rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Barcelona: "Van másik!"


Insight

Barcelona: "Van másik!"

Kiállt érte, küzdött érte, ki is írta, mégsem lesz belőle semmi. A katalán elnök, Arthur Mas október 14-én kénytelen volt visszavonni azt, amin megválasztása óta, tehát két éve dolgozik, és szeptember 27-én rendeletbe is foglalt. A csatát végül Madrid nyerte: népszavazás nem lesz, legfeljebb polgári konzultációt tarthatnak november 9-én Katalónia függetlenségéről.

A spanyol kormány ez ügyben kitartó és következetes volt. Azt ismételgette fáradhatatlanul, hogy sosem egyezik bele egy effajta referendumba, mert ez törvénytelen.

Mariano Rajoy ezzel indokolta, hogy a spanyol kormány azon nyomban alkotmánybírósághoz fordult, amint a katalán elnök hivatalosan is kiírta a referendumot. Ehhez annyit tett még hozzá, hogy ők ezt mindig is mondták, illetve, hogy Barcelona makacssága minden spanyol számára jogsérelem.

Az alkotmánybíróság azonnal fölfüggesztette a katalóniai népszavazást, ami a végsőkig felhergelte a helyieket. Sokezren vonultak utcára több nagyvárosban is, hogy véleménynyilvánítási joguk tiszteletben tartását követeljék Madridtól.

A tüntetők egyike azt mondja, nagyon boldog, hogy végre szavazhatnak erről. persze lehet, hogy nem most – teszi hozzá -, hiszen a központi kormányzat útját állhatja ennek, de majd valamikor biztosan meglesz, mert ők vannak többségben, akik akarják ezt.

A referendum, amelyet Barcelona tervezett eredetileg sem ügydöntő lett volna, hanem úgynevezett konzultatív. Vagyis az igenek többsége nem automatikus elszakadást jelentett volna, hanem támogatást ahhoz, hogy Artur Mas tárgyalásokat kezdeményezzen erről Madridban.

Úgy tudni, hogy az érvek között, amelyek végülis meggyőzték a katalán törvényhozást, előkelő helyen szerepelt, hogy Barcelona bajba keveri a közalkalmazottakat, vagyis a referendumot lebonyolító rendőröket, hivatalnokokat, hiszen olyasmiben vennének részt, ami törvénytelen.

Artur Mas azzal állt a nyilvánosság elé kedden, hogy nem akarnak jogi konfliktusba kerülni Madriddal, de azért van itt valami, ami áthidaló megoldás lehet. Ez egy törvényes jogi procedúra, úgyhogy ennél jobban Madrid semmitől nem tart – mondta. Az autonóm közösség elnöke ugyanis megteheti, hogy előre hozott választásokat ír ki. Márpedig akkor a pártok összeállhatnak, és indulhatnak közös programmal. És ha ez a program abszolút többséget kap, előáll a helyzet, épp csak nem egy népszavazás által.

És most megint Madrid jön.

A katalán népszavazási törekvés következő fordulójáról, november 9-éről, egy barcelonai politikai szakújságírót, Josep Carles Rius-t, az El Diaro főszerkesztőjét kérdezzük.

Euronews: – A katalán elnök, Artur Mas felhagy eredeti kezdeményezésével a referendumot illetően, és a szavazás egészen más módját javasolja. Van esély tényleges szavazást tartani november 9-én?

Josep Carles Rius: – Lehetséges lesz szavazni, de nem ismerik el népszavazásként, illetve más teljes tekintetben demokratikus szavazásnak. Beszélhetünk ugyanakkor a szavazati jog védelméről szóló megmozdulásról, a katalánok többsége ugyanis szeretné, ha élhetne a döntés jogával. Ez most lehetetlen spanyol állami engedély nélkül.

Euronews: – A spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy üdvözölte a népszavazástól való visszalépést, de kormánya bejelentette, hogy az alternatív szavazás ellen is fellebbez, bár annak pontos jogi keretei eddig nem ismeretesek. Kitart november 8-ig a spanyol és a katalán kormány szembenállása?

Josep Carles Rius: – Szerintem a spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy reakciója a politikai rövidlátást jelzi. Függetlenül attól, hogy mi történik, Katalónia politikai problémája valós. A jelenlegi becslések szerint legalább a katalánok fele szeretne változtatni a spanyol állammal való viszonyon, és a többség a függetlenséget szeretné. A katalánok hetven százaléka nyílvánítaná ki szándékát szavazás formájában. A konzervatív spanyol kormány szintén egyesítette sorait, így az önálló Katalónia elismerése addig probléma marad, amíg nem találnak életképes megoldást a felek.

Euronews: – Mas előrehozott választásokkal fenyeget, közös listával, ami a függetlenség egyoldalú deklarálását jelentené, ha abszolút többséget szerezne. Sikerrel hozna létre egy ilyen szövetséget?

Josep Carles Rius:
Meglátjuk… Vélhetően a legfontsabb változás az a fajta szépítés, miszerint jogilag nem lehetséges a döntés. Az elismerés már nem a döntés jogosságáról szól, hanem a függetlenségről. Ha erről nem lehet népszavazáson dönteni, a választásokat használják majd arra, hogy az emberek dönthessenek. Erről egyelőre nem alakult ki olyan széles konszenzus, mint a döntési jogról. Ezért tartanak távolságot egyelőre a katalán zöldek és szocialisták, és most várjuk, hogy a radikális baloldal (Ezquerra Republicana) hogyan lép.

Euronews: – Gondolja, hogy Mariano Rajoy kitart amellett, hogy a katalán ügy jogi kérdés?

Josep Carles Rius: – Szerintem Mariano Rajoynak egyesíteni kell támogatóit, akikre nagy hatással voltak az utóbbi kudarcok, mint például az abortusztörvény, a korrupciós botrányok, most pedig az Ebola. Rajoy számára a katalán ügy tökéletes, hogy egységbe kovácsolja szavazóit. De ez csak a probléma elodázása. Vélhetően a 2015-ös helyi választások végéig nem látjuk ennek a kötélhúzásnak az eredményét. A májusi választások tétje Spanyolországban a hatalom újraosztása, de igazából a 2016-os általános választások után tisztul le a helyzet. Azt hiszem, akkor látunk majd tisztán, ha lezajlik Spanyolországban egy politikai megújulás, ami segíthet a katalán patthelyzeten. Nagy változást nem hozhat, ha a Néppárt abszolút többséggel alakíthat kormányt. Jelenleg szembenállást tapasztalunk a spanyol és a katalán nacionalisták között, és erre a helyzetre most nem látszik megoldás.