rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Stoltenberg NATO-főtitkár: Meg kell védenünk magunkat!


Világ

Stoltenberg NATO-főtitkár: Meg kell védenünk magunkat!

Jens Stoltenberg Norvégia korábbi miniszterelnöke. Egykor békeaktivistaként tüntetett az Egyesült Államok oslói nagykövetsége előtt a vietnami háború ellen, ma pedig a világ leghatalmasabb katonai szövetségét irányítja. A NATO főtitkári posztját október 1-jén foglalta el. Az észak-atlanti szövetség brüsszeli főhadiszállásán beszélgettünk vele.

James Franey, euronews: Köszönjük a meghívást. Ön stratégiai értelemben hogyan képzeli el a NATO elkövetkezendő öt esztendejét?
Jens Stoltenberg: A cél az, hogy a NATO erős maradjon, ugyanakkor partnereinkkel együttműködve megőrizzük a stabilitást a szomszédságunkban is. Mindent meg kell tennünk azért is, hogy Európa és Észak-Amerika szövetsége olyan erős legyen, mint a kőszikla. Szeptember elején a NATO csúcstalálkozót tartott, ahol sok döntést hoztunk. Ezek mind azt célozták, hogy fenntartsuk a szövetség erejét. Határoztunk például az úgynevezett Készenléti akcióterv bevezetéséről. Ez a terv arról szól, hogyan tegyük erőinket még hatékonyabbá, illetve hogyan növeljük katonai képességeinket.

A nagy kérdések egyike, szokás szerint, a katonai kiadások ügye, elsősorban az európai tagországok szemében. Hogyan győzné meg azokat az európaiakat, akik aggódnak a megszorítások miatt… az államoknak kevesebb pénzük van az emberek jólétére, az oktatásra, miközben többet kell költeniük a védelemre.

Először is: megértem, hogy ez nehéz döntés, illetve nehéz választás. Ugyanakkor azt gondolom, hogy végre kell hajtanunk mindazt, amiben megállapodtunk néhány héttel ezelőtt… A tagországok állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy elérkezett az idő, amikor legalábbis véget kell vetnünk a védelmi költségvetés csökkentésének, és a következő évtized folyamán fokozatosan növelni kezdjük ezeket a kiadásokat. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy miközben a NATO évek óta egyre kevesebbet költ a védelemre, más országok, például Oroszország, egyre többet. Itt az ideje, hogy megfordítsuk ezt a tendenciát.

Beszéljük akkor Oroszországról. Amikor ön norvég miniszterelnök volt, úgy hírlett, hogy nagyon jó a kapcsolata Vlagyimir Putyinnal. Az orosz elnök tavasszal azt mondta egy interjúban, hogy kifejezetten személyes jellegű a kapcsolatuk. Ön hogyan minősítené a kettejük viszonyát?

Norvégia és Oroszország hosszú évek óta együttműködik rengeteg különféle ügyben. Ezért munkakapcsolatot alakítottam ki az orosz vezetőkkel…

Mikor beszélt legutóbb Putyin elnökkel?

Nem emlékszem pontosan, de beszéltünk telefonon, amikor még miniszterelnök voltam. És kormányfőként számos alkalommal találkoztam vele. Több mint egy év telt el azóta, hogy lemondtam, szóval már biztosan régebben beszéltünk, mint egy éve. Norvégia alapvetően arra építette kapcsolatait Oroszországgal, hogy tagja a NATO-nak, így katonailag erős ország. Tehát semmiféle ellentmondás nincs a katonai erő szigorúan kiszámítható politikája, illetve az Oroszországgal való konstruktív együttműködés között.

Mit kell tenni legelőször a kapcsolatok rendezéséhez? Melyek a feltételek?

Oroszországnak meg kell változtatnia a viselkedését. Tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot. Tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségeit. Ez kell ahhoz, hogy megalapozhassuk a jövőbeli együttműködést.

Beszéljünk arról a fenyegetésről, amelyet az Iszlám Állam elnevezésű szervezet jelent. Nagyon közel vannak a török határhoz. Mit tehet a NATO ezzel a problémával? A jelek szerint a szövetség más dolgokkal van elfoglalva.

