HIRDETÉS- Az európai országok különböző álláspontot képviselnek a béranyaságot illetően. Hol engedélyezik, és hol tiltják? Ön szerint lehetséges a jogharmonizáció ezen a téren?
A Párizsban élő Stéphanie kérdésére Nicolas Hervieu jogi szakértő, az Université Paris Ouest alapjogokkal foglalkozó kutatóközpontjának (CREDOF) jogi szakértője válaszolt:
- A béranyaságot jelenleg meglehetősen eltérő módon szabályozzák az egyes európai országokban. Van, ahol kifejezetten tiltott, ilyen például Franciaország. Nemrégiben élénk vita folyt a kérdésről a franciáknál. Németországban, Spanyolországban, Svájcban és Olaszországban is tiltott. Ugyanakkor van, ahol a törvények megengedik: az Egyesült Királyságban, Görögországban, Oroszországban vagy Ukrajnában. És vannak olyan európai országok, ahol nincs egyértelmű szabályozás.
Ragaszkodnunk kell-e ehhez az európai diverzitáshoz, vagy épp ellenkezőleg, próbáljuk meg összhangba hozni a különböző szabályozásokat?
Az európai intézmények és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága számára ez a diverzitás egyáltalán nem jelent problémát.
A Mennesson- és a Labassée-ügy kapcsán 2014. június 26-án a strasbourgi bíróság elismerte, hogy az adott ország saját területén megtilthatja a béranyaságot.
Ugyanakkor azt is kimondta, hogy a tiltás miatt nem sérülhetnek a külföldi béranyától született gyermekek jogai. Csak ebben a tekintetben marasztalta el Franciaországot a bíróság. Rövid távon minden európai országban, beleértve azokat is, ahol tiltott a béranyaság, el kell ismerni a szülők és a béranyától született gyermek családi kapcsolatát, különben megsértenék a gyermek személyiségi jogát. Ez azonban nem jelent európai jogharmonizációt a béranyaság elfogadását illetően.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem uniós intézmény. Az Európai Unió kevés kompetenciával rendelkezik családpolitikai kérdésekben. Bizonyos ügyekre lehet némi befolyása, de ez nem jelent jogharmonizációt. Közép- és hosszútávon csak a tagállamoknak köszönhetően jöhetne létre uniós jogharmonizáció a béranyaság elfogadását illetően. Az uniós intézmények és bíróságok csak ekkor szabályoznák a kérdést – mondta Nicolas Hervieu jogi szakértő, az Université Paris Ouest alapjogokkal foglalkozó kutatóközpontjának (CREDOF) jogi szakértője.
Ha ön is kérdezne a Utalk műsorában, kattintson az alábbi gombra!