rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Szétlőtt házaikaban próbálják tízezrek átvészelni a telet Gázában


insiders

Szétlőtt házaikaban próbálják tízezrek átvészelni a telet Gázában

Buldózerek dolgoznak a Gázai övezet déli részén, az izraeli határ mellett. A talajt egyengetik. Az esős évszak előtt végezniük kellene a munkával.

Gáza mezőgazdasági termelésének felét állítják ezen a területen elő. A termőföldeket és az öntözőrendszert szinte teljesen tönkretette a nyári izraeli katonai beavatkozás.

- 2000 óta most harmadszor rombolták le a földjeinket. Ha nem végzünk ezekkel a munkálatokkal a tél beállta előtt, tavasszal aligha lehet majd dolgozni a földeken – mondta egy helyi termelő, Abu Hani.

A munkákat a Vöröskereszt vezényli, a talaj egyengetésével van esély arra, hogy a jövő évi termés megmeneküljön.

Az itteni munkálatok kivételesek. A földeken legalább már elkezdődött a háború utáni helyreállítás.

A Gázai övezet nagy részét elérték az izraeli légicsapások a nyáron, házak tízezrei semmisültek meg, és az infrastruktúrában is komoly károk keletkeztek. Az újjáépítés alig halad.

Ráadásul a Hamász 2007-es gázai hatalomátvételekor bevezetett izraeli blokád miatt csak nagyon szigorú ellenőrzés után lehet bármit – így építőanyagokat is – a határon keresztül eljuttatni a palesztin enklávéba.

Az izraeli kormány attól tart, hogy az olyan építőanyagokat, mint a cementet vagy az acélt nem a helyreállításra használnák.

Emmanuel Nahshon
Israeli Foreign Ministry spokesperson (fra) – Ha megnézzük az Izraelbe vezető csempészalagutakat, amelyeket a Hamász épített korábban, nos, azokba építették be az elmúlt években Gázába juttatott cement és más építőanyagok nagyrészét. Nekünk meg közben azt ígérték, hogy ezekből iskolákat, kórházakat vagy más közintézményeket építenek. Aztán mégis a Hamász alagútjaihoz használták fel őket. Ha majd a Hamász végre megérti, hogy a Gázába érkező anyagokat nem katonai célokra kellene felhasználni, na, majd akkor mi is sokkal együttműködőbbek leszünk – nyilatkozta Emmanuel Nahshon izraeli külügyi szóvivő.

A konfliktus vége óta néhány száz tonna cement és acél érkezett csak az övezetbe. Pedig helyi építőipari szakemberek szerint napi hatezer tonna kellene Gáza újjáépítéséhez.

A cement elosztására kiválasztott vállalatokat folyamatosan ellenőrzik, biztonsági kamerákkal figyelik, és nemzetközi megfigyelők is rendszeresen érkeznek.

- A megfigyelők idejöttek, átnézték a raktárt, és azt mondták, a cement további utasításig itt marad. Nekünk meg meg kell értetnünk az emberekkel, hogy tiszteletben kell tartanunk az anyagok elosztásának nemzetközi előírásait. Ezt nehezen értik meg azok, akiknek valóban szükségük lenne a cementre – panaszolta Mahar Kalil, az egyik elosztóhelyet működtető Al Shammaly vállalat pénzügyi vezetője.

Az anyagok beszerzőit és címzettjeit is szigorúan nyilvántartják a palesztin hatóságnál, az izraeli hatóságoknál és az ENSZ-nél is. A listázás jogosságát sokan vitatják.

Ráadásul minden egyes építkezést jóvá kell hagyatni Izraellel is.

Eközben pedig az építőipar, a legnagyobb gázai foglalkoztató gyakorlatilag leállt.

- Mára az egész gazdaság összeomlott. A tél közeledtével egyre nehezebb azoknak, akiknek lerombolták a házát. Az emberek sokat szenvednek – jelentette ki az Al Nahda betongyár igazgatója, Farez Abu Hamra.

Háromszázötven ipari létesítményt bombáztak le. Emberek ezrei maradtak munka nélkül.

A Gázai övezet és Ciszjordánia legnagyobb cukrászata négyszázötven embernek adott munkát, rengeteg család megélhetéséről gondoskodott.

De még ha zöld lámpát is kap az újjáépítés, a gyár az igazgatója szerint már nem tud feléledni romjaiból.

- Ha lesz egyszer építőanyag a piacon, akkor is szükségünk lenne pénzre, hogy újjáépíthessük a gyárat. De eddig nem kaptunk sem pénzt, sem segélyt, hogy dolgozhassunk és kijavítsuk a károkat – mondta Manal Haszán, az Alawda Factories vezérigazgatója.

