rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Ott voltak - Ketten a 25 évvel ezelőtti „falomlásról”


Németország

Ott voltak - Ketten a 25 évvel ezelőtti „falomlásról”

Egy éjszaka alatt épült, 29 éven át állt, a kommunista rendszer jelképévé vált – 25 évvel ezelőtt omlott le a Berlini Fal!

1989. november 4-én a keletnémet állam történetének legnagyobb demonstrációját tartották. Egymillió ember követelte a demokráciát és szabad választások kiírását Kelet-Berlinben.

9-én Günter Schabowski, a Szocialista Egységpárt titkára sajtótájékoztatón ismertette a külföldre utazást megkönnyítő intézkedéseket.
Egy olasz újságíró kérdésére zavarában azt válaszolta; ezek azonnal életbe lépnek – pedig csak másnaptól léptek volna!

Jochen Sprentzel sportkommentátorként olimpiákról, futball-világbajnokságokról közvetíthetett. Aznap este a Schabowski-beszédet élőben adta az NDK televízió. Ő volt a műsorvezető a stúdióban. Elmesélte, hogy a szerkesztője jelezte; a Fal megnyitásáról is eshet szó. Ennek kapcsán rövidesen a kelet-berlini polgármesterrel kell majd beszélgetnie. Mint mondta, teljesen másfajta műsort terveztek, de a történelmi bejelentés miatt azt a fél órát tartja hosszú újságírói pályafutása legfontosabb momentumának. Schabowski elkeveredett papírjai okozta tévedése olyan pillanat volt milliók számára, mint gyermeknek a legszebb karácsonyi ajándék!

“A Falat megnyitjuk” – mondta akkor a berlini párttitkár.

Vjacseszlav Mosztovoj a szovjet televízió újságírójaként forgatott az NDK-ban akkortájt. Személyesen is részt vett a híressé vált sajtótájékoztatón Kelet-Berlinben.

- A sajtókonferencia jórészt hétköznapi, semmitmondó dolgokról szólt. A két ország közötti kapcsolatokról, általános politikai lózungokkal. Aztán a végén Schabowski azt mondta: “mellesleg úgy döntöttünk, hogy megnyitjuk a határt.” Néma csend lett a teremben! Ezután felpattant és elhagyta a pulpitust. Mindannyian, akik ismertük a keletnémet politikai alapelveit, váratlanul ért a minket a bejelentés.

Mosztovoj és stábja a Brandenburgi kapunál forgatott ezt követően.

A tömeg egyre csak nőtt a téren, az utcákon.

A berliniek hamarosan megrohamozták az átkelőket, majd másnap puszta kézzel kezdték el bontani a falat.

- Kollégámmal, az akkoriban legismertebb orosz tévés személyiség, Alexander Maszljakovval eredetileg egy válogatott mérkőzésre érkeztünk Berlinbe. Persze az események hatására az egész stáb kiment a Brandenburgi kapuhoz. Operatőrünk azonnal vállára vette a kamerát, hogy rögzítse a történelmi képeket. Ekkor két ember lépett oda hozzánk. Azt mondták; eddig ide engedély kellett a forgatáshoz. Most ahhoz kell engedély, hogy leállítsuk a kamerát. És azt nem kapjuk meg!

A magyar határ 1989. szeptember 10-i megnyitása volt a berlini falból kivert első tégla. Akkor még hatalmas kerülővel, Ausztrián keresztül özönlött 13 ezer német a “Fal” túloldalára.
November 9-től a Trabantok a legrövidebb úton pöföghettek át a nyugati oldalra.

- Mi magunk is elvegyültünk a tömegben. Autóval, letekert ablakokkal hajtottunk át a város addig tiltott nyugati felébe. Egyszerűen felejthetetlen élmény volt! Mindenki örömittasan kiabált. Nem érdekelt senkit, ki ül a kocsikban. Aki áthaladt a határon, azt éljenezték, megtapsolták. Az emberek örömkönnyek között ünnepeltek – emlékszik Mosztovoj.

Sprentzel két nappal korábban eltörte a bokáját. A tv-műsorára is mankóval botorkált be munkahelyére. Előtte felmerült benne, lemondja az aznap esti szereplést. Azóta is hálás a teremtőnek, hogy nem tette! Végig talpon volt, mint mondta, fel sem tűnt a gipsz a lábán!
A műsor után hazabicegett és szólt a feleségének, kapcsolja be gyorsan a televíziót. Meglepetéséra nem volt adás! Tudnom kellett mi történik – meséli – így kaptam a mankókat és kimentem a Falhoz.
Egészen hihetetlen éjszaka volt! Mint egy spontán karnevál. A tömeg hömpölygött a nyugati városrészbe és viszont. Nevettek, énekeltek, táncoltak. Nyomták a Trabik dudáját, táncoltak a falon és csupasz kézzel kezdték bontani az elnyomás gyilkos jelképét. Elképesztő! Még most, 25 évvel később is beleborzongok a gyönyörűségbe – mondta német újságíró.