rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

IMF: a munkanélküliség krónikus társadalmi probléma


Insight

IMF: a munkanélküliség krónikus társadalmi probléma

Hangnemet váltott a Nemzetközi Valutaalap. A megszorítások helyett már a munkahelyteremtést és a növekedésbarát gazdaságpolitikát tartja fontosnak. Az IMF vezérigazgatója szerint a munkanélküliség krónikus társadalmi problémává vált.

- Nagyon hosszú időt vesz igénybe, hogy a világgazdaság kimásszon a nagy recesszió ásta gödörből. Beleragadtunk egy masszív és fájdalmas foglalkoztatási válságba, legalább 200 millió embernek nincs munkája. Ha ők egy önálló országot hoznának létre, az lenne a világ ötödik legnépesebb állama – mondta Christine Lagarde.

Az IMF és a Világbank washingtoni őszi közgyűlésén a világ pénzügyminiszterei, kormányzati tagok és jegybankárok a világgazdaságot terhelő problémákat tekintik át és keresnek rájuk megoldást.

- A GIF, azaz globális infrastrukturális létesítmény elnevezésű platform összehozhatja az intézményi befektetőket, a fejlesztési bankokat és a köztisztviselőket, hogy közösen oldják meg vagy hidalják át az infrasturkturális hiányokat. Együtt kreatívabban lehet dolgozni és így együtt olyan hálózatot hozhatnak létre, amely a fejlődő és a szegény országokat is segíti – vélekedett a Világbank elnöke.

A szakemberek szerint a munkanélküliségre és az egyre lassuló gazdaságra az elsődleges gyógyír, ha az állam célzott insfrasturkutárlis beruházásokat hajt végre. A dán pénzügyminiszter szerint az eurózóna tagjainak új, közös pénzügyi politikát kellene megfogalmaznia, olcsó európai befektetési alapokkal és nagyobb költségvetési mozgástérrel, ami viszont nem egyenlő a féktelen állami költekezéssel.

Az IMF lazább monetáris politikát sürget Németország esetében is, amely eddig inkább a költségvetési szigorhoz tartotta magát, ám az utóbbi hónapok gyenge eredményei új irányba vihetik Berlint.

*Stephan Grobe, Euronews:
A Nemzetközi Valutaalap washingtoni központjában vagyunk. David Lipton, az IMF vezérigazgatójának első helyettese tart velünk. Először is köszönjük. Mr. Lipton, hogy velünk tart. Európában a gazdaság helyreállása ugyan nem akadt meg, de hihetetlenül lassan halad. Az IMF előrejelzése szerint ráadásul 2015-ben még rosszabb lesz a helyzet. Miért van ez és milyennek látják a helyzetet országokra lebontva?*

David Lipton, az IMF vezérigazgató-helyettese: – Európa egy nagyon mély válság örökségével küzd és az örökség szerves része az adósság, az államadósság, a háztartások adóssága, a vállalkozások adóssága, és közben a bankokat is meg kell erősíteni. Más országoknak is időbe telt mire túlléptek a válságon. Az Egyesült Államokban az egész korábban kezdődött és az igazság az, hogy elég jól kezelték a problémákat. Japán is most hoz olyan döntéseket, amivel kilábalhat az évtizedek óta tartó válságból. Európának is meg kell találnia a jó megoldást arra, nehogy beleragadjon a lassú növekedésbe és az alacsony inflációba. Már több figyelmeztetést is kiadtunk, hogy a világgazdaság ismét belassulhat és ez Európára is vonatkozik. Szerintünk Európa sokkal jobb teljesítményre képes, csak meg kellene hozni az ehhez szükséges politikai döntéseket, különben csak rosszabb lesz a helyzet.

Az IMF folyton azt mondja, hogy a strukturális reformokon múlik a teljesítmény és a versenyképesség növelése. Európa úgy tűnik nem csinálta meg a házifeladatát, különben az adatok jobbak lennének. Mely területeken kellene Európának javítani?

- Először is fontos megjegyezni, hogy számos ország meglépte a szükséges strukturális reformokat. Főleg azok az országok, ahol a trojka, azaz az IMF, a Európai Bizottság és az EKB támogatta gazdasági programokat vezettek be. Összességében azonban úgy látjuk, hogy van még lehetőség a növekedés fokozására, ha valóban hatékony strukturális változtatásokat hoznak meg. Például könnyebbé kellene tenni az emberek mozgását a gazdaságon belül, a termelésre és a szolgáltatóiparra is ráférne némi átalakítás.

Az egyik legfontosabb pont az éves találkozón az infrastruktóra volt, pontosabban a beruházások hiánya. A kérdésem az, hogy miért olyan fontosak az állami beruházások és melyek a politikai akadályok ezen az úton?

- Úgy véljük, hogy az infrastruktúra fejlesztésének két fontos hatása van: hosszútávon növeli a termelékenységet és az ország gazdasági növekedését azzal, hogy az utak kiszolgálják a lakosság, a háztartások és a vállalkozások igényeit. de természetesen rövidtávon is van látható eredménye, ami az építkezés maga. Tehát ez egy olyan terület ami növeli a keresletet és az ellátást is.

Az utóbbi hónapokban több dolog is aggodalomra ad okot, amelyek veszélyeztetik a világgazdaságot. Az IMF hármat nevezett meg: az Ebolát, a közel-keleti harcokat és Ukrajna belpolitikai instabilitását. Mennyire veszélyzetetik ezek a gazdaság helyreállását?

David Lipton, az IMF vezérigazgató-helyettese: – Szégyen, hogy a gazdasági kihívások közepette, mikor az országok a világgazdaság megerősítésén fáradoznak, új geopolitikai veszélyekkel is szembe kell nézniük. Egyelőre egyik sem ért el arra a pontra, amikor már úgy látjuk, hogy nagy befolyást jelent a globális növekedésre, vagy az európai növekedésre. De mindegyik komoly veszélyt rejt magában. Az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség például komoly gazdasági károkat okoz mindkét országnak. Az egyre szigorúbb szankciók nehéz helyzetbe hozták Oroszországot. Ha ezek a konfliktusok nem oldódnak meg hamarosan, a hatás átterjed az egész kontinensre. A befeketők elvesztik bizalmukat az európai gazdasági térben, és félő, hogy nem lehet számítani az Oroszországból szállított energiautánpótlásra sem.

További részletek erről: