rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Berlini falomlás - emlékeznek a szemtanúk


világ

Berlini falomlás - emlékeznek a szemtanúk

“Gorbacsov úr, nyissa ki ezt a kaput!” Ronald Reagan egykori amerikai elnök 1987 júniusában Nyugat-Berlinben kérte ezt a Szovjet Kommunista Párt főtitkárától a Brandenburgi Kapunál.

Majd az Európa kettéosztottságát jelképező berlini falra mutatott: „Gorbacsov úr, bontsa le ezt a falat!”

A vasfüggöny csak több mint két év múlva omlott le.

Pavel Palazscsenko volt a szovjet pártvezető tolmácsa a két politikus hivatalos tárgyalásain és magánbeszélgetésein. Azt állítja, hogy Gorbacsov és Reagan soha nem idézte fel ezt a híres mondatot.

- Moszkvában ezt teátrális gesztusnak tartották. Amikor Gobacsovot később megkérdezték, azt mondta: “Tudjuk, hogy Reagan elnök egykori foglalkozása színész”… Hiszen nyilvánvaló volt, hogy Gorbacsov nem tudja lebontani a falat. Amikor a fal ledőlt, az a németek szándéka szerint történt.

A Szovjetunió egykori elnökének irodájában látható a berlini fal egy darabja.

Negyed századdal ezelőtt még sem Gorbacsov, sem Kohl német kancellár nem tudta elépzelni Németország ilyen gyors egyesítését. Margaret Thatcher brit kormányfő és François Mitterrand francia elnök még egy kissé tartott is ettől.

- Thatcher nagyon aggódott. Ezt bizonyosan mondhatom. Láttam őt azokban a hónapokban, években. Tovább megyek: őt még a közép-európai bársonyos forradalmak is aggasztották.
Ez paradox helyzet, hiszen természetesen ezek kapitalista forradalmak voltak. És ha volt valaki, aki az igazi, szabályozók nélküli kapitalzmust támogatta, az Thatcher volt. Ugyanakkor a stabilitást is fontosnak tartotta. Mitterrand szintén hasonló helyzetben volt. Aktívan támogatott minket abban, hogy Kelet-Németországban ne fejlesszük tovább a katonai infrastruktúrát, ne telepítsünk nukleáris fegyvereket és újabb csapatokat, hanem csökkentsük a katonák számát Németországban.

Igor Makszimicsov 1989-ben tanácsosként dolgozott a szovjet nagykövetségen Németországban. Úgy emlékszik, hogy a berlini fal leomlását a Kremlben egyáltalán nem tartották tragédiának.

- Gorbacsov boldog volt. Örült annak, hogy a fal problémája végül megoldódott. Többé nem létezett, és a németek maguk számolták föl. Nem voltunk részesei a lebontásának, és nem voltunk felelősek annak következményeiért.

Ma már a Kreml másként viszonyul a nyolcvanas évek végének eseményeihez. Sokan úgy vélik, hogy Gorbacsovnak keményebbnek kellett volna lennie, és a német egyesítésért cserébe el kellett volna érnie, hogy a Nyugat garantálja Moszkva érdekeit Európában.

- Mindezeket megígérték nekünk, de csupán szóban, dokumentumok nélkül. Írásos kötelezettség nélkül. Aztán kiderült, hogy senki nem tartozik nekünk semmivel. Végül a NATO kelet felé terjeszkedett? Igen, ezt tette….

- Akkoriban nem lehetett biztosítékokat adni Kelet-Európát illetően. Azok az országok ugyanis a Varsói Szerződés tagjai voltak. Még amikor a Varsói Szerződés megszűnt létezni, akkor sem merült föl soha az, hogy ezek az államok csatlakozzanak a NATO-hoz.

A nagy geopolitikai játszma jónéhány ember életének részévé vált a Szovjetunióban. A történelem egy részét a Szovjet Hadsereg Múzeumában idézhetjük föl.

Andrej Rahmanyin és Alekszander Balasov Németországban szolgált a szovjet hadseregben. November 9-én, a nyugatnémet határ megnyitásának napján Andrej szolgálatban volt az ellnőrzőpontnál, amikor németek egy csoportja érkezett a kapujukhoz. Ünnepeltek, ittak, kiabáltak.

- Előjöttem, és azt mondtam: megértem, hogy ez egy nagy esemény, de ezen a helyen akkor sem lehet italozni… Erre így feleltek: Igen, nagy esemény! Szörnyű tragédia! Azok az idióták úgy döntöttek, hogy egyesítenek minket a nyugatiakkal. Gyere orosz tiszt, igyál velünk!

A következő fél év, amely a fal ledöntése és az egyesített Németország létrehozása között eltelt, meglehetősen kemény volt a szovjet katonáknak. Egykor szövetségesek voltak ott, de néha megszállóként tekintettek rájuk.

- Néhány srác, úgy tíz év körüliek, háborúsdit játszottak. Botokkal a kezükben utánozták a puskákat. Menetoszlopunk elhaladt mellettük. Fölemelték a botjaikat, és úgy tettek, mintha ránk lőnének. Nem volt valami jó érzés.

25 év elteltével a moszkvai Vörös Téren a szuvenírek egyfajta politikai barométerként szolgálnak. A kereslet határozza meg a kínálatot. Könnyű olyan matrjoskákat találni, amelyek “kemény” szovjet vezetőket ábrázolnak – Putyint, Sztálint és Lenint. Egyre nehezebb azonban olyan figurára akadni, amelyen Mihail Gorbacsovot arca van, azé a Nyugat-barát politikusé, akinek döntő szerepe volt Németország egyesítésében.

Tüntetésbe torkollott a román elnökválasztás – ezrek nem tudták leadni voksukat

Románia

Tüntetésbe torkollott a román elnökválasztás – ezrek nem tudták leadni voksukat