NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Üstökösvadászok: a Philae kalandjai

Üstökösvadászok: a Philae kalandjai
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A Philae nevű kutatóegység jelenleg hibernált állapotban pihen a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös felszínén, de az üstökösvadászok szívében egyfolytában él. Ez a csapat tette a Holdra szállás óta a leghíresebb űrmisszióvá a Rosettát.

Történetünk a D-Dayen, a landolás napján, 2014 november 12-én reggel kezdődik és másnap este ér véget.

Még a landolás előtt kérdeztük meg Matt Taylort, a Rosetta program kutatóját érzéseiről.

- Tegnap pihentem, de ez mára átváltott egyre növekvő stresszbe meg izgalomba. Egyre csak nő – mondta a fiatal tudós.

Paolo Ferri, a Rosetta program igazgatója aggodalmasnak tűnt, miután hibát jelzett a rendszer, amelyet arra terveztek, hogy letegye a Philae-t az üstökösre.

- Elképesztően feszült vagyok, miután az éjszaka egyáltalán nem volt annyira sima, mint reméltem. A landolás előkészítése túl sokáig tartott, újra kellett csinálnunk dolgokat – nyilatkozta az Euronews-nak.

De aztán megérkeztek a jó hírek. A Rosetta űrszonda megerősítette, hogy sikerült róla leválnia a Philae-nek, aztán arról adott hírt, hogy minden fontos jelet továbbít felé a leszállóegység. Majd hét órával később azt tudatta, hogy a Philae leszállt az üstökösre. A vezérlőterem majd felrobbant az örömtől.

A terem zsúfolva volt újságírókkal és VIP-vendégekkel, így mindenki hallotta, amikor Matt Taylor felkiáltott: “Leszálltunk egy üstökösre!”

Egy nappal később, miközben az eseményt élőben közvetítő tévécsatornák már csomagoltak, az Európai Űrügynökség darmstadti vezérlőtermében a csapat épp a Philae-t kereste, miután az kétszer is visszapattant az üstökösről, majd egy sötét hasadékban landolt.

De az adatokat egyre csak küldte, és ez a lényeg.

- Remekül vagyok, elvégre leszálltunk egy üstökösre – nevetett Armelle Hubault, a Rosetta műveletek mérnöke.

- A legfontosabb fázisoknál, a leválás környékén vagy amikor a leszállóegység lefelé tartott, eléggé izgultunk. De ez semmi volt ahhoz képest, amikor a földet érést figyeltük. El is kezdtem sírni, azt hiszem az elmúlt hónapok, évek munkájának feszültsége jött ki belőlem. Óriási teljesítmény volt, ez kétségtelen – mondta a belőle kitörő érzésekről Andrea Accomazzo, a Rosetta repülési igazgatója.

Armelle, a mérnök azt is elmagyarázta, mi történt a vezérlőteremben.

- Tegnap három igazán intenzív pillanat volt. A Rosettáról történő leválás: ez egy kritikus momentum volt, azt sem tudtuk, sikerült-e. Aztán kivárni, hogy a Philae elkezdjen jeleket sugározni. És akkor ott volt maga a landolás, talán a legintenzívebb rész. Nem tudtuk, hogy a leszállóegység egyáltalán túléli-e a földet érést. De megcsinálta. Érkeznek az adatok. Ez a tudomány, és ez elképesztő – nyilatkozta.

Ezalatt a Német Űrügynökség kölni központjában is mindenkinek fülig ért a szája. Elképesztő érzés lehet, hogy egy itt fejlesztett szerkezet egy négymilliárd éve keletkezett üstökös felszínén landolt.

Mario Salatti, a Philae helyettes programmenedzsere így írta le érzéseit az Euronews-nak: “Sokáig repült együtt a Rosetta és a Philae, és egyszer csak kettéváltak. Mint egy gyermek, amikor búcsút int az édesanyjának, és azt mondja, hogy felnőttem, most már a magam útját járom. Hihetetlen volt. Minden csak jött, egyik a másik után. Minden nagyon izgalmas.”

De az izgalmak közepette is voltak sürgős teendők.