A NATO alapvető, legfontosabb felelőssége az, hogy megvédje minden tagországát. Törökországba Patriot rakétákat telepítettünk, hogy megvédhessük… hogy segítsünk Törökországnak megvédeni magát a harcok átterjedésétől, mindattól az erőszaktól, amit Szíriában tapasztalunk, illetve amit már Irakban is látunk. Mi természetesen támogatjuk Törökországot. Azonkívül megállapodtunk abban is a walesi csúcstalálkozón, hogy készen állunk segíteni Iraknak, részt veszünk az iraki biztonsági erők fejlesztésében, megerősítésében, hogy képesek legyenek megvédeni magukat. Szintén közösen fogunk fellépni a külföldről visszatérő harcosok ellen, kicseréljük a rendelkezésünkre álló információkat, hogy meg tudjunk birkózni azzal a veszéllyel, amit ők okoznak: a saját földünkön tervezett terrortámadások kockázatával.

Ha már szóba hozta a külföldi harcosokat… Világszerte megérintette az embereket az ön méltóságteljes reakciója a Breivik-féle mészárlás után. Három évvel ezelőtt ön azt mondta Oslóban, hogy a helyes válasz: több nyitottság, több demokrácia. A külföldi harcosokkal más a helyzet? Vagy ugyanezt a stratégiát javasolja?

Alapvető, hogy megvédjük az ideáljainkat, mert ők éppen ezeket támadják: a nyitott társadalmat, a demokratikus társadalmat. Ha terroristák fenyegetnek, akkor minden esetben meg kell oltalmaznunk társadalmunk, a nyitott, demokratikus társadalom alapértékeit. De emellett, természetesen, szükség van a rendőri, titkosszolgálati együttműködésre is. Meg kell védenünk magunkat. És a NATO pontosan ezen dolgozik. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a terrorizmus-ellenes fellépés nem egyszerűen katonai feladat, hanem rendőri és titkosszolgálati probléma is. Országainkban sok különféle szolgálat dolgozik, amelyek együttműködnek, hogy legyőzhessük a terroristákat és mindazokat a veszélyeket, amelyeket a külföldről visszatérő harcosok jelentenek.

Szerintem a Nyugat terrorizmus-ellenes fellépése minden, csak nem demokratikus. Kiterjesztették a magánszemélyek megfigyelését. Egyes országokban bírósági eljárás nélkül is fogva tarthatnak embereket. Tényleg ezt a stratégiát kell folytatniuk a nyugati szövetségeseknek?

Tiszteletben kell tartanunk az alapvető emberi jogokat és a nemzetközi jogot. Ugyanakkor azt hiszem, mindenki megérti, hogy szükségünk van rendőrségre, hírszerzésre, szükségünk van a titkosszolgálatokra is ahhoz, hogy meg tudjuk védeni magunkat a terroristák ellen. Nem látok ellentmondást: használnunk kell ezeket a módszereket, hogy megvédjük a nyitott társadalmakat, másrészt hinnünk kell a nyitott társadalom eszméjében, hiszen éppen ez a módja annak, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat.

Ön szerint miért harcolnak európaiak az Iszlám Állam oldalán? Mi vonzza őket hozzájuk?

Nagyon, de nagyon nehéz felfogni, hogy egyesek miért hajlandók egy ilyen szervezet oldalán harcolni, hiszen annyira barbár, annyi embertelenségért terheli felelősség. Ez is mutatja, hogy mennyire komolyan kell vennünk azt a fenyegetést, amelyet az úgynevezett Iszlám Állam testesít meg. Éppen ezért üdvözlöm azokat a hadműveleteket, amelyeket az Egyesült Államok és más NATO-országok és partnereink hajtanak végre az Iszlám Állam ellen.

Nem lehet, hogy a civil áldozatok miatt sokan éppen melléjük állnak?

Harcolnunk kell ellenük. Pontosan ezt teszi az Egyesült Államok, más szövetségesek és partnerországok. Én üdvözlöm ezt.

Lukasenka kész lenne bevetni hadseregét Ukrajnában

Világ

Lukasenka kész lenne bevetni hadseregét Ukrajnában