rendkívüli hír

rendkívüli hír

Alig növekszik az euróövezet gazdasága

Éppen ezt olvassa:

Alig növekszik az euróövezet gazdasága

Betűméret Aa Aa

Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának adatai szerint az övezet GDP-je 0,2 százalékkal növekedett júliustól szeptemberig az előző negyedévhez képest. Ez 0,1 százalékponttal jobb, mint amit a befektetők vártak.

Görögország teljesített a legjobban az eurózónában: 0,7 százalékos növekedést produkált a harmadik negyedévben.

- Nem éreztük. Csak azért, mert ezt mondják, az nem jelenti azt, hogy igaz. Remélem, hogy így van, de nem látom – mondta egy athéni üzletkötő.

Görögország hatéves recesszióból lábalt ki azzal, hogy egymás után két negyedévben is nőtt a GDP-je. Sokan azonban kétkedve fogadják ezt.

- Az adatok hamisak lehetnek, ahogyan az a múltban is előfordult. Ez nem tükrözi a valóságot. A valóságot nem számok és adatok jelentik, hanem az, amit látunk – panaszolta egy nő egy ingyenkonyhán.

A 18 országból álló eurózóna legnagyobb gazdasága, Németország alig kerülte el a recessziót: 0,1 százalékkal nőtt a GDP-je a harmadik negyedévben. A francia gazdaság a vártnál jobban teljesített: 0,3 százalékal bővült.

- Az adatoknak örülünk, de nincs ok az elégedettségre, további cselekvésre van szükségünk a gazdaság talpraállításához – mondta az Európai Bizottság helyettes szóvivője.

Az Európai Központi Bank (EKB) által megkérdezett 61 európai elemző lassabb növekedésre és kisebb inflációra számít az euróövezetben, mint a korábban. A bruttó hazai termék (GDP) 1,2 százalékkal nőhet jövőre. A korábbi előrejelzés szerint még 1,5 százalékos növekedésre számítottak.

- Az eurózónának szerkezeti problámái vannak, és vezető ereje, Németország a jelek szerint bukdácsol mostanában. Azt hiszem, Mario Draghi gyengébb eurót akar, és nagyobb inflációt – véli egy elemző, Joe Rundle.

Októberben 0,4 százalékos éves infláció volt az eurózónában a szeptemberi 0,3 százalék után – jelentette az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az övezetben az éttermek és kávézók árai, a lakhatási költségek, és a dohánytermékek árai nőttek a legjobban. Ezzel szemben az üzemanyagárak és a telekommunikációs költségek csökkentek leginkább.