HIRDETÉSIrán legfelsőbb vezetője azt állítja, hogy a dzsihadista fegyveres csoport, az Iszlám Állam megerősítését a nyugat segítette, hogy így gyengítse a Közel-Keletet.
Azt követően, hogy az Iszlám Állam egyre nagyobb térséget foglalt el Irak és Szíria területén, a szélsőséges iszlamisták átvették a hatalmat az iráni határ közelében fekvő városokban is.
Irak új elnöke, Haidar al-Abadi Teheránba látogatott, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelemről egyeztessen.
A két ország közötti kapcsolatok Szaddam Huszein 2003-as bukása óta fejlődnek, és Irán ígéretet tett, hogy fegyverrel és katonai szakértőkkel támogatja Irakot.
Közben közeledik a határidő az iráni atomprogramról való tárgyalások menetében.
Bár néhány szankciót feloldottak a tavalyi átmeneti megállapodásnak köszönhetően, szakértők szerint Teherán nem engedi teljesen leállítani feltételezett nukleáris létesítményeit.
Teherán és Washington ugyanazon az oldalon találta magát az Iszlám Állam elleni harcban
Euronews, Omid Lahabi: – Köszöntjük az Euronews-on az iráni parlament külügyi bizottságának elnökét, Aladin Borujerdit. Kezdjük a nagy fenyegetést jelentő dzsihadista fegyveres csoporttal, az Iszlám Állammal. Gondolja, hogy a terrorszervezet visszaszorítására tett erőfeszítések eredményes együttműködést hozhatnak Teherán és Washington között?
Aladin Borujerdi: – Sajnos Amerika, illetve európai és más partnerei nagy szerepet játszottak abban, hogy az Iszlám Állam csoport megerősödött. Mi már azóta harcolunk ellene, hogy megalakult. Washington lassan reagált, egészen addig csak szemlélte a katasztrofális helyzetet, amíg két amerikai újságíró ellen merényletet követtek el. Az amerikai közvélemény nyomására kapcsolódott be Washington a harcba. Nehéz az együttműködést kialakítani, mert azok az országok harcolnak a dzsihadista fegyveresek ellen, ahol megalakult a csoport. Az ellentmondások és az együttműködés hiánya miatt kezdtük meg a magunk harcát, és a koalíció másik oldalán Amerika is a maga részét.
Euronews: – 35 év elteltével a Boeing eladta egyes részeit Iránnak. Jelentheti-e ez a szankciók gyengülését vagy a kapcsolatok fejlődését?
Aladin Borujerdi: – A Genfben kötött egyezség, és főleg az Egyesült Államokkal való tárgyalások hatással voltak a washingtoni és teheráni kapcsolatok légkörére, a régiós kapcsolatok hangulatára, illetve a nyugattal általában. De sajnos Európa és a Közel-Kelet bizonyos országai nyomást gyakorolnak az Egyesült Államokra. Ezek az országok nem elégedettek az egyezséggel, és a szankciók megtartása mellett vannak. A Boinggel való ügylet tárgyalásokra való hatását majd akkor érzékeljük igazán, amikor eljön a nukleáris programunkkal kapcsolatos következő határidő, november 24.
Euronews: – Európa kapcsolatát Oroszországgal feszültté tette az ukrajnai helyzet, és Európa aggódik a zavartalan energiaellátás folytonossága miatt. Irán készletei helyettesíthetnék az orosz exportból kieső gázt, amire Európának szüksége van?
Aladin Borujerdi: – Jóideje zajlik arról az egyeztetés, hogy készletezzünk-e gázt Európának. Jelenleg az amerikaiak ellenzik ezt az elképzelést. Közismert, hogy az európai vezetékek Törökország és Irán felé történő meghosszabbításának kérdése előrehaladott állapotban van, de még egyszer hangsúlyozom, hogy az amerikaik gyakorolnak nyomást ez ellen. Szerintem az Egyesült Államok külpolitikai szándékai változatlanok.