rendkívüli hír

News+: Ukrajna és az európai álom

Éppen ezt olvassa:

News+: Ukrajna és az európai álom

Betűméret Aa Aa

Bár Ukrajna fővárosában, Kivejben rengeteg uniós zászlót látni az épületeken, elemzők szerint a lakosság túlzott illúziókat táplál a gyors csatlakozást illetően.

Az előző ukrán elnök, Viktor Janukovics tavaly novemberben orosz nyomásra hátrált ki a Brüsszellel tervezett társulási szerződés aláírása mögül, amely a szorosabb politikai kapcsolatok mellett kereskedelmi előnyeket ígért Ukrajnának.

Ezt követően kezdődtek Európa-párti tüntetések Kijevben, ebbe végül belebukott Janukovics elnök.

Oroszország válaszul offenzívát indított az új ukrán vezetés ellen.

Először a Krím-félszigetet foglalták el, majd felségjelzés nélküli orosz katonák hatoltak be Kelet-Ukrajnába és harcolni kezdtek a szakadár erők oldalán.

Az unió szankciókat hozott Moszkva ellen, Ukrajnával pedig aláírták a társulási szerződést.

Ez a dokumentum sem ígér tagságot az országnak, de a szervezet alapszerződése szerint az unió nyitva áll minden európai ország előtt.

Petro Porosenko elnök szerint Ukrajna hat év múlva lehet hivatalosan is tagjelölt.

Az átlagemberek valószínűleg nem tudják, hogy ehhez rengeteg fájdalmas gazdasági átalakításra van szükség.

Ráadásul mindeddig soha egyetlen uniós vezető nem ígért teljes jogú tagságot Ukrajnának.

Ukrajna uniós integrációjának ügyéről az Euronews riportere, Natalia Richardson-Vikulina a brüsszeli Vesalius Főiskola szakértőjét, Szvitlana Kobzart kérdezte.

Natalia Richardson-Vikulina, Euronews: – Nagyon sok ukrán arra számít, hogy a társulási szerződés aláírása után Ukrajna a belátható jövőben beléphet az Európai Unióba. Ez reális elvárás?

Szvitlana Kobzar, Vesalius Főiskola: – Az ukránoknak át kellene gondolniuk ezt a kommunikációt a tagállamok irányába. Természetesen ez nem könnyű. Tudjuk, hogy az Európai Unió vezetői nagyon óvatosan nyilatkoztak a tagság ügyéről. Valójában erről már régóta folyik a vita. És ha azt nézzük, Európa közvéleményének 52-53 százaléka támogatja Ukrajna csatlakozási szándékát. Természetesen ha az elitet nézzük, akkor jóval konzervatívabb az álláspont.

Euronews: – Ugyanakkor az uniós közvélemény belefáradt már a bővítésbe. Ez különösen igaz lehet Ukrajnára.

Szvitlana Kobzar, Vesalius Főiskola: – Ha az Európai Parlamentet nézzük, azt látjuk, hogy az euroszkeptikus hangulat terjed. De nagyon óvatosan kell kezelni az európai választások adatait és azt, hogy ez mennyire tükrözi az emberek véleményét. Természetes, hogy a gazdasági gondok miatt sokan azt gondolják, hogy az emberek belefáradtak a bővítésbe és a hangulat valóban borongós. De ebben a hangulatban is az európaiak 60 százaléka azt mondta egy közvéleménykutatásban, hogy jobban kellene támogatni Ukrajnát az orosz nyomásgyakorlás ellenére is.

Euronews: – Ön szerint valóban tagjelölt lehet Ukrajna hat év múlva, ahogy Porosenko elnök ígérte?

Szvitlana Kobzar, Vesalius Főiskola: – Azt hiszem a reformok eddig kiábrándító módon haladtak. De ha az emberek elkötelezettségét nézzük, akkor látok arra esély, hogy ez megtörténjen. De a hat éves távot túl optimistának tartom. Ugyanakkor ha nagy célokat tűzünk ki, mint a holdraszállás, vagy a csillagok meghódítása, nos ezzel előrébb juthatunk.

Euronews: – Ukrajna egy évvel ezelőtt orosz nyomásra nem írta alá a társulási szerződést. Ön szerint miért nem látta Európa a kockázatot? Azt, hogy Oroszország számára ennyire fontos ez az ügy.

Szvitlana Kobzar, Vesalius Főiskola: – Európa megpróbálta bevonni Oroszországot a párbeszédbe, például a szomszédságpolitikán keresztül. Ez a többi térségbeli államra is igaz. Oroszország azonban nem vett részt a programban, hiszen stratégiai prartnerségre vágyott. A gazdasági integráció nem tűnt fenyegetésnek néhány éve Oroszország számára, de azóta rájöttek, hogy ez megváltoztatja a társadalmat, az embereket, akik ezután jobban figyelnek majd arra, mit csinál a kormányuk, és adott esetben el is számoltatják majd őket. Ezek a küszöbön álló ukrajnai változások pedig fenyegetést jelentettek Oroszország számára.