rendkívüli hír

Gyermekek jogvédői kapták meg az idei Nobel-békedíjat

Éppen ezt olvassa:

Gyermekek jogvédői kapták meg az idei Nobel-békedíjat

Betűméret Aa Aa

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért a pakisztáni Malala Juszafzai és az indiai Kailás Szatjárthi kapta idén megosztva a Nobel-békedíjat – jelentették be pénteken.

Malala először 2009-ben tűnt fel, amikor még 11 éves iskoláslányként blogot vezetett a BBC-n a tálib uralom alatti életről. Apja, aki költő és tanító, mindvégig támogatta lánya kiállását a nők jogai mellett.

Malala nők jogaiért folytatott nyilvános kampánya miatt a tálibok többször megfenyegették. De mivel nem hagyott fel azzal, 2012-ben lelőtték, mikor az iskolába tartott.
Találat érte a fején, nyakán és vállán, de csodával határos módon életben maradt. Kezelését Angliában fejezték be, ahol azóta is él.

A merénylet után az amúgy is nemzeti hősnek számító kislányból nemzetközi példakép lett, akit Barack Obama amerikai elnöktől Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárig támogatásukról biztosítottak a világ vezetői.

Juszafzai 2013 februárjában jelent meg ismét a nyilvánosság előtt, és bejelentette: alapot hozott létre, amelynek célja, hogy minden lány, minden gyerek tanulhasson. Az alap először Pakisztánban épített iskolákat lányok számára.

Az Európai Parlament Szaharov-díját 2013-ban kapta meg, amelyet a gondolatszabadság melletti fellépésért ítélnek oda minden évben.

A tálibok ugyanakkor bejelentették, hogy Malala továbbra is célpontjaik között szerepel, a díjakat pedig szerintük csak azért kapja, mert az iszlám ellen dolgozik.

Malala 16. születésnapján nem mindennapi módon felszólalhatott az ENSZ-ben 2013 júliusában:

- Egy gyermek, egy tanár, egy könyv és egy toll megváltoztathatja a világot.
Az oktatás az egyetlen megoldás. Az oktatás a legfontosabb. Köszönöm.

A Nobel-békedíj másik idei kitüntetettje, az indiai Kailás Szatjárthi a gyermekek kizsákmányolása ellen küzd:

- Mint mindig, a politikusok most is szép szavakkal jöttek, nem pedig erőforrásokkal. Laptopokkal jöttek, nem pedig csekkönyvekkel. Pénzzel kellett volna jönniük, és pénzt adniuk a legszegényebb gyerekeknek, hogy iskolába járhassanaka, mert az iskola az egyetlen útja annak, hogy megvalósulhassanak az emberi jogok.

Szatjárthi az általa alapított szervezet, a Bacspan Bacsao Andolan Mozgalom a Gyerekkor Megmentéséért munkatársaival együtt számtalanszor lecsapott a gyermekeket dolgoztató gyárakra, hogy megmentse a kis munkásokat a kizsákmányolástól.

A villámakciók során Szatjárthit többször megtámadták.

A férfinek nagy szerepe volt abban, hogy a Nyugat érzékennyé vált a gyerekek foglalkoztatására, és elkezdett odafigyelni a termékek eredetére.

A pénteken Nobel-békedíjjal kitüntetett férfi az 1990-es évek elején útnak indított egy kampányt az indiai szőnyegiparban, aminek nyomán a szektorban ma már külön pecséttel látják el azt az árut, amelyet kizárólag felnőttek állítottak elő.

Kailás Szatjárthi hazájában, Indiában is széles körben elterjedt a gyerekek foglalkoztatása: vállalkozók milliói nyúlnak az olcsó munkaerő után. A kis kezek egyebek között burkolatköveket vágnak Európa számára, házi rabszolgaként dolgoznak, lepényt és teát árulnak, vagy éppen a földeken robotolnak.

Az India északi részén található Vidisában született Szatjárthit már gyerekkorában megindította azoknak a kortársainak a sorsa, akiknek dolgozniuk kellett az iskolába járás helyett. Létrehozott egy labdarúgóklubot és a beszedett tagdíjakból segítette a szükséget szenvedő gyerekeket. Egyik barátjával egyetlen nap alatt különböző felajánlásokból 2 ezer tankönyvet gyűjtött össze a rászorulók számára.

Kailás Szatjárthi tevékenységéért már több kitüntetésben részesült: 1994-ben megkapta például az Aacheni Békedíjat, 1999-ben pedig a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) emberjogi díjával méltányolták munkáját.

“A gyermekrabszolgaság az emberiesség elleni bűncselekmény. Maga az emberiesség forog itt kockán. Sok munka van még hátra, de még életemben szeretném látni a gyermekmunka megszűnését” – vallja Szatjárthi.