rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Rijád épületei: a piactól a kilencvenkilenc emeletes sörnyitóig


life

Rijád épületei: a piactól a kilencvenkilenc emeletes sörnyitóig

Rijád óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt 50 évben – a folyamatnak az épített örökség majdnem teljesen áldozatul esett. Csak egy-két évtizede törekszenek a szaúdi fővárosban arra, hogy a várost a múltjával összhangban fejlesszék.

Rijád állandó mozgásban van, a szaudi főváros gyorsan változó látképét ikonikus modern épületek határozzák meg De a huszonegyedik századi tempót megszakítva a múltban is el lehet még merülni, ízelítőt kapni abból, milyen volt ez az ország valaha.

Rijád lakossága nagyjából hatvan év alatt százötvenezerről ötmillióra nőtt – de egy dolog változatlan: az alkudozás. A régi piacon, a szukban járunk, éppen egy árverés zajlik. Kalapács alá kerül itt minden, antik csetrestől a légpuskáig. A szuk nagy becsben tartott zárvány a gyorsan fejlődő városban.

Rijád ugrásszerű fejlődése nem sok műemléket hagyott az utókorra. De az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet kap az épített környezet megőrzése.

Jó példa erre a Masmak erőd, ahol Abdulaziz király, a modern Szaúd-Arábia alapítója először nyilvánította ki az igényét a trónra. Alapos restauráció után az erőd ma nyitva áll nagyközönség előtt.

Egy másik megmaradt régi épület a királyi palota, mely ma a Nemzeti Múzeumnak is helyt adó történelmi negyed központja.

- Elhanyagoltuk a történelmünket, megfeledkeztünk a hagyományainkról, most itt az ideje, hogy felújítsuk, ami megmaradt, restauráljuk a történelmi emlékeket a városnak ebben a részében – vélte Faisal al Mubarak, avárostervezés professzora. – Ez nem jelenti azt, hogy múzeumot kell csinálni a városrészből, ahol semmihez nem szabad nyúlni. Fel kell újítani, hogy a régi épületeket szinkronba hozzuk a modern igényekkel.

Gyors huszadik századi terjeszkedése során Rijád amerikai mintára, rácsszerkezetű úthálózattal rendelkező nagyvárossá fejlődött. A tervezők fő szempontja az volt, hogy az autók akadálytalanul haladhassanak.

- Szerintem ez nemzetközi probléma – mondta erről Ali Suajbi építészmérnök. – A hagyományos városközpontból nagy sebességgel létrejött a modern város, és csak későn vettük észre, hogy nem ilyen lovat akartunk.

1980-ban az Arrijád Fejlesztési Hatóság olyan nagyívű városfejlesztési projektekbe kezdett, amelyeknek az volt a célja, hogy emberibbé tegyék a várost. Autómentes negyedek, több zöld terület, és a helyi kultúrát és éghajlatot jobban figyelembe vevő építészeti megoldások kialakítása volt a cél.

- Az emberek néha nem tudják, mit akarnak – magyarázta Ali Suajbi. – Kísérletezni kell, aztán kiderül, mit szólnak hozzá. Az első kísérletek megmutatták, milyen óriási igény van közösségi terekre. Úgy gondolom, mára Rijád egy rendkívül élhető várossá vált.

A forgalmi dugó a hasonló nagyvárosok tipikus problémája. Rijád a semmiből készül felépíteni 176 kilométernyi új metróhálózatot, hat metróvonallal, hogy legalább részben felszabadítsa az utakat.

- Ez a projekt szerintem gyökeresen megváltoztatja majd az emberek életét, ugyanis könnyebben szervezhetővé teszi azt – mondta Abdurrahman Alsalan, a fejlesztési hatóság közlekedési igazgatója. – Amikor az ember autóval jár, sosem tudja, mikor érkezik meg – ellentétben a metróval. Így mindenki időt takarít meg.

A futurisztikus metróállomások méltók lesznek a város olyan ikonikus épületeihez, mint a kilencvenkilenc emeletes, gyakran csak sörnyitóként emlegetett Kingdom Tower.

Az alsóbb szinteken bevásárlóközpont működik, ahol elelktronikus kütyüktől a parfümökig minden kapható. Meglephetjük például a párunkat egy mutatós nyaklánccal, már ha van rá több mint egymillió eurónk. Ha nincs, még mindig kinézhetünk az ablakon, ahonnan jól látszik, hogyan fejlődött egy város ötven év alatt a negyvenszeresére.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Hanifa vádi: egy nagyvárosi oázis újjászületése

life

Hanifa vádi: egy nagyvárosi oázis újjászületése