Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Minden, amit a burkina fasói válságról tudni kell

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Minden, amit a burkina fasói válságról tudni kell

<p>Burkina Fasóban 2014 októberében harapózott el a válság, Blaise Compaore elnök szűnni nem akaró hatalomvágya okán. A helyzet odáig fajult, hogy az államfő ellen tüntetők felgyújtották a parlamentet. </p> <p>Nézzünk jobban a zavargások története mögé.</p> <p><strong>Hol van egyáltalán Burkina Faso?</strong></p> <p>Burkina Faso Nyugat-Afrikában található. Leghosszabb határa északra található, és Malival közös. Keletről Niger, délről Elefántcsontpart, Ghána és Togo határolja. </p> <p><strong>Háttér:</strong> </p> <p>Burkina Fasót közel 17 millióan lakják, valaha francia gyarmat volt. Korábban Felső-Volta névre hallgatott és 1960-ban vált függetlenné. </p> <p>A hatvanas és hetvenes éveket instabilitás jellemezte. Az első elnök Maurice Yaméogot volt. Leváltották, majd Sangoulé Lamizana lett az ország katonai diktátora, egészen 1980-ig. Az 1982-es puccsban alakult kormány nem volt hosszú életű, és egy évvel később Thomas Sankara újabb puccsot hajtott végre. Sankara egy pánafrikai szocialista forradalmat szeretett volna elérni, Líbia és Kuba felé orientálódott. Ő változtatta 1984-ben az ország nevét Burkina Fasora. A név jelentése: becsületes emberek országa.</p> <p>1985 végén a szomszédos Mali egy kis területet szerzett meg a két ország háborúja során. Az 1990-es években többpárti választásokat tartottak. Évente több százezren vándorolnak a szomszédos Ghánába és Elefántcsontpartra idénymunkát vállalni.</p> <p>Blaise Compaoré 1987 októberében államcsínnyel ragadta magához a hatalmat, és ez elődjének és közvetlen felettesének, Sankarának az életébe került.</p> <p>A parlament tagjait minden 5 évben választják újra. Jelenleg a parlament létszáma 111 fő, és a kormánypárt 57 hellyel rendelkezik.</p> <p><div style="width:600px;margin-bottom:8px;"><br /> <div style="background-color:#A9D0F5; font-size:12px; padding:8px;border-radius:8px; border: 1px solid;"><img src="https://static.euronews.com/articles/286770/426x426_3110-carte_burkinafaso.jpg" align="right" width="250" height="250" style="padding-left:5px;"><h4><b>Adatok:</b></h4><ul style="list-style: square;"><br /> <li><strong>Népesség</strong>: 16.93 millió fő (2013)</li><li><strong><span class="caps">GDP</span></strong>: 11.58 milliárd dollár (2013)</li><li><strong><span class="caps">GDP</span></strong>: 683.95 dollár (2013)</li><li><strong><span class="caps">GDP</span> növekedés</strong>: 6.5%</li><li><strong>Infláció</strong>: 0.5%</li><li><strong>Fő iparágak</strong>: Burkina Faso Afrika legnagyobb gyapottermelője. Az aranyexport az elmúlt három évben rekorszintet ért el, a Világbank adatai szerint.</li><li><strong>Szegénységi ráta</strong>: 46% (2009)</li><li><strong>Átlagos élettartam</strong>: 56 év</li><li><strong>Gyermekhalandóság</strong>: 1000 élveszületésből 65 halál (2010)</li></ul><p>Source: The World Bank</p></div></div><br /> </br><br /> <strong>Hogyan durvultak el a zavargások?</strong></p> <p>A 27 éve hivatalban lévő elnök, Blaise Compaoré még tovább akart hatalmon maradni, ezért módosított volna az alkotmányon. Ezután hirdettek polgári engedetlenségi mozgalmat az ellenzéki pártok. Tüntetések kezdődtek, először csak a fővárosban, majd a nagyobb városokban is. </p> <p><strong>Milyen Compaore megítélése nyugaton?</strong></p> <p>Az ország a regionális válságokban való közvetítés kulcsjátékosává vált, egyben a nyugati hatalmak szövetségesévé, a nyugat-afrikai iszlamista csoportok ellen folytatott harcban – különös tekintettel Mali északi részére. </p> <p><strong>Mi a helyzet az ország gazdaságával?</strong></p> <p>Burkina Faso Afrika negyedik számú aranytermelője, mégis a világ egyik legszegényebb országa, 46 százalékos szegénységi rátával.</p>