A Palesztin Hatóság, és részben a nemzetközi közösség szerint is az, hogy az övezet újjáépítését az ENSZ fennhatósága alá rendelték, szigorítást jelent a Gáza elleni izraeli blokádon.

Ez pedig ismét robbanásveszélyes helyzetet teremthet – véli a palesztin egységkormány közmunkaügyi és építési minisztere.

- Így húsz évnél is tovább tarthat Gáza újjáépítése. Ez hihetetetlen. Sose leszünk képesek újjáépíteni Gázát. Minden munkanapomon kétszáznál több ember jön ide. Kiabálnak és fenyegetőznek. Azt mondják, hogy amit én csinálok, az semmi. Amit a kormány csinál, az semmi. Pedig ha hiányzik a kormány mögül az egységes támogatás, abból komoly problémák lesznek. Ha ez így marad, az destabilizálni fogja a térséget – mondta Mofid M. Al Hasszina.

Bár a Gázát vezető Hamász és a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság a megbékélés jegyében egységkormányt alakított, versengésük nem szűnt meg.

A Hamász például a minap azzal vádolta a Palesztin Hatóságot, hogy direkt nem küld biztonságiakat a Kerem Salom határátkelőhöz a Hamász embereinek helyére.

Pedig Izrael ezt is feltételéül szabta ahhoz, hogy az építőanyagok könnyebben jussanak be az övezetbe.

A nemzetközi közösség több mint négymilliárd eurót ígért Gáza megsegítésére. Az Európai Unió négyszáztizenöt millió eurót adna 2015-re.

De az EU ciszjordániai és gázai képviselője is azt mondja, mint mások: csak a gazdasági segítség kevés a régió jövőjének biztosításához.

- Az igazi kihívást az jelenti, hogy végre is hajtsák ezt a megállapodást. Azt nem gondolom, hogy maga a megállapodás önmagában elég lehetne az összes Gázával kapcsolatos zavaró kérdés megválaszolására. Tartós megoldás Gázával kapcsolatban csakis politikai jellegű lehet. Izrael és Palesztina között, a béketárgyalások keretében – mondta John Gatt Rutter.

Ezek a távoli kilátások. Azoknak pláne távoliak, akik most, azonnal szeretnének tetőt a saját és családjuk feje fölé.

Az ENSZ palesztin menekültek megsegítésével foglalkozó hivatala még mindig a károk felmérésén dolgozik.

A szervezet becslései szerint több mint százezer lakás részben vagy egészben megsemmisült. Hatszázezer ember maradt fedél nélkül.

Ez pedig egy olyan helyzet, amely sokan félelmei szerint kiújuló erőszakhoz vezethet, különösen, ha nem enyhül a Gáza elleni izraeli blokád.

- A humanitárius lépések önmagukban kevesek. Politikai cselekvésre van szükség, különösen az európaiak és az amerikaiak részéről. Ők pontosan tudják, milyen lépésekre lenne szükség, és ezeket sürgősen meg is kellene lépni. A humanitárius helyzet nagyon nyomasztó Gázában – jelentette ki Christopher Gunness, az ENSZ itteni segélyszervezetének szóvivője.

Az ENSZ menekültközpontjai túlzsúfoltak, sok embernek nem is jut hely bennük. Ők otthonaik maradványai között próbálnak túlélni.

Mint Fatma és tizennégy tagú családja.

Házuk bármikor összedőlhet. A higiéniai viszonyok kétségbeejtőek, a gyerekek állandóan betegek.

A mérnökök szerint nem lenne szabad itt maradniuk.

De nincs hová menniük.

A terület tulajdonosa azt sem engedi meg, hogy ideiglenesen konténereket állítsanak ide.

Nemzetközi megfigyelők a ház újjáépítését ígérik.

De Fatma már nem hisz az ígéretekben.

- Rengeteg ember jött ide, aztán mégsem történt semmi. Idejönnek, beszélgetnek. Semmilyen kézzelfoghatót nem látunk. Idejönnek, körbenéznek, filmeznek, fényképeznek, értekeznek: csak beszélnek és beszélnek, aztán elmennek. Az arab világ, meg az egész világ is csak néz, és semmit nem tesz értünk. Csak filmeznek bennünket. Csak figyelik ahogyan emberek szenvednek. Ennyi telik tőlük. Csak néznek minket és mondogatják, hogy ó, ez milyen szomorú. De ennyi – legyint kétségbeesve Fatma Szuodi, aki szerint ők már már halottak is.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Katalán vágyak és félelmek

insiders

Katalán vágyak és félelmek