rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Szamarkand - harc a a középkori Szilikon-völgy megőrzéséért


life

Szamarkand - harc a a középkori Szilikon-völgy megőrzéséért

A világ tükre, a lélek kertje, az Iszlám gyöngye – Szamarkand az első üzbegisztáni megálló az ősi Selyemút mentén.

Timur Lenknek harmincöt évébe telt, hogy Szamarkandot mesébe illő fővárossá változtassa. A középkor Szilikon-völgyének is nevezett Szamarkandba Timur Lenk és unokája, Ulugh bég gyűjtötte össze a kor legnagyobb tudósait. A kornak számos emléke maradt fenn, de ez komoly munka eredménye. A fő fenyegető tényezőt a kontinentális klíma jelenti, a restaurátorok soha nem pihenhetnek meg. A Registan téren egy csapat éppen az Ulugh bég medresze – iszlám iskola – timpanonján dolgozik.

- Ez nagyon nehéz és aprólékos munka, mert minden csempének illeszkednie kell színben és méretben is – mondta a csopor tvezetője, Davlat Kakimov. – Azután az egészet gipsszel felvisszük egy tartószerkezetre, mielőtt elhelyezzük végleges helyén, a timpanonon.

MInden évben nagyjából kilencven restaurátor dolgozik Szamarkand történelmi emlékhelyein. Davlat Kakimov körülbelül tizenöt napot szánt erre a háromezer csempével borított timpanonra, az év végéig öt másikkal kell végezniük. Mindenben korhűségre törekszenek, a színeket is régi receptek alapján keverik ki.

- Amikor elkezdtem itt dolgozni 1981-ben, nagyon rosszak voltak a körülmények. A második szint már nem is létezett. A homlokzat eltűnt. Az elmúlt években mindent helyreállítottak, és olyan, mint azelőtt – mesélte a restaurátor.

A restauráció visszahozta a múltból a régi homlokzatok báját – ezzel együtt azok üzenetét is. A Registan tér álló három medresze az iszlám építészet egyik legszebb épületegyüttese. A homlokzatra írt jelek tanító célzatú üzenetet hordoznak.

- Azok a rajzok, amelyek végtelen, elágazó növényeket ábrázolnak, gyönyörű, zöld levelekkel, a mennyországban található kerteket szimbolizálják magyarázta Fazlidin Fakridinov történész. – A spriális díszítőelemek az örök életet jelképezik.

A tigrismozaik a Sher Dor medresze kapuján rejtély a szakemberek számára. Megsérti azt az iszlám szabályt, amely tiltja az élőlények ábrázolását vallási épületeken. A kép feltehetően a tudás megszerzésére irányuló örök emberi törekvést szimbolizálja.

A modern iszlám építészetre is akad példa a környéken: huszonöt kilométerre Szamarkandtól található al Bukhari imám mauzóleuma, amely az iszlám egyik leginkább tisztelt zarándokhelye. Az emlékhely 1998-ban épült az utazó teológus, az iszlám második legfontosabb könyvének szerzője mauzóleuma mellé. Al-Buhari imám hatszázezer írásban örökítette meg az iszlám hagyományt, Mohammed próféta tetteit és mondásait – állítólag mindet tudta kívülről.

A város 2001-ben felkerült az Unesco világörökségi listájára, ahol így szerepel: Szamarkand, a kultúrák keresztútja.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Monaco: miniállam, nagy művészet

life

Monaco: miniállam, nagy művészet