Az akkumlátorok gyorsan merültek, úgyhogy gyorsan kellett dolgozni, mielőtt a Philae kikapcsolja magát, és hibernálódik.

HIRDETÉS

- A Philae addig kommunikál a Rosettával, amíg el nem fordul az üstökös. Aztán tizenkét óra szünet. Ekkor kell eldönteni, hogyan tovább, el kell készíteni az parancsokat, azokat eljuttatni a Rosettára, ami továbbítja a Philae-nek, amikor helyreáll a kapcsolat. Lépésről lépésre kell megnézni, hol tartunk, milyen állapotban van az akkumlátor, mennyi energia maradt, mik legyenek a következő lépéseink – magyarázta Koen Geurts, a Philae technikai menedzsere.

A Philae elképesztő felvételeket küldött vissza a Földre. Ezek a képek örökre megváltoztathatják elképzeléseinket és tudásunkat egy üstökösről.

Ez azért fontos, mert a tudósok szerint az üstökösök hozhatták a vizet és más, az élet kialakulásához szükséges összetevőket a Földre.

Holger Sierks, a Max Planck Intézet vezető üstököskutatója szerint ez egy óriási lépés volt afelé, hogy az emberek most itt élhessenek.

- De sokat kell még tanulnunk. Például az anyag erejéről, vagy hogy hogyan épül fel egy üstökös, és megérteni azt, hogyan lett belőle az, ami, irtózatosan régen, a naprendszer kialakulásának kezdetén – jelentette ki Holger Sierks.

HIRDETÉS

A Rosetta és a Philae által összegyűjtött információkat most feldolgozzák és kielemzik. Eget rengető eredményeket ígérnek.

- A tudomány nem azonnali. Meg kell bizonyosodni arról is, hogy a tizedesvesszők jó helyen vannak-e. De pár héten belül már az első benyomásainkon túli eredményeket is kapunk. Innen a korábban kijelölt kérdésekre kell koncentrálnunk, első helyen arra, miért is vagyunk ott – mondta Matt Taylor.

Andrea Accomazzo, a Rosetta repülési igazgatója a hogyan továbbról azt mondta, hogy az üstökös most közelít a Naphoz, és ettől megváltozik az aktivitása, így egy idő után már nem is lesznek képesek arra, hogy megfelelően keringessék a Rosettát körülötte. Ez valamikor januárban, februárban vagy márciusban következhet be.

De a Rosetta 2016-ig azért biztosan folytatja vizsgálatait. A Philae sorsa viszont egyelőre bizonytalan.

Most éppen hibernálta magát, de ha több napfényt kapnak az elemei, feléledhet.

HIRDETÉS

Mario Salatti optimista ezzel kapcsolatban.

- A Philae az üstökös tetején van, és természetesen akkor is ottmarad , amikor az égitest megközelíti a napot. Szóval megtörténhet, hogy végül is sikerül ismét feltölteni a másodlagos akkumlátort, és akkor újra működhet – vélekedett.

Az üstökösvadászok egy elképesztő utazáson vesznek részt, és viszik a világot is magukkal.

Matt Taylor szerint a Rosetta olyan érzéseket vált ki belőle, amilyeneket más küldetések nem tudtak.

- Nem is nagyon tudom ezt leírni. Ezen dolgozom, igazából ebben élek. A családom szerint egy kicsit túlságosan is. Van valami ebben az üstökösben, ebben az idegen világban, ami egyszer majd kibontakozik. Ráadásul nagyon messze tőlünk, 500 millió kilométerre, még a fénynek is fél óra kell, hogy elérjen ilyen távolságra – mondta, majd hozzátette: felrobbantja az agyát az érzés, hogy egy ember alkotta tárgy ilyen messzire eljutott. “Ez az igazán nagy dolog. Ebben aztán benne van a hurrá faktor” – örömködött a tudós, aki annyira rajong az üstökösprogramért, hogy a Rosetta és a Philae képét is rátetováltatta az egyik combjára.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Rosetta: a küldetés folytatódik – hangok a landolásról

Megint egy lépéssel közelebb az újabb Holdra szálláshoz

Műholdakkal a globális felmelegedés nyomában