belüli viták és az olajpiac változásai miatt elképzelhető, hogy a jövőben az OPEC elveszíti az irányítást a globális kőolajpiac fölött?

- Az OPEC egyik történelmi problémája volt a piaci részesedés kérdése. Az elmúlt években ez a részesedés folyamatosan csökkent. Ha ez folytatódik és túllép egy bizonyos határt, akkor az OPEC elveszti meghatározó befolyását.

- Az OPEC-találkozó kapcsán tárgyalt a nagy olajtársaságok vezetőivel, mint a Total és a British Petrol. Ezeknek a cégeknek korábban már volt szerepe az iráni olajiparban, de most a szankciók miatt nincs. Miről tárgyalt velük? Azt tervezik, hogy megnyitják a kaput a külföldi befektetők előtt annak ellenére, hogy a szankciók fennmaradnak?

- Igen, egyértelműen azt szeretnénk, hogy a nagy nemzetközi olajtársaságok szálljanak be a mi olajiparunkba. Nem csak a befektetés, a pénz miatt, ennél nagyobb szükségünk van a technológiára és a minőségbiztosításra, ha fejleszteni akarjuk Irán olaj-, gáz és petrokémiai iparát.

- Miniszter úr, nagyon optimista a szankciók megszüntetését illetően. Feltételezem, hogy tudja: ha a szankciók egy részélt meg is szüntetik, ahhoz időre lesz szükség, még az is lehet, hogy erre a jelenlegi kormányzati ciklus végéig már nem kerül sor.

- Kevésbé vagyok pesszimista, mint ön.

- De az atomtárgyalások kapcsán láttuk, hogy mindig van valami, ami megakadályozza, hogy megegyezés szülessen.

HIRDETÉS

- Ha csak egy szankciót szüntetnek meg, mi azt szeretnénk, ha az olajkereskedelmi lenne az, hsiz számunkra ez a legfontosabb. és Ha ez a szankció megmarad, az olyan, mintha egyetlen szankció sem szűnne meg.

- Mennyibe kerülnek Iránnak a szankciók?

- Természetesen sokba, ezt később jelentjük majd be. De nem olyan sokba, mint sokan gondolnák.

- Utolsó kérdésem arra a gázmezőre vonatkozik, amely Irán és Katar határán fekszik. Korábban azt mondta, hogy az elkövetkező három évben Irán azonos mennyiséget fog kitermelni Katarral – a közös mező mekkora részét veszítette el Irán?

- A kitermelt mennyiség tekintetében utolérjük, de akár le is hagyhatjuk Katart. Szükségünk van állandó gázutánpótlásra. Katar extra mennyiséget termelt ki, amelyet idővel mi is kompenzálni tudunk, de lehet, hogy nem így lesz. A legfontosabb, hogy rendezzük a helyzetet a jelenben, és igyekezzünk kárpótlást kapni a múltért. Ha ez nem lehetséges, akkor sem szabad sopánkodva a múltban ragadni.

HIRDETÉS